Letartóztatták a WikiLeaks alapítóját

Kedd délelőtt letartóztatták a WikiLeaks alapítóját, Julian Assange-t, akit a svéd hatóságok gyanúsítanak nemi erőszakkal. A hivatalos magyarázat szerint a letartóztatásnak nincs köze a WikiLeaks kiszivárogtatásaihoz, Assange azonban állítja, hogy az ellene folyó eljárással az oldalt akarják ellehetetleníteni.

A londoni Metropolitan Police helyi idő szerint fél 9-kor letartóztatta Julian Assange-t, az amerikai titkos külügyi dokumentumokat szivárogtató WikiLeaks alapítóját - olvasható a BBC honlapján. A Scotland Yard szerint a 39 éves ausztrál férfit a londoni rendőrkapitányságon vették őrizetbe, nemzetközi elfogatóparancs alapján.

Assange letartóztatása a hivatalos nyilatkozatok szerint nincs összefüggésben az általa alapított oldal nemzetközi vitát kiváltó kiszivárogatásaival. Assange ellen a svéd rendőrség adott ki nemzetközi elfogatóparancsot két ügy miatt, amelyekben nemi erőszakkal gyanúsítják. Assange tagadja a vádakat és támogatóival együtt azt állítja, hogy valójában a WikiLeaks tevékenységét akarják ellehetetleníteni.

A WikiLeaks szóvivője, Kristinn Hrafnsson a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy az Assange elleni eljárás nem befolyásolja az oldal működését, és folytatni fogják a titkos iratok közzétételét.

Változás szex közben

Az Assange elleni vádakat megfogalmazó mindkét nő azt állítja, hogy beleegyeztek abba, hogy közösüljenek vele, de a férfi később kényszerítette őket a folytatásra. A nők azt mondták a svéd hatóságoknak, hogy azért gondolták meg magukat, mert állításuk szerint az óvszer tönkrement, és Assange ennek ellenére is folytatni akart a szexet.

Assange ügyvédje, Mark Stephens már korábban jelezte, hogy a férfi jelentkezni fog a rendőrségen, mert szeretne többet tudni az elleni felhozott vádakról és tisztázni akarja a nevét. Nagy-Britanniában a kiadatási eljárást folytatják le, a nemi erőszak gyanúja miatt indított nyomozást a svéd hatóságok végzik. Stephens szerint Assange már korábban próbálkozott felvenni a kapcsolatot svéd ügyészséggel, de nem járt sikerrel.

A WikiLeaks már közel négy éve működik, de Assange idén tett szert nemzetközi ismertségre, miután az oldal egyre fajsúlyosabb és egyre nagyobb mennyiségű bizalmas iratokat hozott nyilvánosságra. A legtöbb dokumentum az Egyesült Államokra vonatkozott, így az amerikai hatóságok részéről érkezett a legtöbb kritika Assange és az általa alapított oldal ellen.

Zavarok a szolgáltatásban

Ez még tovább erősödött az utóbbi hetekben, miután a WikiLeaks és a vele együttműködő újságok tömegesen hoztak nyilvánosságra amerikai diplomáciai iratokat. A közzétételt elítélte a Fehér Ház és minden lényegesebb amerikai politikai szereplő, akik közül többen Assange elfogására szólítottak fel.

A diplomáciai iratok közzététele volt a WikiLeaks legutóbbi nagy dobása

A WikiLeaks működését nehezítő legutóbbi lépés az volt, amikor hétfőn a svájci posta bankja, a PostFinance közölte, hogy vefagyasztja Assange számláit. A WikiLeaks szerint ez érintette a férfi 31 ezer eurós személyes vagyonát. A bank azzal indokolta a lépést, hogy Assange "hamis információt adott meg lakóhelyeként" a számlanyitáskor. A pénzintézet szerint Assange Genfet adta meg címként, de kiderült, hogy ez nem felel meg a valóságnak.

December 3-án az okozott fennakadást, hogy az oldal domain nevét fenntartó cég mondta fel a szolgáltatást. A cég azzal indokolta a lépést, hogy komoly támadások érték a WikiLeaks-et, amely ugyanakkor közben más címeken elérhetővé vált.

Egy óvatos gerillacsoport

Idén nyáron az amerikai New Yorker magazin közölt egy nagyobb cikket a WikiLeaks működéséről, és ebből az derül ki, hogy maga az oldal nem annyira szervezetként, hanem egyfajta gerillacsoportként működik. Nincsenek fizetett alkalmazottak, nincs iroda, és magának Assange-nak sincs lakása. Országról országra utazik, és támogatóknál, illetve barátoknál és azoknak az ismerőseinél száll meg. "Mostanában repülőtereken élek" - mondta a férfi a New Yorker munkatársának.

A számítógépes szakemberi múlttal rendelkező, ismerői szerint rendkívüli intelligenciájú Assange lett a Wikileaks arca, az oldal más működtetői kevésbé váltak ismertté. A New Yorker cikke szerint ugyanakkor nem kirakatember, valóban ő a motorja az egész kezdeményezésnek. Rajta kívül ugyanakkor több száz önkéntes dolgozik, de sokan csak apróbb feladatokat végeznek. Az oldal fenntartásán 3-5 ember dolgozik egyszerre teljes munkaidőben, de ők is csak monogramjukon emlegetik egymást. Számolnak azzal, hogy figyelik és lehallgatják őket, ezért titkosított online chatszolgáltatásokon keresztül kommunikálnak.

Belső konfliktusok

Míg korábban Assange feltűnt nyilvános rendezvényeken is, az utóbbi hónapokban a bírálatok erősödésével egyre rejtőzködőbbé vált. A New York Times egy októberi cikkben már arról számolt be, hogy a WikiLeaks-alapító hamis néven jelentkezik be hotelekbe, kanapékon alszik, és csak készpénzt használ. "Rendkívüli helyzetben találtam magam azzal, hogy eldöntöttem, végigmegyek ezen az úton, és nem kötök kompromisszumot" - mondta a lapnak egy londoni étteremben októberben.

A New York Times cikkéből ugyanakkor az is kiderült, hogy Assange-nak konfliktusa támadt több egykori követőjével és kollégájával is. A lap idézett olyan egykori wikileakseseket, akik azt mondták, Assange egyedül döntött olyan érzékeny kérdésekben, hogy például a nevek kitakarása nélkül hoznak nyilvánosságra amerikai iratokat az afganisztáni háborúról. Ezt többen vitatták a WikiLeakset működtető csapaton belül is.

Assange az afganisztáni háborús iratok közzétetelekor

A leglátványosabb konfliktus az volt, amikor szeptemberben kilépett közülük Daniel Domscheit-Berg, aki a WikiLeaks szóvivőjeként szerepelt többször is. A 32 éves Domscheit-Berg a Spiegel német magazinnak azt mondta, azért távozik, mert több vitája is volt Assange-val. Domscheit-Berg kifogásolta például azt, hogy szerinte Assange túlságosan az amerikai kormány tevékenységével kapcsolatos iratokra koncentrál, és arra is megpróbálta rávenni az alapítót, hogy próbáljon a háttérbe vonulni a nemi erőszakról szóló vádak miatt.

A két nő állításaival ugyanis már augusztusban elkezdett foglalkozni a svéd ügyészség, de egy nap után le is állították a nyomozást. Az eljárás szeptemberben indult újra, és ennek az eredménye a mostani őrizetbe vétel.