Felbolydult az al-Kaida inkubátora

Síita lázadók vívnak véres harcot évek óta a szunnita kormánnyal a szétesőfélben lévő Jemenben. Az arab sziget egyetlen köztársasága az al-Kaida egyik legfőbb utánpótlási bázisa. A többé-kevésbé működőképes központi kormány nem tudja megfékezni a lázadó csoportokat, amelyek már Szaúd-Arábiába is átcsaptak. Mozgolódik Irán is, pedig a konfliktus nem csak politikai természetű: fontos szerepe van benne a szűkös vízkészleteknek is.

"A fegyveres és biztonsági erők, maguk mögött tudva a jemeni nép támogatását, több egymást követő győzelmet arattak a szabotőr és terrorista ellenállók felett (...), és közelivé vált a győzelem" - nyilatkozta optimistán a jemeni kormánypárt egyik tisztviselője a kormányközeli Al Motamar honlapnak a múlt hét végén. Az Arab-félsziget egyetlen köztársaságában 2004 óta dúl polgárháború a síita lázadók és a kormányerők között. A 23 milliós Jement nagyjából 70 százalékban szunniták, 30 százalékban síiták lakják.

Ali Abdullah Szaleh jemeni államfő is osztotta párttársa bizakodását: múlt szombaton azt mondta, nem fognak tárgyalni a lázadókkal, és addig fognak küzdeni ellenük, ameddig "véget nem vetünk ennek a zsarnoki, hitszegő és zsoldos csoportnak". Szaleh hozzátette, hogy "a háború csak két napja kezdődött, és ami az elmúlt hat évben történt..., az csak a hadsereg felkészítése volt". Az elnök szerint a harcokat bármeddig folytatják majd, "nem számít, mennyi pénzbe" kerül, mennyi emberéletet követel.

A jemeni felkelők az ország nyugati részén, a korábbi Észak-Jemen területén található magas hegyek közé vették be magukat. Itt több hegycsúcs eléri, sőt meghaladja a 3000 métert is. A legfőbb északi lázadócsoport a zaidita síitákból álló al-Húti nevű milícia. A Húti-csoport - amely nevét a BBC szerint vezetőjük családnevéről kapta - nagyobb autonómiát követel az általa ellenőrzött területnek, és azzal vádolja a szunnita központi kormányt, hogy elnyomó politikát folytat.

A hútik 2004-ben támadták meg először a kormánykatonákat és a rendőröket az északi Szadah tartományban. A felkelés azért tört ki, mert a központi erők 2004 szeptemberében megöltek egy befolyásos zaidita hitszónokot. 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban is zajlottak béketárgyalások, amelyek rendre kudarccal végződtek. 2009 augusztusában a jemeni kormány nagyszabású offenzívát indított a lázadók ellen, és a harcokban már több ezren haltak meg. Az amerikai Wall Street Journal több tízezer menekültről ír, több lap pedig új Afganisztánként vagy Szomáliaként jellemzi az országot.

Felperzselt Föld Hadművelet

A háború idén nemzetközivé szélesedett, mivel a lázadók átcsaptak a határon Szaúd-Arábiába. A múlt héten harcok dúltak Aszir, Nadzsran és Dzsizan szaúdi, illetve Szadah, Haddzsah és Amrán jemeni tartományokban is. A múlt vasárnap a jemeni légierő egy gépét lőtték le a lázadók, akik masszív szaúdi-jemeni nehéztüzérséggel néznek farkasszemet. A gép lelövését persze tagadja a szánaai kormány, a BBC szerint "technikai hibára" hivatkoznak, holott négy hónapon belül a harmadik repülőjük zuhant le. Mindegyik fél állítja, foglyul ejtett több harcost vagy katonát ellensége soraiból.

Szadah tartományt sújtják leginkább a harcok

A jemeni kormánycsapatok komoly erőket mozgósítva nyomulnak előre az északi hegyekben. A szaúdi csapatok is kifüstölték a lázadókat a határvidék szaúdi oldaláról, de több forrás szerint mélyen benyomultak eközben Jemenbe. Ráadásul a felkelők szóvivője szerint a légitámadások során a szaúdi hadsereg foszforbombákat vetett be. Az AFP szerint a jemeni hadsereg sem riadt vissza a súlyos égési sérüléseket okozó fegyver használatától. (A fehér foszforos bombák civilek elleni bevetését tiltja a nemzetközi jog - a 2006-os libanoni háború után ilyenek bevetésével vádolták Izraelt is.)

A lázadók szóvivője szerint falvakat és városokat is bombáztak a szaúdiak, civileket öltek meg, és mindezt a jemeni kormány tudtával és engedélyével tették. A szaúdiak szerint azonban ártalmatlan világítórakétákról van csupán szó, és különben sem lépték át a határt egységeik - idézi az AFP a szaúdi kormány egyik tanácsadóját.

A Time magazin szerint egy elhúzódó küzdelemből Irán sem maradhat ki. Szaleh szerint Iránt nem is kell bevonni, már részese a konfliktusnak, amit lényegében Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter is megerősített, amikor azt mondta: ha egy idegen ország beavatkozik a konfliktusba, annak "negatív következményekkel" kell számolnia.

A jemeni kormány azzal vádolja a lázadókat, hogy túlságosan közelednek Iránhoz. "Követni akarják az iráni rendszert. Ez képtelenség. Mi egy nép vagyunk" - üzente a jemeni elnök a felkelőknek. Abdul Malik al-Húti, a felkelők parancsnoka szerint nem kap külföldi támogatást a szervezet.

Az igazi háborús ok: a víz

Az amerikai ABC News Abdulrahman al-Erjánit, a jemeni vízügyi és környezetvédelmi minisztert idézve azt írja, a jelenlegi fegyveres konfliktusok kiváltó oka valójában a víz. Erjáni szerint a különböző fegyveres csoportok más-más indokokkal állnak elő, hogy miért ragadnak fegyvert: "törzsi konfliktusok, felekezeti konfliktusok, politikai konfliktusok. Valójában mindegyik az ország nyersanyagainak elosztásáról szól, legyen az olaj, víz vagy föld" - mondta.

Nehéztüzérséget is bevetettek a szaúdiak

A szánaai egyetem kutatói szerint a konfliktusok 70-80 százaléka a víz körül alakult ki. Ráadásul 2015-re kiapadhatnak a főváros kútjai, ha a jelenlegi ütemben használják a vizet a lakosok. Ez azért ijesztő, mert míg a világon átlagosan évi 2500 köbméter édesvíz jut egy embernek, addig ez a szám Jemenben 125 köbméter. Problémát jelent az is, hogy rengeteg illegális kutat fúrnak az emberek.

Az al-Kaida inkubátora

Szanaának a törzsi lázadókon és a vízhiányon kívül komoly problémát okoz az al-Kaida terrorhálózata is, amely tranzit-, kiképző- és célországnak is tekinti Jement (a szánaai amerikai nagykövetségnél 2008-ban elkövetett robbantás elkövetését is az al-Kaida vállalta magára). Ráadásul a jemenieket könnyű bevonni a radikális iszlamisták műveleteibe: egy becslés szerint a külföldön harcoló dzsihádisták jelentős része jemeni származású, az Irakban harcolók kb. 17 százaléka is az. Jemenből való a 221 guantánamói fogolyból 92 a Wall Street Journal szerint, tehát - ahogy a lap fogalmaz - Jemen az "al-Kaida inkubátorává vált".

Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia komoly fenyegetésnek tartja, hogy militáns iszlamisták, gyakran az al-Kaida terroristái szabadon mászkálnak át a hosszú sivatagos jemeni-szaúdi határon. Az amerikai kongresszus könyvtárának adatbázisa szerint Jemen több térségét nem képes ellenőrizni a központi kormányzat. Emiatt több törzs megerősödött, és például külföldi turisták elrablásával és megölésével próbálja zsarolni a kormányt.

Az olaj- és gázfüggő Jemen

Rezesbanda fújta a muzsikát szombaton, miközben átadtak egy cseppfolyósgáz-terminált, amely 5 milliárd dollárból valósult meg. A terminál a jemeni kormány szerint 11 ezer új munkahelyet teremt majd a - CIA 2003-as adatai szerint - 35 százalékos munkanélküliséggel küzdő országban. A gáztározót építő francia Total óvatos volt: alkalmazottai 70 százalékát jemeniek adják, és a csővezetékek kiépítéséhez 22 törzzsel egyeztetett. A beruházással ezentúl évi 6,7 millió tonna folyékony földgázt tudnak majd exportálni a fő felvevőpiacnak számító Dél-Koreába (az első hajó is ide indult), Mexikóba, az Egyesült Államokba, Kínába és Európába. Ez a következő 25 évben 30-50 milliárd dolláros bevételt hozhat a kormánynak. Nem is csoda, hogy 500 katona fogja őrizni a létesítményt - írja a Time. Jemen gazdasága így változatlanul erősen fog függeni az olajtól és a gáztól a CIA szerint, bár 2006-ban a jemeni kormány ambíciózus programot indított a függőség csökkentésére és a külföldi beruházási kedv fellendítésére. (A Mol is végez fúrásokat Jemen déli-középső részén, két olajmezőn.)

A Wall Street Journal szerint azonban nem tétlenkedik az Egyesült Államok sem, Barack Obama amerikai elnök levélben bíztatta jemeni kollégáját. "Az Egyesült Államok Jemen mellett áll, annak egysége, biztonsága és stabilitása érdekében" - írta Obama Szalehnek. A Time szerint júliusban David Petraeus, az amerikai hadsereg közel-keleti parancsnoka is Jemenbe látogatott, és személyesen buzdította Szaleh elnököt a kemény fellépésre.

Juan Zarate, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának egyik tanácsadója még mindig több fantáziát lát Jemenben, mint az Ádeni-öböl túlpartján fekvő, káoszba süllyedt Szomáliában. Ahogy mondta, a jemeni "kormánynak van némi erőforrása és némi akaratereje, hogy együttműködjön velünk". Az Eurasia Group nevű tanácsadói szervezet szerint "a jemeni állam összeomlása vagy súlyos meggyengülése menekültek millióit indíthatja el Szaúd-Arábia felé, fenyegetve az ottani stabilitást".