"Mérhetetlen pusztulást, romba dőlt házakat, felszakadt utakat, eltört vízvezetékeket lehet látni. Az emberek viszont az élet természetességével sétálnak, dolgoznak, munkát keresnek, vagy éppen várnak a segítségre. Nagy részük egyre türelmetlenebb a késlekedő élelmiszer, ivóvíz, és lakhatást megoldó - sátor, ideiglenes szállás - segélyek miatt. A segélyek kiosztásánál ezért mára a rendfenntartás, a biztonság alapvető feladattá vált" - így írta le a földrengésben szinte teljesen összedőlt haiti fővárost, Port-au-Prince-t Szilágyi Béla, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat vezetője az [origo]-nak.
Szilágyi és munkatársai pénteken kora délután érkeztek meg Haitira, és azóta kis megszakítással folyamatosan dolgoznak. A csapat vezetője az [origo] kérdéseire emailben válaszolt keddre virradóra.
Haitit múlt kedden 7,3-as erősségű földrengés rázta meg. A rengés epicentruma a főváros, Port-au-Prince környékén volt, így a nagy népsűrűségű, 3 milliós környéket érintette a legsúlyosabban: a főváros házainak 60-80 százaléka összedőlt vagy lakhatatlanná vált. Hétfői hírek szerint a földrengésnek akár 200 ezer halottja is lehet. Legkevesebb 70 ezer halottat már eltemettek, jobbára tömegsírokba.
"Rengetegen próbálják meg elhagyni Port-au-Prince-t, nagy tömegek állnak néhány forgalmas útkereszteződésben. Vannak, akik vidéki rokonokhoz, ismerőshöz igyekeznek, mások szintén vidékre, de az ismeretlenbe, kapcsolatok nélkül. Megint mások pedig külföldre indulnak, indulnának, Dominikába, Puerto Ricoba, az Egyesült Államokba" - írta az orvos.
Az általános utcaképről azt írta, hogy az üzletek, boltok többsége zárva van, a piacok viszont zsúfoltak. Hosszú sorok kígyóznak a néhány működő benzinkút előtt, rengetegen állnak sorban autójukkal, vagy kis kannákkal a négyszeres árra emelkedett üzemanyagért. Az üzemanyaghoz hasonlóan nagy kincs az ivóvíz: a vízrendszer majdnem teljesen tönkrement, a vezetékeknek, kutaknak csak egy része működik. Az emberek kis utcai vízfolyásokból, pocsolyából merítenek ivóvizet. "Járványveszélyt jelent a fertőzött ivóvíz, illetve az utcákon lévő rengeteg törmelék és szemét, különösen ebben a 40-45 fokos hőségben" - írta az orvos.
Szilágyi szerint a legsúlyosabb károk a szegényebb lakosságot érték: "Döbbenetes látni, hogy a lakóházak közül számos összedőlt... A szegényebbek - az ország háromnegyede napi egy dollárból él - csak a legolcsóbb, rossz minőségű építőanyagot tudta megvenni, sokszor vasalás nélkül építkeztek, vagy a vasalásokat nem kötötték össze... az ő házaik dőltek leginkább össze" - magyarázta az orvos a hatalmas pusztulás egyik lehetséges okát.
Sokan csak a földrengés után egy héttel kaptak orvosi ellátást
A Baptista Szeretetszolgálat tagjai pénteken kora délután érkeztek meg, és még aznap elkezdtek dolgozni a helyi partnerünk klinikáján. Szombaton két részre váltak: a csapat egyik része egy klinikán folytatta a munkát, ahol sok más sérült mellett, négy nagyon súlyos égési sérültet láttak el, akik a közeli malom összeomlásakor keletkezett tűzben égtek meg. A csoport másik része a főváros külső kerületeiben, illetve egy kis faluban dolgozott. Körülbelül 60-70 sérültet láttak el szombaton.
Segélyszervezetek csomagokat osztanak (Új képek a fotóra klikkelve!)
Vasárnap és hétfőn a Petionville-i Haiti Közösségi Kórházban dolgoztak, mindkét nap 120-130 embert láttak el. Legtöbbjük törésekkel (végtagtörés, koponyatörés, medencecsonttörés), illetve zúzódásokkal, hámsérülésekkel, roncsolódott/leszakadt bokával, lábfejjel érkezett. Mint az orvos írta, nagyon sokan már komolyan elfertőződött sérüléssel jöttek, többségük a földrengés óta semmilyen orvosi ellátásban nem részesült.
Éjjel is dolgoztak a magyar orvosok
"A kórház udvarán, parkolójában és a folyosókon is több százan várják, hogy az orvosok, mentőápolók segítsenek rajtunk. A Baptista Szeretetszolgálat Rescue24 nemzetközi mentőcsapata 2 magyar, 5 észak-karolinai és 3 haiti munkatárssal dolgozik, mellettünk még haiti, francia, amerikai és koreai orvosok, ápolók nyújtanak ellátást. A sérültek tömegének ellátása viszont még így is nagy próba elé állít mindannyiunkat a kórházban. A kórház vezetői kérték, hogy vállaljuk az éjszakai munkát is, így vasárnap éjszaka egy orvosunk és egy ápolónk, hétfő éjszaka a teljes csapat éjjel-nappal dolgozott" - írta Szilágyi.
"A helyi lakosság szempontjából nem előnyös, hogy sok segélyszervezett érkezett nagy logisztikával, mert az egyébként is kevés üzemanyagból emiatt kevesebb jut, a rossz mobil- és internethálózatot terhelik, a tartalék élelmiszer nélkül érkező csoportok pedig felvásárolják a kevés élelmiszert" - írta az orvos.
"Ugyanakkor a segélyszervezetek sokaknak munkalehetőséget teremtenek, nagy részük jelentős élelmiszer, gyógyszer, víztisztító, takaró, sátor, építőanyag szállítmánnyal érkezik. A számos beutazó és segítséget nyújtó egészségügyi, oktatási, infrastrukturális fejlesztő, logisztikai és más szakember által hozott tudás és tapasztalat nagy érték" - írta.
"Ma a repülőtéren láttunk felszállni egy Iljusin típusú nagy orosz szállítógépet. Amikor megkérdeztük az orosz kutató-mentőket, elkezdtek-e hazatérni, egyikük azt mondta, hogy csak elküldték Kubába élelmiszerért" - írta.
Nappal is fosztogatnak
A BBC és több már jelentős nemzetközi híroldal szerint az átmeneti helyzettel sokan visszaélnek, és egyre több a fosztogatás, egyre durvább az erőszak. "Valóban egyre súlyosabb a fosztogatás és az összecsapások veszélye" - írta Szilágyi. "Eddig ezek nagyrészt éjszaka, illetve a város bizonyos körzeteire korlátozódtak. Mostanra egyre gyakoribbá váltak, és már nappal és egyre több helyen megtörténnek. Az ENSZ békefenntartói, a helyi rendőrség és katonaság egyre nagyobb erőkkel van jelen, néhány mentőcsapat kísérettel utazik a város bizonyos részein" - írta. "Ez azonban nem Haiti-specifikus, több országban tapasztalható volt, hogy a katasztrófát néhányan fosztogatásra, zavarkeltésre használták, akár még New Orleansban is, a Katrina hurrikán után" - írta.
Nem győzik ellátni a sérülteket (Sokkoló galéria a kép mögött.)
Nekik mindenesetre eddig csak jó tapasztalataik voltak: "Eddig mindenhol nagy szeretettel és hálásan fogadtak, az emberek örültek annak, hogy orvosi segítséget nyújtunk nekik, szeretteiknek, honfitársaiknak. Egyelőre biztonságban érezzük magunkat a városban járva, biztonsági kíséret nélkül is, hozzátéve ugyan, hogy a kórház bejáratát két katona őrzi éjjel-nappal".
A Baptista Szeretetszolgálaton kívül, az eddigi hírek szerint két magyar mentőcsoport tartózkodik a helyszínen: a Magyar Református Szeretetszolgálat, illetve hozzájuk hétvégén csatlakozott Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat munkatársai.