Láthatatlan seregek vívják a WikiLeaks-háborút

Szabályos háború zajlik napok óta a WikiLeaks támogatói és az ellehetetlenítésére irányuló intézkedéseket meghozó cégek között. Eddig az oldal nagyobb vérveszteség nélkül megúszott minden támadást, az ellenakciót szervező ismeretlen csoportok pedig világcégeken tudtak sebeket ejteni. Egyelőre úgy tűnik, a hadszíntér inkább a WikiLeaksnek kedvez, amelynek alapítója ráadásul állítólag rendelkezik egy titkos fegyverrel is végveszély esetére.

Szerdán egy rövid időre leállt az egyik legismertebb amerikai politikus, Sarah Palin támogató csoportjának honlapja. Palin azt mondta, hackertámadás érte az oldalt, az akció mögött pedig a WikiLeaks támogatóit sejti. A politikus szerint így álltak bosszút azért, hogy keményen bírálta az amerikai diplomáciai iratokat tömegesen nyilvánosságra hozó oldal alapítóját, Julian Assange-t. Palin a múlt héten közölte, hogy szerinte Assange kezéhez vér tapad, és felszólította az amerikai kormányt, hogy ugyanazzal az elszántsággal küzdjön ellene, ahogy azt az al-Kaida vezetői és a tálibok ellen teszi.

Palin ugyanakkor csak mellékszereplője egy napok óta zajló internetes háborúnak, amely az után kezdődött, hogy világszerte több cég és szervezet is olyan lépéseket tett, amelyek megnehezítették a WikiLeaks működését. Az első intézkedés az volt, hogy az Amazon bejelentette, felmondja a kiszivárogtató oldalnak nyújtott szerverszolgáltatást, majd a WikiLeaks domainnevét kezelő cég is hasonló lépésre szánta el magát. Később egy svájci bank úgy döntött, hogy befagyasztja Assange bankszámláját, majd a Visa és a Mastercard is bejelentette, hogy a továbbiakban nem lehet pénzt juttatni rajtuk keresztül a WikiLeaksnek. Ezzel párhuzamosan Londonban letartóztatták Assange-t, és megkezdődött kiadatási eljárása, amelyet a nemi erőszak gyanújával nyomozó svéd hatóságok kezdeményeztek.

A svédek állítják, hogy az ő nyomozásuknak nincs semmi köze a WikiLeaks tevékenységéhez, a nemi erőszakról szóló állításokat tagadó Assange és támogatói viszont azt állítják, hogy ez is csak egy eszköz a kiszivárogtató oldal ellehetetlenítéséhez. A svéd ügyészség nincs egyedül azzal, hogy tagadja a hátsó szándékot, a svájci bank is belső szabályzatára hivatkozva döntött a számla zárolásáról, és a domainnevet kezelő cég is a szolgáltatásának biztonságát jelölte meg a szakítás okaként. Egyedül az Amazonnál érhető tetten a politikai szál, a cég ugyanis az után állította le a szolgáltatását, hogy megkereste őket a WikiLeaks tevékenységét szintén elítélő Joe Lieberman amerikai szenátor, a szenátus belbiztonsági és kormányzati ügyekért felelős bizottságának elnöke.

Megindult a "Visszavágás Művelet"

A kiszivárogtató oldal támogatói viszont biztosak benne, hogy átfogó, politikai szándékú támadás indult a WikiLeaks ellen, és meg is indították az ellentámadást. Az akciót a különböző fórumbejegyzések és Twitter-üzenetek szerint a 4chan.org oldalhoz kötődő, Anonymousként ismertté vált csoport indította el, amely már korábban is végrehajtott úgynevezett DDoS-támadásokat, amikor különböző weboldalakat automatikus lekérdezésekkel megbénítanak. Ehhez nem kell különösebb szakértői tudás, csak pár ingyenesen letölthető szoftver, amelyek a megkapott instrukciók alapján egyszerűen működtethetők (részletek erről ebben a cikkünkben).

Ebből a svédországi bunkerből is működtették a WikiLeakst

A Facebook- és Twitter-bejegyzésekben Visszavágás műveletnek (Operation Payback) elenevezett támadások sikeresnek bizonyultak, sikerült fennakadásokat okozni olyan hatalmas világcégek rendszerében is, mint a Visa és a Mastercard. Akció indult a svéd kormány és az Assange ellen nyomozást folytató svéd ügyészség honlapja ellen is, ahogy támadások érték a WikiLeaks felé irányuló pénzáramlást szintén megtagadó PayPal rendszert is. Könnyen lehet, hogy ez még csak a bemelegítés, a BBC-nek ugyanis egy magát az Anonymous csoport tagjának valló hacker azt mondta, hogy egyre többen töltik le a támadásokhoz szükséges eszközt, és akciót indítanak minden olyan szervezet ellen, amely a WikiLeaks ellehetetlenítésére törekszik. "Arra törekszünk, hogy nyitottnak és szabadnak őrizzük meg az internetet, amelynek szabadságát kormányok az elmúlt években korlátozni próbálták" - idézte a BBC a Coldblood (Hidegvér) nevet használó hackert, aki az elmúlt napokban történteket "adatháborúként" jellemezte, amely szerinte "kormányok és emberek között zajlik".

Az elnyomás nehézségei

A háborúskodás közben ugyanakkor a WikiLeaks mellett kiálló csoportot is érték sebek, az Anonymous Twitter-oldalát ugyanis megszüntették, és hasonlóan döntött a Facebook is. A közösségi oldal azzal indokolta a lépést, hogy sérti a szabályzatát az, ha valaki hackertámadások szervezéséhez használja a felületet. A Twitter nem kívánta indokolni az Anonymous eltüntetését, a BBC ugyanakkor névtelen forrásra hivatkozva azt írja, a csoport az után került le az oldalról, hogy közzétettek egy linket, amely hitelkártyaadatokra mutatott.

Maga a WikiLeaks is fennakadásokkal küszködik (rákényszerült például arra, hogy más címre költözzön), de egyelőre úgy tűnik, hogy a hadszíntér körülményei inkább az ő számára kedveznek. "Az internet egy rendkívül nyitott rendszer, ahol nagyon alacsony a küszöb a belépésre és a használatra" - idézi a Washington Post Vint Cerfet, a Google alelnökét, aki részt vett a számítógépek közötti internetes kommunikáció nyelvének kidolgozásában. "Azt a digitális információt, amihez egyszer már hozzá lehetett férni, nagyon nehéz végleg eltávolítani" - tette hozzá.

Jól példázza ezt az, hogy a WikiLeaks az ellene megindult első támadások után felhívást tett közzé úgynevezett tüköroldalak létrehozására. Ezek olyan honlapok, amelyek ugyanazt az információt tartalmazzák, mint az eredeti oldal, így annak eltűnése után is elérhető marad a tartalma. "A WikiLeaks jelenleg súlyos támadás alatt áll. Annak érdekében, hogy soha ne lehessen teljesen eltüntetni az internetről, itt találsz egy listát a WikiLeaks és a CableGate tüköroldalairól" - olvasható az éppen svájci domainnév alatt elérhető oldalon, és a csütörtök délelőtti állás szerint a tüköroldalak száma 1368 (kedden még 500-nál tartottak).

"Biztonságosabb, mint bármelyik banki hálózat"

Assange ugyanakkor már magának a WikiLeaksnek a létrehozásakor gondolt arra, hogy szükség lesz olyan óvintézkedésekre, amelyekkel ki lehet védeni az oldal elleni támadásokat. Eleve úgy alakították ki a rendszert, hogy titkosított csatornákon zajlott az oldallal kapcsolatos mindenféle adattovábbítás, és magának a WikiLeaksnek az alkotói is kódolt üzenetekben tartották egymással a kapcsolatot. "Ez sokkal biztonságosabb, mint bármelyik banki hálózat" - mondta Assange a WikiLeaksről idén nyáron terjedelmes cikket közlő New Yorker magazinnak.

Assange jelenleg őrizetben van

Ráadásul nemcsak informatikai, hanem emberi szempontból is megfoghatatlannak tűnik a WikiLeaks. Nincs irodájuk, nincsenek fizetett alkalmazottak, hanem vannak különböző támogatók, akiknek köre azonban folyamatosan változik. A New Yorker cikkében például feltűnik segítőként Birgitta Jonsdottir izlandi parlamenti képviselő és Rop Gonggrijp holland informatikai szakember, most azonban mindkettőjük honlapján az olvasható, hogy hónapok óta semmi közük a WikiLeakshez, és ezért kérik az újságírókat, ne is keressék őket.

Sorban álló támogatók

Elvileg csapást jelenthetne az oldal további működésére, hogy Julian Assange őrizetben van, a WikiLeaks szóvivői pozícióját átvevő Kristinn Hrafnsson azonban közölte, a hatósági eljárás semmilyen formában nem érinti tevékenységüket, és továbbra sem hagynak fel a bizalmas kormányzati iratok közzétételével. Hrafnsson izlandi újságíró, aki szintén alkalmi segítőként kezdett el dolgozni a WikiLeaksnek: ő volt az egyik riporter, aki elment Irakba felkutatni annak az amerikai helikopteres támadásnak a túlélőit, amelyről videófelvételt tett közzé idén áprilisban. Jelenleg ő az oldal hivatalos arca, de úgy tűnik, hogy támogatókból soha nem lesz hiány a WikiLeaks környékén, sokan ugyanis az egyik legalapvetőbb emberi jog, a szólásszabadság elleni támadásnak tartják az ellehetetlenítésére irányuló próbálkozásokat.

"Arra használhatom a hitelkártyámat, hogy pénzt küldjek a Ku Klux Klánnak, az abortuszellenes fanatikusoknak vagy homofób bigottoknak, de arra nem, hogy támogassam a WikiLeakset" - magyarázta a Washington Postnak a szerinte ellentmondásos helyzetet Jeff Jarvis, a City University of New York újságíróiskolájának egyik tanára. Hozzátette, különösen ironikus, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter nem sokkal az után kelt ki a WikiLeaks ellen, hogy kritizálta a kínai vezetést, amiért korlátozzák a szabadságot az interneten.

Assange tehát számíthat a felháborodott hívek kitartására, de van még egy eszköz a kezében a WikiLeaks túlélésének biztosítására. Már korábban jelezte, hogy ha komoly veszély fenyegeti az oldal fennmaradását, akkor nyilvánosságra fogják hozni azt a kódot, amellyel megnyitható egy korábban általuk kiadott óriásfájl. Az 1,4 gigabyte-os fájlt már feltehetően több ezren letöltötték maguknak, de a tartalmának hozzáféréséhez szükség van egy úgynevezett 256 bites kódra, és így számítógépes szakértők gyakorlatilag feltörhetetlennek tartják. Azt nem tudni, hogy mi van az óriásfájlban, de Assange már korábban közölte, hogy vannak a birtokukban titkos anyagok nagy amerikai bankokról és más óriásvállalatokról is. Minden bizonnyal sokak érdekét sértené ezek közzététele, a fájlt ezért egyszerűen most már csak "biztosíték"-ként emlegetik a nemzetközi sajtóban.