Több száz cigánytábort számolnak fel Franciaországban

Nicolas Sarkozy francia elnök elrendelte mintegy 300, engedély nélkül felépített, romák által lakott tábor felszámolását. Azokat, akik illegálisan tartózkodnak Franciaországban, kiutasítják. Az intézkedést Sarkozy egy héttel a Loire-völgyben kitört zavargások után rendelte el, amelynek során a táborokban lakók megtámadták a rendőröket, akik agyonlőttek egy közülük való, fiatal fiút. A kormány szerint a táborokat bűnözők lakják, jogvédők szerint viszont egy etnikai csoport kiüldözéséről van szó.

A következő három hónapban felszámoljuk az engedély nélkül felépült romatáborok felét, mintegy háromszáz telepet - jelentette be a francia kormány rendkívüli ülése után Brice Hortefeux belügyminiszter. Az ülés után kiadott elnöki állásfoglalás szerint ezek a romák által lakott táborok a "a feketekereskedelem, az embertelen életkörülmények, a gyerekek koldulásra kényszerítése, a prostitúció és a bűnözés forrásai és melegágyai" - ídézi a közleményt a BBC.

A rendkívüli kormányülést azért hívták össze, hogy megvitassák a múlt héten kitört zavargások által felvetett kérdéseket. A Loire-völgyben fekvő Saint Aignan mellett a vándorcigányok fejszével és vasrudakkal felfegyverkezve megtámadtak egy rendőrőrsöt, autókat gyújtottak fel és fákat vágtak ki dühükben. A zavargók a rendőrségen akartak revansot venni, miután egy helyi rendőr lelőtt egy vándorcigány fiút, aki megpróbált elmenekülni az ellenőrzés elől.

Menniük kell

Nicolas Sarkozy francia elnök megígérte, hogy a zavargások felelősei "keményen megbűnhődnek majd". Azt is bejelentette, hogy még az év vége előtt beterjesztenek egy törvényjavaslatot, amely megkönnyítené a vándorló romák kiutasítását "a közrend védelmében". Hortefeux ehhez annyit tett hozzá, hogy az új szabályok "nem stigmatizálni akarnak egy kisebbséget, hanem a törvénytelen magatartást büntetik" majd. Jogvédők szerint ugyanakkor egy etnikai kisebbség megbélyegzéséről és elűzéséről van szó.

Franciaországban több ezer roma vagy vándorló cigány él már régebben kiépült közösségekben. Az országban élő romák másik jelentős része az elmúlt időszakban érkezett bevándorlóként Romániából vagy Bulgáriából. Ezeknek az embereknek uniós állampolgárként joguk van belépni az országba, de csak akkor maradhatnak, ha munkavállalási vagy letelepedési engedélyt szereznek.