Greenpeace-aktivisták zavarták meg a francia nemzetgyűlést

Greenpeace-aktivisták előbb felmásztak a francia nemzetgyűlés épületének tetejére, majd tiltakozó molinókat feszítettek ki az ülésteremben. Egyikük egy kötélen a koppenhágai klímacsúcsról vitázó képviselők közé ereszkedett. Az akcióval Nicolas Sarkozy miniszterelnökre akartak hatni. A termet kétszer is kiürítették, másodszor egy bombariadó miatt.

Tucatnyi Greenpeace-aktivista hatolt be szerdán a francia nemzetgyűlés üléstermébe, ahol a koppenhágai klímacsúcsról vitáztak a képviselők. Az ülést a levezető elnök rövid időre megszakította és kiüríttette a termet.

Jean-Louis Borloo környezetvédelmi miniszter beszédének végén a nemzetközi zöldszervezet tagjai - akik addig a felső tribünön a közönség soraiban foglaltak helyet - "Tettre fel, köztársasági elnök úr!" szövegű molinókat feszítettek ki, egyikük pedig kötélen leereszkedett a képviselők közé.

Néhány órával korábban a szervezet néhány tagja egy tűzoltólétrán feljutott a nemzetgyűlés épületének tetejére, ahol tíz percig maradtak, mielőtt a biztonsági erők lehozták őket.

A France3 közszolgálati televízióban élőben közvetített ülés óriási káoszban szakadt meg. A Zöld képviselők egy része ugyanis megtapsolta a sikeres behatolási akciót, miközben a felháborodott kormánytöbbség soraiból többen "szélhámosoknak", "szemeteknek" és "fasisztáknak" nevezték az aktivistákat.

Kora este bombariadó miatt kellett ismét kiüríteni a nemzetgyűlést. A riasztás nem sokkal a Greenpeace akciója után telefonon érkezett a nemzetgyűlés központi számára. Miután a névtelen telefonáló azt mondta, hogy bombát helyezett el az első emeleten, a biztonság erők kiürítették az épületet, de a bombakereső kutyák semmilyen robbanószerkezetet nem találtak az átvizsgált helyiségekben - közölte a rendőrség.

A szervezet azt kéri Nicolas Sarkozytől, hogy a december 7-én kezdődő koppenhágai klímacsúcs megnyitóján ambiciózus célként jelentse be, hogy Franciaország a klímaváltozás megfékezéséhez a szén-dioxid-kibocsátását 2020-ig a mostani szinthez képest 40 százalékkal csökkenti és évente 4,2 milliárd euróval járul hozzá a fejlődő országok támogatásához.

A 192 ország részvételével tervezett koppenhágai csúcsot azért hívták össze, hogy ott fogadja el a nemzetközi közösség az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szabályozó 2012-ben lejáró kiotói megállapodást felváltó új szerződést. Az állam- és kormányfők a legfontosabbnak tartott utolsó két napra, december 17-18-ra érkeznek a dán fővárosba. Az egyedüli kivétel Barack Obama amerikai elnök, aki december 9-én szólal fel az ENSZ klímaértekezletén. Nicolas Sarkozy december 15-16-án hivatalos Koppenhágába.