Kitelepítettek revansától tart Csehország

Ki akarja vonni magát Csehország a lisszaboni szerződés emberi jogi listájának érvényesítése alól - ez Václav Klaus feltétele ahhoz, hogy aláírja az uniós megállapodást. A cseh államfő szerint, ha nem kötnek ilyen különmegállapodást az EU-val, akkor megkérdőjelezhetővé válnak a Benes-dekrétumok, és így vagyoni kárpótlást követelhetnének a második világháború után kitelepített emberek.

Václav Klaus szerint Csehországnak kivételt kell kapnia a lisszaboni szerződés részét alkotó általános emberi jogok listájának érvényesítésénél, mert ellenkező esetben megkérdőjelezhetővé válnak a II. világháború után elfogadott Benes-dekrétumok is. A lisszaboni szerződés elfogadása "a jogbiztonság romlásához és a kialakult vagyonjogi viszonyok megkérdőjelezéséhez" vezet - mondta pénteken a cseh államfő, aki olyan megoldást képzel el, mint amilyenben Nagy-Britannia és Lengyelország egyezett meg az Európai Unióval.

"A Cseh Köztársaságnak legalább utólagosan ki kell harcolnia egy ilyen engedményt" - mondta Klaus, aki szerint a cseh követelés aránylag rövid időn belül teljesíthető.

Klaus nyilatkozata elején bírálta Fredrik Reinfeldtet, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Svédország kormányfőjét, amiért nyilvánosságra hozta csütörtöki telefonbeszélgetésük tartalmát. "Bár sokan nem látják világosan, a lisszaboni szerződés alapvető változást jelent a Cseh Köztársaság számára. Ezt a szerződést - mint tudják - mindig rossznak tartottam az Európai Unió fejlődése szempontjából. Elmélyíti az EU mai problémáit, növeli a demokráciahiányt, rontja országunk helyzetét és új kockázatoknak teszi ki"- jelentette ki a cseh államfő.

A lisszaboni szerződésnek része az általános emberi jogok listája, amelynek alapján a luxemburgi Európai Bíróság elbírálja, hogy a tagországokban létező jogszabályok és eljárások összhangban vannak-e a listával. "Ez lehetővé teszi a cseh bíróságok megkerülését, lehetővé teszi, hogy a II. világháború után kitelepített személyek vagyonjogi követeléseit egyenesen az Európai Bíróságon érvényesítsék. A lista lehetővé teszi a cseh bíróságok már érvényes döntéseinek a felülvizsgálatát is" - mutatott rá Klaus.

A II. világháború után a csehszlovákiai németeket és a magyarokat háborús bűnösnek nyilvánították, elkobozták vagyonukat és elvették állampolgárságukat. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A szlovákiai magyarokat azután Csehországba való kitelepítéssel, kikényszerített magyar-csehszlovák lakosságcserével próbálta felszámolni az akkori csehszlovák hatalom.

Csütörtökön Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök jelentette be - miután telefonon beszélt Václav Klausszal - hogy a cseh államfő újabb feltételhez kötötte a szerződés aláírását.

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépéshez - amellyel hatékonyabbá akarják tenni az unió működését -már csak a lengyel, és a cseh ratifikáció hiányzik, miután az írek rábólintottak (az ír voksolásról szóló cikkünket itt elolvashatja). Csütörtökön jelentették be, hogy Lech Kaczynski lengyel államfő szombaton fogja aláírni a ratifikációs okmányt.

Szlovákia nem osztja Klaus aggodalmát

Szlovákia nem osztja Václav Klausnak aggodalmát, miszerint a szerződés alapján felül lehetne vizsgálni a II. világháború utáni államrendet és vagyonjogi helyzetet - derült ki a szlovák külügyminisztérium reagálásából. "Az Európai Unió általános jogi chartájának nincs visszamenőleges hatálya, és csak a lisszaboni szerződés érvénybe lépése után fogja szabályozni a jogi viszonyokat. Nem volt, és nincs is aggályunk azzal kapcsolatban, hogy éppen e dokumentum alapján lenne lehetőség a háború utáni rendezésből adódó kérdések megoldására. Szlovákia kezdettől fogva a jóváhagyott Lisszaboni Szerződés mihamarabbi érvénybe lépése mellett van" - közölték.