A robbanás szélén áll Afrika óriása

Népszavazást tartanak január elején Szudán déli részének elszakadásáról. Szudán az elmúlt években látványosan fejlődik olajkincsének köszönhetően, de a népszavazás várhatóan két, önmagában alig életképes országot hoz majd létre. Az egyik tele lesz az olaj elveszítése miatt feldühödött muszlimokkal, a másikban pedig alig pármillió ember próbál majd a semmiből felépíteni egy országot.

"Most mindenki erről beszél, ez egy nagy esemény itt" - mondta az [origo]-nak egy nyugat-darfúri segélyszervezet magyar munkatársa, Sztachó Éva, aki ezekben a napokban Szudán fővárosában, Kartúmban tartózkodik. Afrika legnagyobb országában január 9-én tartanak népszavazást a déli országrész függetlenségéről. A népszavazást a 2005-ös naivashai egyezmény írja elő, amely Afrika történelmének leghosszabb, a kartúmi kormányzat által támogatott fegyveresek és a déli országrész függetlenségéért küzdő Sudan People's Liberation Army/Movement (SPLA/M) között polgárháborúját zárta le.

Minden az olajtól függ

A 21 évig tartó polgárháborúban az ENSZ szerint 2 millió ember vesztette életét, és 4 milliónak kellett elhagynia otthonát. A béke autonómiát biztosított Dél-Szudánnak, Szudánnak pedig gazdasági fellendülést hozott. A kőolajvagyonnak és a kínai, a maláj, az indonéz és egyéb ázsiai országok befektetéseinek köszönhetően 2005 óta átlagosan 7,4 százalékkal nőtt az ország GDP-je. Bár 2010-ben a gazdasági növekedés a Global Finance szerint 5,5 százalékosra lassult, Szudán még így is az egyik leggyorsabban fejlődő ország a világon, és Afrika harmadik legnagyobb olajtermelője lett az elmúlt évtizedben.

Dél-Szudán esetleges függetlenné válása azonban pont a kőolajvagyon miatt súlyos probléma. A szudáni olajkincs ugyanis nem a nagy többségében muszlim vallású, arabok által lakott északi részen, hanem a jórészt keresztény vagy animista feketék által lakott, 640 ezer négyzetkilométer területű (Franciaország méretű) déli országrészben található, jelenleg is innen származik Szudán olajtermelésének 85 százaléka. Eddig a két országrész egyenlően osztozott a bevételeken, amelyek a dél-szudáni költségvetés 98 százalékát, míg a központinak körülbelül a 60 százalékát tették ki.

"A konfliktus elkerülése érdekében muszáj lesz némi olajat biztosítanunk az északiak számára, amíg nem találnak alternatívát" - mondta a Washington Postnak a központi egységkormány olajminisztere, a déli Lual Deng. Mivel Dél-Szudánnak nincsen tengerpartja, Deng szerint az északiak és a déliek együttműködését segítheti az is, hogy a Dél-Darfúrban kitermelt olajat csak az északi részen keresztül tudják exportálni, a tengerparti Port Sudanon keresztül, alternatív útvonalat még nem kezdtek el építeni.

Az életüket is feláldoznák

Az [origo] által megkérdezett Szudánban élők szerint nem lehet kétséges a szavazás kimenetele. "A közhangulat általában jó Dél-Szudánban, és nagy várakozással tekintünk 2011 elé, amely a változás éve lehet" - írta az [origo]-nak küldött levelében a déli fővárosban, Jubában élő Maurice Muki, aki egy lengyel cég alkalmazottja. Muki, aki a polgárháborúban az SPLA/M hadseregében harcolt, azt írta, egyértelmű, hogy a déli rész a függetlenségre fog szavazni.

"Egy nemrég elhunyt dél-szudáni barátommal nagyon sokat beszéltünk a függetlenségről. Sokkolt, mikor azt mondta, fegyvert is ragadna, ha a függetlenségért kellene harcolni, mivel ő volt a legbékésebb ember, akit valaha ismertem" - írta az [origo]-nak a lengyel Kate Dudek, aki 2009 decemberéig Jubában lakott. Dudek szerint az összes szudáni ismerőse a függetlenségre fog szavazni, több ismerősétől is hallotta, az életüket is feláldoznák a függetlenségért.

Forrás: AFP

Omár al-Basír szudáni elnök (jobbra) és Salva Kiir Mayardit (balra) dél-szudáni elnök

"Az emberek nem fogják eltűri"

El Sadik Ibrahim El Hag, kartúmi üzletember az [origo]-nak azt mondta, északon a közhangulat nagyon rossz most a fővárosban, mert az elveszni látszó olajbevételek miatt óriási gazdasági problémák lesznek. Azt mondta, a bizonytalan helyzet miatt számos üzletember ismerőse Európába és a közel-keleti olajmonarchiákba menekíti a pénzét. "A pénzügyminiszter adóemeléssel növelné a bevételeket, de az adók így is nagyon magasak" - mondta. Szerinte a darfúri konfliktus is eldurvulhat, mert a helyi lázadók függetlenséget követelhetnek a déli országrész kiszakadásán felbátorodva.

"Az olaj elvesztését és a darfúri lázadók aktivizálódását az emberek nem fogják eltűrni, a szakadás nem lesz erőszakmentes" - mondta El Sadik Ibrahim El Hag. Szerinte a ENSZ és a nemzetközi közösség nyomása miatt az északiak nem fogják megtámadni Dél-Szudánt, de az olajban gazdag határvidék környékén már most is érezhető a feszültség. Szerinte nem valószínű, hogy Kartúm kivívja a nemzetközi közösség haragját egy esetleges támadással, mert a háborús bűncselekményekkel vádolt, 1989 óta hatalmon lévő szudáni elnök, Omár al-Basír ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. "Basír nem kockáztathatja meg az erőteljesebb nemzetközi nyomást, mert ha elveszti a hatalmát, nem lesz meg többé a védettsége a kiadatás ellen" - mondta a férfi az [origo]-nak.

"Akkor lesz gond, ha kihirdetik a népszavazás eredményét"

A fővárosban az emberek véleménye megoszlik a népszavazásról. Általában csend van, ennek ellenére nagyon sok Kartúmban élő külföldinek azt ajánlották, hogy a népszavazás végéig menjenek haza, ő is emiatt hagyta el Darfúrt. Egy Kartúmban élő magyar, Máthé Attila az [origo]-nak azt mondta, a fővárosban nincs komolyabb feszültség a népszavazás miatt, mert "nem derült égből villámcsapásként jött a szavazás, hat éve tudja ezt mindenki." "A legtöbb embert is csak az érdekli, hogy lesz-e balhé, és őt érinti-e" - mondta Máthé, aki szerint kartúmi ismerősei eddig is úgy kezelték Dél-Szudánt, mint egy külön országot.

Szudán akár négy részre is szakadhat

A Nyugat-Darfúrban dolgozó Sztachó Éva úgy tudja, Dél-Darfúr és Dél-Szudán határvidékén már elég komoly törzsi harcok alakultak ki, mert mindenki helyezkedni próbál. A kormány - bár hivatalosan nem ismerte el - az ENSZ szerint két hónapja bombázza Dél-Darfúrt, Sztachó szerint azért, hogy gyengítse a lázadókat. Bár Basír többször is kijelentette, hogy bármilyen eredményt elfogadna, a szudáni kormány az utolsó pillanatig az egység mellett állt. Sztachó azt mondta, "kívülállóként úgy látom, hogy akkor lesznek majd gondok, ha majd január vége fele kihirdetik a népszavazás eredményét".

A dinkák uralma délen

Ha a dél-szudániak a függetlenségre szavaznak, a legnagyobb kérdés az lesz, hogy mennyire bizonyul életképesnek a szinte kizárólag importból élő, egyelőre kizárólag az olajbevételeire támaszkodó tartomány. Dél-Szudán az északi országrésznél jelentősen elmaradottabb, a 7,5-10 milliósra becsült lakosság közel 20 százaléka krónikusan alultáplált, mindössze 50 százaléka végzett el legalább öt általános iskolai osztályt, a születéskor várható életkor pedig 16 évvel kevesebb, mint északon, mindössze 42 év. A tartomány erőforrásai azonban nagy lehetőséget rejtenek. Az olajtermelés mellett a polgárháború után lassan újranyílnak az arany- és gyémántbányák, de Dél-Szudánban terül el Afrika utolsó nagy, egybefüggő és szinte ismeretlen vadonja.

Az [origo]-nak nyilatkozó lengyel nő szerint a függetlenné váló délre komoly kihívások várnak, ottléte során többször is megesett, hogy a központi bankban nem volt pénz. A központi kormányzattól is sok támogatást kapnak, a függetlenség miatt ezek a pénzek is elapadhatnak.

Forrás: AFP

Mindössze 42 év a várható élettartam Dél-Szudánban

Az erőforrások kiaknázásához politikai stabilitásra van szüksége a régiónak, a függetlenség után viszont elképzelhető, hogy hatalmi harcok alakulnak ki Dél-Szudánban. A tartománynak jelenleg az SPLA/M vezetője, Salva Kiir Mayardit az elnöke, aki egyben egykori polgárháborús ellenfele, Basír alelnöke is a szudáni kormányban. Salva Kiir a több mint 200 dél-szudáni etnikum közül a legnagyobból, a dinkából származik. "Délen a legnagyobb probléma, hogy a dinka törzs a hatalmat magához ragadta" - mondta Sztachó Éva, aki szerint ez több dél-szudáni etnikumnak nem tetszik, és szerinte már most hallani helyi lázadó csoportokról, akik fegyvert fogtak.

Kína és az USA harca

A Szudán jövőjét övező bizonytalanságot növeli, hogy Dél-Szudán függetlensége mellett egy másik népszavazást is tartanak a déli és az északi országrész között fekvő Abyeiben. A 2003-ban még az ország olajkitermelésének negyedét adó Abyei az északi és a déli rész ütközőzónájában helyezkedik el, a polgárháború leghevesebb harcai is itt zajlottak le. A két magyar megyényi területet lefedő tartományban arról szavaznak, hogy az északi vagy a déli országrészhez csatlakozzanak, a helyi kormányzat azonban bejelentette, hogy a függetlenséget választaná. Scott Gration, az Egyesült Államok speciális szudáni követe december közepén közölte, hogy szerinte kifutottak az időből az Abyeiről szóló népszavazással, ami azt jelenti, hogy az északi és a déli résznek alkut kell kötnie a tartomány státuszáról.

A szudáni helyzet nem pusztán helyi konfliktus, hanem nemzetközi vetülete is van. A Basír elleni elfogatóparancs miatt, a nyugati országok által embargóval sújtott Szudán legnagyobb kereskedelmi partnere az Afrikában nagyon aktív Kína. Szudán legnagyobb fegyverimportőre és olajexportőre is Kína, amelyet számos bírálat ért nyugati társadalmi szervezetek részéről, akik szerint Peking semmibe veszi az emberi jogokat Basír rezsimjének támogatása miatt. Dél-Szudán függetlenné válása aligha jön jól Kínának, míg az Egyesült Államoknak lehetőséget teremt arra, hogy növelje régióbeli befolyását.

"Ami érdekes, hogy az Egyesült Államok most nagyon nyomul Dél-Szudánban, ez nagyon egyértelműen látszik" - mondta az [origo]-nak Sztachó Éva. Úgy tudja, az USA nagykövetséget készül nyitni Jubában, és erősen támogatja a délieket. "Az USA óriási pénzeket költ humanitárius segítségként délre, az északi részre pedig egyre kevesebbet" - mondta. Sztachó szerint 3-4 éve viszonylag könnyű volt amerikai pályázati pénzhez jutni segélyszervezeteknek, de ez most jóval nehezebbé vált. "Több donor is azzal utasít el pályázókat, hogy inkább délre fókuszál" - mondta.