"Nem Irak volt a lista élén" - újabb brit vezetők vallottak az iraki háború ellen

Líbiát és Iránt is nagyobb veszélyforrásnak tartotta Nagy-Britannia, amikor 2003-ban USA-val karöltve megindította az Irak elleni inváziót - vallották korábbi külügyi vezetők az iraki háborút vizsgáló brit bizottság előtt szerdán. A brit hírszerzés nem tudott Irak bevethető tömegpusztító fegyvereiről, mint ahogy Szaddam Husszein állítólagos terroristakapcsolatairól sem, a hiányos ismeretekre pedig többször is figyelmeztette a brit kormányt.

Csupán szedett-vedett információi voltak a brit hírszerzésnek Irak esetleges tömegpusztító fegyvereiről, amikor Nagy-Britannia belevágott az iraki háborúba - vallották korábbi külügyi vezetők a háború megkezdésének körülményeit vizsgáló brit bizottság előtt. A vallomások szerint Irakban nem volt szükség azonnali beavatkozásra, és a briteknek soha nem voltak bizonyítékaik arról, hogy Szaddam Husszein iraki elnök terroristákkal működött volna együtt - írja az Independent című brit lap.

Nagy-Britanniában a héten kezdte meg munkáját a britek iraki háborúban játszott szerepét kutató bizottság, amely akár egy éven át is vizsgálhatja a 2003-as invázió körülményeit. A második, szerdai napon Sir William Ehrmant, a brit külügyminisztérium nemzetközi biztonságért felelős egykori igazgatóját, valamint Tim Dowse-t, a minisztérium tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozásáért felelős korábbi vezetőjét hallgatták meg (A vizsgálatról és annak célkitűzéséről korábbi cikkünkben, itt olvashat).

Ehrmant többek között arról beszélt, hogy a titkosszolgálatoknak nagyon hiányos ismereteik voltak Irak fegyvereiről, és ezekre a hiányosságokra rendszeresen figyelmeztették az illetékes minisztereket is. Néhány nappal Irak megtámadása előtt olyan információkat is kaptak, amelyek szerint Szaddam Husszein nem képes használni vegyi fegyvereket, mivel nincsenek a célba juttatásukhoz szükséges rakétái - mondta.

Ehrmant szerint ezek a tények ugyanakkor nem változtatnak azon, hogy Szaddam nem volt hajlandó együttműködni sz ENSZ ellenőreivel: programjai valóban voltak tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére, csak nem tudta használni őket.

"Nem Irak volt az első a tömegpusztító fegyverrel fenyegető országok listáján" - vallotta a veszélyről Tim Dowse: a másik kedden kihallgatott tanú szerint 2001-ben Líbia és Irán is fenyegetőbbnek tűnt, mint a Szaddam-rezsim. Ekkor a brit hírszerzés úgy gondolta, hogy az iraki atomprogramot már végérvényesen leszerelték az ENSZ ellenőrei, a vegyi fegyvereket pedig nem tartották hadszíntéren bevethető állapotúnak.

Dowse szerint ráadásul nem voltak megalapozottak az USA állításai sem, amelyek szerint Irak terroristákkal működött együtt: "Semmi nem utalt arra, hogy kapcsolat van az irakiak és az al-Kaida között" - mondta. A briteknek arról sem volt információjuk, hogy Irak tömegpusztító fegyvereket adhat át terroristáknak.

Tony Blair akkori miniszterelnök a titkosszolgálat jelzései ellenére a 2003-as invázió előtt tényként közölte a brit képviselőkkel, hogy Iraknak vannak vegyi és biológiai fegyverei. A háború után aztán kiderült, hogy Szaddam nem rendelkezett bevethető tömegpusztító fegyverekkel, mivel nem sikerült újraindítania a kifejlesztésükre irányuló programjait az első öbölháború után - írta az Independent.