Dacol a magyar kormány Kínával a Nobel-békedíj átadóján

Hiába szólította fel az európai kormányokat és norvégiai nagykövetségeket - köztük a magyart is - Kína arra, hogy maradjanak távol a Nobel-békedíj ünnepélyes átadójától, a figyelmeztetéssel sokan dacolnak. Így tesz a Magyarország is, jóllehet az Orbán-kormány már többször tanújelét adta, hogy tudatosan keresi Kína szimpátiáját.

Mint minden korábbi évben, ezúttal is kapott meghívót a Nobel-békedíj december 10-i ünnepélyes átadóünnepségre Magyarország norvégiai nagykövetsége, Bozi Lajos nagykövet az [origo]-nak azt mondta, hogy részt fognak venni az eseményen. Az [origo] azt követően kereste meg a nagykövetséget, hogy több európai lap is jelentette: Kína arra figyelmeztette az európai kormányokat, hogy viselni kell a következményeit, ha kiállnak az ellenzéki Liu Hsziao-po mellett, akit idén kitüntettek az elismeréssel.

Az európai kormányokat Cui Tiankai kínai külügyminiszter-helyettes szólította fel arra, hogy tartózkodjanak a díj ünnepélyes átadóján való részvételről, mivel szerinte a díj jelentősen átpolitizált. A politikus szerint az európai országok előtti választás "egyszerű és világos: részt akarnak-e venni a kínai jogrendszert megkérdőjelező politikai játszmában, vagy igaz baráti kapcsolatra törekednek a kínai kormánnyal és néppel" - idézte a politikust a Financial Times.

Bűnözőnek tartják

Kína hevesen tiltakozott Liu kitüntetése ellen, akit bűnözőnek tartanak, és aki jelenleg 11 éves börtönbüntetését tölti államellenes felforgatás miatt. Kína diplomáciai úton igyekezett nyomást gyakorolni a díjat odaítélő bizottságra is, majd a díj odaítélése után közölték, Liu Hsziao-po kitüntetése a békedíj megszégyenítése.

A pénteki figyelmeztetést megelőzően Kína levelet küldött több ország norvégiai nagykövetségének is, amelyben ugyancsak azt kérik, ne menjenek el a díjátadóra. "A levél nem szólít fel nyíltan arra, hogy maradjunk távol a díjátadástól, de aki tud a sorok között olvasni, ért a szóból"- mondta a svéd nagykövetség egyik vezető munkatársa az AFP-nek. Bozi Lajos nagykövet az [origo]-nak megerősítette, hogy a magyar nagykövetség is kapott ilyen levelet, de annak tartalmáról, illetve az arra adott válaszról nem akart nyilatkozni. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy mint a magyar nagykövetség vezetője, részt fog venni az eseményen. A diplomata hozzátette, a Nobel díjat odaítélő bizottság autonóm intézmény, az idei díj odaítélését a norvég kormány is üdvözölte, és az ünnepélyes díjátadón jelen lesz a norvég uralkodó házaspár és a norvég kormány is.

Kedvében járunk

A tavaszi választások után felállt új magyar kormány, és Orbán Viktor miniszterelnök többször tanújelét adta, hogy tudatosan keresi Kína szimpátiáját. Orbán már tavaly ősszel, a kormányzásra készülve megbeszéléseket folytatott többek között Kínában, ahol találkozott a Kínai Kommunista Párt képviselőivel is. Februári évértékelő beszédében is arról beszélt, hogy Kína lett a világ legnagyobb exportőre, és a globalizációnak már a keleti országok a fő haszonélvezői.

Szeptemberben, amikor itt járt a dalai láma, kerülte a Tibet miatt Peking által szeparatista felforgatónak tekintett buddhista vallási vezetővel való találkozást, jóllehet tíz éve még találkoztak. A parlamenti Tibet-csoport alapító elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig két héttel a dalai láma magyarországi útja előtt utazott Kínába, ahol a magyar gazdaságról adott tájékoztatást.

Orbán a múlt hétvégén Sanghajban tárgyalt a kínai miniszterelnökkel és több üzletemberrel kínai cégek magyarországi lehetséges befektetéseiről, gazdasági együttműködésről. Orbán legutóbb pénteken, a Magyar Állandó Értekezlet tanácskozásán beszélt arról, hogy gazdasági alapokra kell helyezni az ország nemzetközi kapcsolatait, és megismételte korábbi, a Kína növekvő világgazdasági szerepére utaló szavait, melyek szerint a világgazdaságban keleti szél fúj.