A jövő héten dönthet a cseh alkotmánybíróság a lisszaboni szerződésről

November 3-ra halasztotta a lisszaboni szerződés felülvizsgálatát a cseh alkotmánybíróság. Az EU-t szorosabb szövetségbe tömörítő szerződés életbelépése rajtuk, illetve Václav Klaus cseh államfőn múlik.

November 3-ra halasztotta a döntést a lisszaboni szerződés ügyében a cseh alkotmánybíróság - jelentette a DPA. A várva várt döntés így majd csak az uniós vezetők hétvégi találkozója után születhet meg. A BBC szerint a testület számos kérelmet kapott az utóbbi napokban, emiatt több időre lehet szükség a döntéshez. Az uniós államokat szorosabb szövetségbe fonó és az uniós döntéshozatalt racionalizáló lisszaboni szerződést már az összes állam ratifikálta, kivéve a cseheket.

Václav Klaus cseh elnök országa szuverenitást féltve többször is elutasította, hogy aláírja a cseh parlament által már jóváhagyott szerződést, amelyet egyszer már - az ő javaslatára - megvizsgált a cseh alkotmánybíróság és rendben talált. Most legalább addig nem hajlandó aláírni, amíg az alkotmánybíróság - amelyhez 17 hozzá húzó cseh szenátor küldte újra a dokumentumot - nem döntött az ügyben.

A cseh jóváhagyás nélkül nem lép szorosabb szövetségre az EU, nem egyszerűsödik a döntéshozatal, amelynek racionalizálásával már nyolc éve vajúdnak. Először uniós alkotmányt akartak elfogadtatni, ám azt 2005-ben a franciák és a hollandok is népszavazáson utasították el. Az alkotmány kilúgozott verziója lett a lisszaboni szerződés, amelyet csak másodjára szavaztak meg az írek idén ősszel. Most gyakorlatilag egyedül Klaus az, aki miatt késik az életbelépése.

Klaus telejesen elutasító álláspontja az utóbbi hetekben némileg enyhült. Noha korábban megígérte, hogy az írek után aláír, a sikeres népszavazás után már azt követelte, hogy tegyenek kivételt a szerződésben lévő európai jogok chartájában, hogy a II. világháborút követően kitelepített csehszlovákiai németek egykor elkobzott ingatlanjaikra vonatkozó igényeit csak helyi bíróságok bírálhassák el. Két hete szombaton már arról beszélt, hogy nem feltétlenül szükséges újra ratifikálni a szerződést, az általa követelt kitétel bekerülhet akár a következő szerződésbe, amelyet az összes tagállamnak ratifikálnia kell majd.