Lenyelte a főbiztos a szlovák önfejűséget

Hiába hagyta ki a szlovák kormány a nyelvtörvény magyarázatából Knut Vollebaek EBESZ-főbiztos több fontos javaslatát, a biztos mégis elismerő közleményben üdvözölte a jogszabályt. A szlovák kormány nyilvánvalóan fittyet hányt Vollebaek több kérésére, a biztos azonban bizalmasnak tekinti a nyelvtörvényről szóló állásfoglalását, ezért az [origo] többszöri megkeresésére sem volt hajlandó nyilatkozni. Enélkül viszont a magyar és a szlovák kormány is azt mond a nyelvtörvényről, amit akar.

Nem nyilatkozik a nyelvtörvényről Knut Vollebaek, az Európai Biztosági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, bár azt sem állítja, hogy teljesítette volna a szlovák kormány azokat az ajánlásokat, amelyeket ő fogalmazott meg a tavaly ősszel életbe lépett szlovák nyelvtörvényhez. A magyar kormány azért támadja a szlovák kabinetet, mert álláspontja szerint a szlovákok fittyet hánytak Vollebaek számos javaslatára.

A szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot bizonyos esetekben pénzbírsággal is büntető, tavaly júniusban elfogadott nyelvtörvényhez Knut Vollebaek kérésére még november végén készítettek a szlovákok kiegészítést, úgynevezett végrehajtási alapelveket. Erre azért volt szükség, mert a biztos szerint a törvényt többféleképpen lehetett értelmezni, rosszul értelmezve pedig a kisebbségek nyelvi jogainak aláásására volt használható. Az alapelvekről szóló jogszabályt decemberben fogadták el, és január elsején lépett életbe: célja az volt, hogy a főbiztos által a törvényben kifogásolt bizonytalanságokat és jogsértően is értelmezhető, többértelmű részeket tisztázza.

Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák kormányfő ősszel Szécsényben megállapodást is kötött arról, hogy a végrehajtási utasítás az EBESZ-biztos ajánlásait fogja tartalmazni. Amikor aztán a szlovák parlament elfogadta a végrehajtási alapelveket, azt Bajnai és a magyar külügy is a szécsényi paktum felrúgásának értékelte, mivel szerintük számos EBESZ-ajánlás, köztük a pénzbüntetésekre vonatkozó részek is kimaradtak a szabályozás második köréből (erről részleteket itt talál).

Robert Fico ugyanakkor diplomáciai sikernek értékelte a jogszabályt, amely - szerinte - teljesen megfelelt Knut Vollebaek kéréseinek. Az ebből eredő diplomáciai konfliktust már az [origo]-nak nyilatkozó diplomaták és társadalomkutatók is súlyosnak értékelték, ennek ellenére Vollebaek január első hetében maga is nyilatkozatban üdvözölte a magyar kormányt felháborító végrehajtási utasítást (lásd keretes írásunkat). Az [origo] levélben kereste meg Vollebaeket, hogy megtudjuk, mi a véleménye a magyar és a szlovák kormány egymásnak ellentmondó nyilatkozatairól.

"Nem egyértelmű, hogy teljesítették"

"A főbiztos mindkét oldal véleményét meghallgatta, és bizalmas körülmények között osztotta meg velük az értékelését" - válaszolta megkeresésünkre Knut Vollebaek nevében Trude Ertresvaag, a főbiztos személyes tanácsadója és kapcsolattartója. A tanácsadó közölte: "Vollebaek mandátuma bizalmas", így a feleknek tett javaslatai is bizalmasak, és a témáról nem hajlandó nyilatkozni, interjút sem ad.

Üdvözli, de nem úgy

Vollebaek nyilatkozata nélkül azonban feloldhatatlannak látszik a diplomáciai ellentét. A legutóbbi EBESZ-nyilatkozat Szlovákiának ad muníciót, hiszen január 4-én a biztos meglehetősen pozitív hangvételű közleményt adott ki a szlovák jogszabályról. Ekkor többek között azt írta, hogy bár a nyelvtörvény végrehajtási alapelvei több változáson mentek át a jogalkotás során, ő mégis üdvözli azokat, mivel "megadják a szükséges útmutatást a nyelvtörvény rendelkezéseinek végrehajtásához". Vollebaek elégedettségét firtató kérdésünkre tanácsadója ugyanakkor közölte: "Kérem, vegye észre, a közleményben nincs egyértelműen kimondva, hogy az ajánlásokat teljesítették."

Jó, hogy elfogadták, de az egyensúly hiányzik

A közlemény valóban csak arról beszél, hogy az alapelveket a biztos javaslatára készítették, de nem írja, hogy a javaslatokat maradéktalanul figyelembe vették. A biztos ráadásul a közleményben újra jelezte korábbi fenntartásait, miszerint a szlovák hatóságoknak folyamatosan ellenőrizniük kell a végrehajtást, különösen a bírságok kiszabását. Vollebaek arról is írt, hogy továbbra is követi a nyelvtörvény ügyét, "amíg az államnyelv megerősítése és a kisebbségi jogok védelme közötti egyensúlyt el nem érjük".

Kihagyott javaslatok

Bár Knut Vollebaek hivatala szerint a főbiztos javaslatai titkosak, egy tavaly július végén kiadott dokumentumban nyilvánosan is véleményezte a szlovák nyelvtörvényt. A dokumentum, amelynek legfontosabb elemeit korábbi cikkünkből részletesen is megismerheti, számos ajánlást fogalmaz meg, amelyek mind visszaköszönnek a biztos ajánlásaira hivatkozó magyar érvelésben. Vollebaek sürgeti a végrehajtási alapelvek pontosítását, a törvényben lévő kétértelműségek eloszlatást, és kisebbségvédelmi szempontból kritizálja a jogszabályt: bár nemzetközi jogba ütköző pontot nem talál benne, de sok egyezmény és ajánlás alapján aggályosnak találja.

Pontos büntetéseket akart, de nem kapta meg

Ha ezt a dokumentumot vesszük alapul, úgy a szlovákok egyértelműen sok EBESZ-javaslatot hagytak figyelmen kívül a végrehajtási utasítás végleges formájában. Köztük a legfontosabb, hogy Knut Vollebaek elvetette a nyelvhasználat miatt kiszabott pénzbüntetést, de még a büntetési rendszer megtartása esetén is fontosnak tartotta a büntetési tételek pontos meghatározását. A rendszer most 100-tól 5000 euróig terjedő bírságra ad lehetőséget: a biztos azt akarta, hogy a bírság mértékét pontosan határozzák meg, így elkerülve az önkényes büntetéseket. A végrehajtási utasításban a büntetési tételekről ugyanakkor egyáltalán nem esik szó: kérdésünkre ezt Vollebaek tanácsadója nem volt hajlandó kommentálni.

A népszámláláshoz kötik a nyelvhasználatot, pedig Vollebaek szerint ez nem jó

A biztos tavaly nyári véleményében javaslatot tett arra is, hogy ne kizárólag a népszámlálási adatok alapján lehessen hivatalosan használni a kisebbségi nyelvet adott településen. Most azokon a településeken lehet magyarul beszélni a hivatalokban, ahol a lakosság legalább 20 százaléka magyar. A biztos javaslata szerint a "hagyományosan", történelmileg kisebbséglakta területeknek is megmaradhatna a nyelvhasználati joga a kisebbség arányának esetleges csökkenésével, ilyesmivel azonban szintén nem foglalkozott a törvény.

Magyarul beszélő rendőröket akart, de nem foglalkoztak vele

Mint ahogy a rendőrök és katonák kisebbségi nyelvhasználatával sem. Ezen a területen a főbiztos - a nemzetközi gyakorlat ellenére - megfontolandónak tartotta, hogy a fegyveres erőknek is engedélyezzék a kisebbségi nyelvhasználatot. A törvény és a végrehajtási utasítás sem ad erre lehetőséget; erről és a végrehajtási utasítás további rendelkezéseiről korábbi összeállításunkban szintén részletesen olvashat.