Afganisztánban befejeződtek a parlamenti választások, amelyeket helyenként tálib támadások zavartak meg. A részvételi arány délben 32 százalékos volt. Az országos választási bizottság azt közölte, hogy a szavazókörök 92 százalékát megnyitották a voksoláshoz, de a maradék 8 százalékról nincs információjuk.
Az első, előzetes eredményeket legkorábban október 8-án hozzák nyilvánosságra, a végeredményt pedig október 30-ra, vagy még későbbre várják.
A tálibok azt állították, hogy 150 szavazókört támadtak meg, de ez elenyésző az összesen 5816 voksolási helyszínhez képest. Rakétagránát csapódott be Kabulban; a lövedék az állami tévé székházának udvarát találta el, alig néhány háztömbnyire az elnöki palotától, az amerikai nagykövetségtől és a NATO-erők főhadiszállásától, a szervezet egyik szóvivője viszont azt állította, hogy a NATO-parancsnokság volt a célpont. Itt senki sem sérült meg, de országszerte 16 halottról adtak hírt.
Észak-Afganisztánban a tálibok támadást intéztek a biztonsági erők ellen egy szavazókörletnél, s egy katonát és hat rendőrt öltek meg - jelentette be szombaton Abdul Rahman Rahini, Baglán tartomány rendőrfőnöke. Közlése szerint a lövöldözésben további öt rendőr megsebesült, a tálibok veszteségeiről nem érkezett hír. Baglán tartományban állomásozik a magyar honvédség tartományi újjáépítési újjáépítési csoportja is, de arról nincs információ, hogy magyar katonák bármilyen módon részesei lennének a választási procedúrának, vagy az ellene indított támadásoknak.
Herát tartományban, Sindand körzetében egy szavazópolgárokat szállító busz alatt robbant akna, s hat embert megölt, ötöt pedig megsebesített - közölték a NATO-erők (ISAF) képviselői. Két embert ölt meg egy házra kilőtt rakéta szombaton a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban - közölte a helyi rendőrség szóvivője. A szintén kelet-afganisztáni Hoszt tartományi székhelyen egy választóhelyiségben pokolgép robbant, amely három embert - közöttük két afgán választási megfigyelőt - megsebesített. Kandahár kormányzójának gépkocsikonvoja mellett pedig pokolgép robbant, de a tartományi vezetőnek nem esett baja.
A tálib lázadók az elmúlt napokban röplapokon, illetve az interneten is jelezték: mindenki, aki elmegy szavazni a szombati választásokon, az támadás célpontjává válhat. A választást "idegen dolognak" minősítő tálibok már a tavalyi elnökválasztás alkalmával is jelentős számú szavazót tudtak elrettenteni a részvételtől, mindenekelőtt a déli és keleti országrészben, ahol főként pastuk élnek.
Hamid Karzai elnök egy hindu asszonyra szavazott - árulták el az elnök munkatársai. A fővárosi képviselői helyekért induló 600 jelölt között csak két hindu volt. Karzai döntése azért meglepő, mert az afgán társadalom mélységesen iszlámhívő, és a tekintélyes ókonzervatívok ellenzik a nők politikai szerepvállalását. Az elnök felesége nem ment el szavazni. Afganisztánban a muzulmán hódítás előtt hinduk és szikhek is éltek nagy számban, de az évszázadok múlásával csak pár ezren maradtak az országban.
Csalásgyanús esetek
A Xinhua kínai állami hírügynökség jelentése szerint már délelőtt több szavazó és jelölt panaszkodott olyan eljárási hibákra, amelyek csalást tesznek lehetővé a szavazás során. Egyrészt több szavazó szerint lemosható az a tinta, amelyel a szavazatukat leadó állampolgárok ujját jelölik meg, hogy ne tudjanak újra szavazni. Másrészt sok szavazónak egy helyett több szavazókártyát adtak a hatóságok, így ők egyszerre több szavazatot adhattak le ugyanarra a jelöltre.
Pakitika tartományi szóvivője szerint mintegy 1600 hamis szavazólapot koboztak el a hatóságok délelőtt. A választási panaszbizottság szóvivője, Zia Rafat is megerősítette, hogy történtek hibák a szavazóhelyiségekben - írja a Xinhua.
A második választás
Az afganisztáni választáson a parlamenti alsóház 249 mandátumáért folyik a küzdelem, a posztokért szombaton több mint 2500 jelölt száll versenybe. A képviselői helyek közül 68-at eleve a nőknek tartanak fenn; a tálibok kormányzatának 2001-es bukása óta ez a második parlamenti választás Afganisztánban.
Az európai választási rendszerektől eltérően az afganisztáni voksolási folyamatban nem játszanak szerepet a pártok, és a parlamenti, valamint az elnökválasztás során is kizárólag egyéni jelöltek indulhatnak. Ez a rendszer arra szolgál, hogy ne mélyülhessen el a feszültség a különböző etnikai csoportok, az afganisztáni pastuk, tádzsikok, hazarák, üzbégek és más nemzetiségek között.