David Cameron, a brit Konzervatív Párt vezetőjét kérte fel II. Erzsébet királynő a kormányalakításra, ezt Cameron el is fogadta. A konzervatívok - jóllehet abszolút többség nélkül - nyerték meg a múlt csütörtökön tartott parlamenti választásokat. A konzervatívok a Liberális Demokratákkal lépnek koalícióra, Cameron a BBC tudósítása szerint erős, stabil kormányt ígért. Cameron új otthona, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt elmondott beszédében úgy fogalmazott, ő és a liberálisokat vezető Nick Clegg félreteszik a pártjaik közti különbségeket, és keményen fognak dolgozni a nemzet érdekében.
Nem sokkal ezelőtt - szintén Downing Streeten - jelentette be lemondását a miniszterelnöki tisztségről Gordon Brown, aki az összegyűlt újságírók előtt már azt is közölte, hogy az ellenzék eddigi vezetőjét, David Cameront fogja javasolni utódjául. Könnyeivel küszködve Brown hozzátette: azonnali hatállyal távozik a Munkáspárt éléről is. (Brown lemondását a pártvezetői posztról már hétfőn bejelentette, de akkor nem azonnali hatállyal.)
Brown köszönetet mondott az elmúlt évekért, mint mondta, szerette ezt a munkát, nem magát a posztot és a vele járó ceremóniákat, hanem a feladatot. Családjával együtt kedden ki is költözött a Downing Streetről, és repülőgéppel skóciai választókörzeti otthonában utazott. Brown teljesen visszavonul a politikától, még képviselői mandátumáról is lemond.
Brown ezután felesége, Sarah jelenlétében a Buckingham-palotához ment, hogy benyújtsa lemondását II. Erzsébet királynőnek, aki negyedórás kihallgatáson fogadta. Ezután az udvar hivatalosan bejelentette, hogy a miniszterelnök lemondását az uralkodó helyi idő szerint 19:45 órai - közép-európai idő szerint 20:45 órai - hatállyal elfogadta. Ezt követően kereste fel a királynőt Cameron, akit formálisan is felkért a kormány alakítására az uralkodó. Cameron a palotából a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalhoz hajtatott, ahol hivatalosan bejelentette, hogy elfogadta a kormányalakítási megbízást.
Az új kormány első két, hivatalosan megerősített tagja a konzervatív George Osborne, aki a pénzügyminiszteri tisztséget töltheti be, és a szintén konzervatív William Hague, aki külügyminiszter lesz.
Csak a tory-liberális koalíciónak van elegendő többsége
A brit szokásjog szerint, ha egy párt sem szerez a kormányalakításhoz szükséges többséget a parlamentben, akkor a királynő nem a legnagyobb támogatottságot szerző párt vezetőjét, hanem a hatalomban lévő miniszterelnököt kéri fel először arra, hogy alakítson koalíciós kormányt. Így a vártnál rosszabbul szereplő liberálisokon múlt, melyik párt alakíthat kormányt, a Munkáspárttal állnak össze vagy a konzervatívokkal. Hasonló helyzet legutóbb 1974-ben alakult ki, akkor még ugyanabban az évben új választásokat tartottak.
Cameron a választások után
A Nick Clegg vezette liberálisokkal a Munkáspárt megpróbált ugyan egyezkedni, de a két párt között megszakadtak a tárgyalások. Ha sikerült volna megállapodniuk, a koalíciójuk akkor sem lett volna elég erős, mert ehhez legkevesebb 326 képviselői hely kellene, azonban a két nagy párt és az északír baloldal együtt is csak 318 helyet tudott volna biztosítani. A kisebb pártok, a walesi és skót nacionalista pártok viszont nem hajlottak a Munkáspárttal való szövetkezésre. Ezzel szemben a tory-liberális koalíció biztosítani tudja a kellő többséget. (A választások után előállt helyzetről itt olvashat részletesen.)
David Cameron kedd délután még a liberálisokat sürgette, mint mondta, eljött a döntés ideje a Liberális Demokraták számára. Péntek óta folytak a tárgyalások a konzervatívok és a mérleg nyelvét jelentő liberálisok között.
Obama és Merkel gratulált
Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár telefonon gratulált David Cameron brit miniszterelnöknek. Obama az Ovális Irodából hívta fel telefonon az Egyesült Államok hagyományos európai szövetségesének új vezetőjét. Angela Merkel mielőbbi németországi látogatásra hívta meg az új brit kormányfőt - közölte a német kormány szóvivője.
Obama telefonon gratulált Cameronnak
Nagy-Britanniában legutóbb a második világháború alatt és előtt volt koalíciós kormányzat. A gazdasági világválság kitörése után, 1931-ben nemzeti egységkormány alakult, amely egészen 1940-ig kitartott. 1940-ben a konzervatív Winston Churchill került a kormány élére, és háborús koalíciós kormányt alakított, amely 1945-ben már ügyvezető kormányként adta át a helyét a választást megnyerő Munkáspártnak.
Az 1974. februári választásokon sem tudott egyik párt sem a kormányzáshoz elegendő többséget szerezni. A konzervatívok kapták a legtöbb voksot, de a Munkáspárt szerezte meg a legtöbb képviselői helyet. A konzervatív Edward Heath koalíciós tárgyalásokat kezdett a liberálisokkal, és ezek elbukása után lemondott az 1970 óta betöltött kormányfői pozíciójáról. Végül a Munkáspárt alakított kisebbségi kormányt Harold Wilson vezetésével, ezért kellett új választást kellett tartani, amit a Munkáspárt nyert meg.