Kártérítést fizetne Kadhafi fiának Svájc

Kártérítést fizetne Kadhafi líbiai vezető fiának Svájc, amiért két éve közzétették az őrizetbe vételéről készült fotókat. Líbia az eset után már követelt elégtételt, amiért állítólag durván bántak az állami vezető fiával.

Svájc hajlandó kártérítést fizetni Moammer Kadhafi líbiai vezető fiának, amiért 2008 nyarán közzétették az őrizetbe vételekor készült fényképeket. A svájci televízió kedd esti jelentése szerint Genf kanton hatóságai "sajnálatosnak tartják", hogy a Tribune de Geneve című napilap tavaly szeptemberben megjelentette az őrizetbe vételről készült rendőrségi fotókat.

Állítólag a hatóságok ragaszkodnak ahhoz, hogy a Tribune de Geneve is vállaljon részt a kártérítés megfizetésében, hiszen a fotók közléséért alapvetően a lap felelős. A rendőrségi nyilvántartásba vételhez készült fényképeket feltehetően egy kormányzati tisztviselő szivárogtatta ki a sajtónak.

Hannibal Kadhafi perben áll az újsággal és a kantoni kormányzattal, és 100 ezer svájci frank kártérítést követel. Genf kanton az üggyel foglalkozó bírósághoz benyújtott beadványban ajánlotta fel, hogy kártérítést fizet, ám ennek összegéről nem tudni részleteket.

Tavaly áprilisban Líbia még azért követelt kártérítést, mert szerintük a genfi hatóságok brutálisan léptek fel és fizikai erőt alkalmaztak a líbiai elnök 32 éves fiával szemben, annak ellenére, hogy sem ő, sem felesége nem tanúsított ellenállást a genfi hatóságok intézkedése ellen.

A svájci hatóságok azt követően vették őrizetbe 2008. július 15-én Kadhafi fiát, hogy a genfi ötcsillagos Président Wilson hotel két alkalmazottja, egy tunéziai nő és egy marokkói férfi előző héten feljelentést tett Hannibal Kadhafi és annak felesége ellen durva bántalmazás miatt. Az elnök fiát három nappal az őrizetbe vétel után, óvadék ellenében szabadlábra helyezték, és a két sértett végül - "korrekt kárpótlás" fejében - szeptemberben visszavonta a feljelentést.

Néhány nappal Kadhafi fiának letartóztatása után Líbiában őrizetbe vettek két svájci üzletembert, Max Göldit és Rasid Hamdanit a helyi vízumszabályok megsértésének és törvénytelen gazdasági tevékenység folytatásának gyanújával. Hamdani februárban hazatérhetett Svájcba, de Göldinek le kell töltenie négyhónapos börtönbüntetést.

A Hannibal-eset miatt Líbia leállította Svájcba irányuló olajszállításait, és több mint ötmilliárd dollárt vont ki svájci bankokból. Tripoli ugyanakkor mindvégig tagadta, hogy a két üzletember letartóztatásának köze lenne a Kadhafi-fiúnak Svájcban okozott kellemetlenségekhez. Svájc cserébe megnehezítette a líbiai politikusok és családtagjaik beutazását, ami feldühítette Tripolit, s ahhoz vezetett, hogy Líbia az egész schengeni övezet lakói számára korlátozta a vízumok kiadását, s ezzel más országokat is belerángatott a viszályba.

A Svájc és Líbia közti feszültséget fokozta, hogy az alpesi országban tavaly ősszel megtiltották a minaretek építését. Kadhafi erre válaszul nemrég "istentelennek" minősítette Svájcot, szent háborút, azaz dzsihádot, valamint teljes gazdasági és kereskedelmi embargót hirdetett ellene.