900 ezer oldal szól Karadzic ellen

Próbálja húzni az időt a boszniai szerbek egykori vezetője, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai bíróságon perének megkezdésére váró Radovan Karadzic. A vádirat szerint több ezer ember haláláért, sokak megkínzásáért és deportálásáért felelős. Karadzic azt állítja, hogy ártatlan, és politikai okból állították bíróság elé, pedig az USA befolyásos diplomatája megígérte neki, hogy megússza. A per október 26-án kezdődik.

"Radovan Karadzic és 1992 májusától Ratko Mladic voltak a kulcsfigurái egy átfogó, közösen elkövetett bűncselekménynek, amely 1991 októberétől 1995. november 30-ig tartott. Céljuk az volt, hogy a boszniai muszlimokat és horvátokat végleg eltávolítsák a boszniai szerbek által követelt területről Bosznia-Hercegovinában." Így hangzik a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék Karadzic elleni, harmadszor módosított vádiratának egyik első bekezdése. A több ezer ember meggyilkoltatásával vádolt, a CNN által "Bosznia mészárosának" nevezett Karadzic azonban taktikusan húzza az időt a hollandiai Scheveningenben található cellájában.

A 64 éves Karadzicnak először október 19-ről 21-re sikerült eltolnia ügyének tárgyalását, de ezután sem adta fel, és újabb halasztásért fellebbezett. A vaskos (938 ezer oldalas) vádiratra hivatkozott, amelyből szerinte a rendelkezésére álló idő alatt nem tudott kellően felkészülni a védelem. Azt kérte, hogy 10 hónappal halasszák el a pert, de ezt elutasította a törvényszék, mindössze egy hét felkészülési időt adott neki a Reuters szerint. Így a per október 26-án reggel 9 órakor kezdődik - közölte O Gon Kvon bíró, az ügyet tárgyaló bírói testület elnöke Hágában.

A Karadzic-Holbrooke-paktum

Az időhúzás mellett Karadzic másik menekülési lehetősége Richard Holbrooke, Bill Clinton akkori amerikai elnök balkáni, Barack Obama jelenlegi elnök afganisztáni-pakisztáni különmegbízottja: Karadzic azt állítja ugyanis, hogy a daytoni békekötésben is kulcsszerepet vállaló Holbrooke megállapodást kötött vele1996-ban, és e szerint ha eltűnik a közéletből és a médiából, visszavonulásáért cserébe megússza a felelősségre vonást.

A Republika című montenegrói újság 2007 márciusában internetes oldalán közölte az állítólagos megállapodás szövegének másolatát, amelynek alján Karadzic és Holbrooke aláírása áll. A Kötelezvény című dokumentum szerint Karadzic eltűnik a politikai életből, láthatatlanná válik, cserébe az amerikai kormányzattól 600 ezer dollárt, biztos lakóhelyet, valamint hatfős őrizetet kap, illetve a papír szerint megígérték neki azt is, hogy értesítik minden, a biztonságát érintő eseményről.

Holbrooke már a dokumentum megjelenésekor is tagadta, hogy az egyezség létezett volna. Keddre a hágai törvényszék is végzett az állítólagos paktum vizsgálatával, és közölték, hogy nem tartják magukra nézve kötelezőnek az abban szereplő egyezséget. "Még ha az állítólagos megállapodás létét bizonyítanák is, az nem korlátozná a bíróság működését, nem kötné a törvényszéket" - közölte a bíróság.

Karadzic felelőssége

A Karadzic ellen szóló rövidített vádirat is 62 oldalas, és 27 oldalon keresztül tételesen sorolja, miben tartja a bíróság felelősnek az egykori boszniai szerb vezetőt. Csak a nem fogolytáborokban elkövetett gyilkosságok kitesznek több oldalt, a vádpontok szerint több száz, a harcokban részt nem vevő ember megöléséhez vagy megöletéséhez volt köze, és mindez csak a töredéke a vádiratban felsorolt, terhére rótt bűnöknek.Felelősnek tartják több fogolytáborba zárt ember meggyilkolása és megkínzása miatt, illetve katolikus és muszlim imahelyek, kolostorok lerombolásáért.

Az 1995-ös srebrenicai mészárlás, amely több mint 8000 áldozatot követelt, külön fejezetként szerepel Karadzic bűnlajstromában. A vádirat pontonként veszi végig, hogy a kisváros mely részein hány áldozatot követeltek a sortüzek és gyilkosságok. Több helyszínen százakat mészároltak le egyszerre, és mindezért Karadzicot teszi felelőssé a vádirat.

Szarajevó ostroma is szerepel a vádiratban, amely megrázó eseményeket idéz fel. Leírják például egy hároméves kisgyerek, Anisa Pita sorsát. A kislányt a jobb lábán lőtték meg szerb orvlövészek otthona előtt, az utcán. Egy másik, kilencéves kislány a házuk kertjében játszott, mikor hátba lőtték. Ő túlélte a támadást, de a 38 éves Ramiza Kundo nem volt ilyen szerencsés: vizet vitt haza, miközben agyonlőtték.

Karadzic élete

Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezető 1945. június 19-én született a montenegrói Savnikban. Apját keveset láthatta, mert a szocialista Tito-rezsim bebörtönöztette, mivel a világháború idején a királyságpárti csetnikek oldalán harcolt. Karadzsics idővel elismert pszichiáter lett, doktori címet szerzett, az Egyesült Államokban, Zágrábban, Belgrádban és Szarajevóban csiszolta tudását. Később közel került a politikához, és a boszniai szerbek politikai-katonai vezetőjévé vált.

Karadzic 1996-ig vezette a Bosznia-Hercegovinában létrehozott Szerb Köztársaságot (Republika Srpska). 1996-ban több európai ország és az Egyesült Államok is szankciókkal fenyegette meg Jugoszláviát, ezért Milosevic eltávolíttatta Karadzicot a posztról. Karadzic fokozatosan száműzetésbe kényszerült, fehér szakállat növesztett, és álnéven az ezotéria neves szakértőjévé vált. 2008. július 21-én fogták el Belgrádban, ahol Dragan Drabic néven alternatív gyógymódokon kezelt embereket. Karadzicot végül kiadták a hágai törvényszéknek.

Karadzic elfogásáról és életéről itt olvashat bővebben.

Karadzic bűnössége aligha lehet kétséges, hiszen ő maga is fenyegette a polgárháború kitörése előtt az iszlám vallást követő bosnyákokat a boszniai parlamentben: "Értsétek meg, komolyan, nem jó, amit ti, muszlimok csináltok. A pokol felé akarjátok vezetni Bosznia-Hercegovinát, abba az irányba, amerre jelenleg Szlovénia és Horvátország is tart.[...] Ne gondoljátok, hogy elkerülhetitek, hogy a muszlim emberek eltűnjenek, mert a muszlim emberek nem védhetik meg magukat, ha háború lesz."

Karadzic minden vádat tagad. Szerinte a bíróság "politikai testület, amit azért hoztak létre, hogy a szerbeket vádolja" - idézte a BBC Karadzicot.

Szökevények

A hágai bíróság két másik háborús bűnöst is felelősségre vonna. Egyikük Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnoka, aki a háború óta szökésben van. Őt 1992-95 között elkövetett népirtással, népirtásban való bűnrészességgel, emberiség elleni bűntettekkel és a haditörvények megsértésével vádolják. A törvényszék szerint Mladic is felelőssé tehető a 8000 srebrenicai bosnyák lemészárlásáért, a szarajevói ostrom kegyetlenségéért és a Bosznia-szerte létesített fogolytáborokban uralkodó kegyetlenségért, a kínzásokért, gyilkosságokért. Mladic 13 éve van szökésben, a gyanú szerint Szerbiában bujkálhat.

Karadzic első megjelenése a hágai törvényszék előtt 2008 nyarán

A másik szökevény Goran Hadzic, aki a Szerb Krajinai Köztársaság államfője volt 1992-94 között. A hágai törvényszék emberiség elleni bűntettekkel és a haditörvények megsértésével vádolja. A bíróság szerint ugyanis komoly szerepe volt a krajinai horvátok és más - nem szerb - népcsoporthoz tartozó emberek meggyilkolásában, deportálásában, illetve a fogolytáborokban történt kegyetlenkedésekben. Hadzicról sem tudják, hol lehet jelenleg: egyes pletykák szerint Szerbiában, egyesek szerint Montenegróban bujkál.

A BBC riportja szerint rajtuk kívül is 3-5000 háborús bűnös mászkál szabadon a Balkánon. Őket nem tekinti "nagy halnak" a hágai bíróság, az ő ügyükben a helyi bíróságoknak kellene ítélkezniük, azok azonban nem törekszenek a háborús bűnök tisztázására.