Idén még le lehet állítani a ketyegő élelmiszerbombát

Algériában cukrot követeltek egy erőszakos tüntetés résztvevői a múlt héten, ami az első látványos jele annak, hogy a 2008-as éhséglázadások idején beállított magasságokba emelkedett az alapvető élelmiszerek ára januárra. Az ENSZ szerint gabonahiány fenyegeti a világot, több mint 80 ország pedig készülhet az éhezésre, bár az idei évet még ki lehet húzni a felhalmozott tartlékokkal.

"Mikor hozol nekünk újra rizst?"- kérdezte az idős, sovány bangladesi asszony előregörnyedve, miközben a fatörzsön üldögélő egyenruhás európai arcát fürkészte. A férfi, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) brit tisztviselője volt az, aki a faluban uralkodó állapotokat és egy korábbi projekt eredményeit akarta ellenőrizni. Korábban egyszer már megmentette őket, amikor egy nagy szállítmánnyal érkezett, amiből minden falusinak 50 kiló rizs jutott. Most azonban csak a fejét csóválta: "Nem tudom".

Amikor a nő könyörgőn előrenyújtotta üres markát, a tisztviselő kénytelen volt a szemébe mondani, hogy sajnos már semmije sincs, amit szétoszthatna. Ahogy a tolmács lefordította a mondandóját, az öregasszony elsírta magát, a férfi pedig csendben beült terepjárójába, és felhúzott ablakok mögött hagyta maga mögött az éhező falut.

A fenti jelentet a német Spiegel hetilap riportere örökítette meg, aki néhány napja terjedelmes riportot közölt Bangladesből, ahol sok faluban éheznek az emberek. A cikk időzítése nem véletlen. Miközben a lapnak nyilatkozó ENSZ-tisztviselő szerint évek óta egyre kevesebb pénz jut a leginkább éhező embermilliók megsegítésére, január első hetében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is vészjósló adatokat tett közzé. A szervezet szerint januárra az alapvető élelmiszerek világpiaci ára magasabbra emelkedett, mint 2008-ban, amikor Mexikótól Indonéziáig, Haititől Egyiptomig erőszakos tüntetések és éhséglázadások törtek ki a megfizethetetlen élelmiszerárak miatt.

"Risztó helyzet"

A FAO hónapról hónapra közli az alapvető élelmiszerek világpiaci ára alapján számított statisztikáit, amelyekből kiderül, mennyire vészesen növekszik az élelmiszerek ára a világon. Már tavaly nyáron sejteni lehetett, hogy valami készül, a 2008-as lélektani határt pedig most lépte át az árgörbe. A FAO statisztikái szerint leginkább a cukor világpiaci ára szállt el, de az év második felében durván emelkedett az olajok és zsírok, valamint a gabonák ára is. A brit Independent számításai szerint június óta a búza ára majdnem megduplázódott, és a disznóhús ára is negyedével nőtt, a cukor pedig 30 éve nem volt olyan drága, mint most.

A növekedés egyelőre nem állt meg, és kedvezőtlen körülmények esetén 2011-ben is tovább drágulhatnak az élelmiszerek. A FAO vezető közgazdásza, Abdolreza Abbassian néhány napja az Independentnek azt nyilatkozta, hogy "még mindig van hova emelkednie az áraknak, ha például az argentin szárazság aszállyá erősödik, vagy télen elfagy a búza az északi féltekén". "Veszélyes területre érkeztünk" - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a FAO ugyan még nem beszél "élelmiszer-válságról", de "riasztó helyzetről", van szó, amely szerencsétlen körülmények között elfajulhat.

A FAO adatai az élelmiszerárak emelkedéséről

A FAO múlt heti közleményében azzal nyugtatta az aggodalmaskodókat, hogy az áramelkedések még nem vezettek olyan konfliktusokhoz, mint két éve. Két nappal a bejelentés után azonban Algériban utcai zavargásokba torkolltak az élelmiszerárak és a munkanélküliség miatt szervezett tüntetések, ahol az emberek a Financial Times miatt többek között azt skandálták, hogy "Hozzanak nekünk cukrot!". A kirobbant zavargásokban a Guardian szerint hétfőig legalább három fiatal vesztette életét.

Tűzvészek és áradások hozták

A mostani élelmiszerár-emelkedésnek a FAO és más gazdasági elemzők szerint is az az egyik oka, hogy 2010-ben számtalan csapás érte a világ legnagyobb élelmiszertermelőit. "Ennek az évnek a jellemző problémája az időjárás volt" - mondta egy a FAO honlapján olvasható interjúban Abdolreza Abbassian. Oroszországban a nyári forróság és a hatalmas tűzvész pusztította a vetést, Kanadában és az EU-ban pedig a hatalmas esőzések miatt várható kisebb hozam. Pakisztánban a tavalyi gyilkos áradások a kormány szerint szintén óriási kárt tettek a megművelt földeken, legutóbb pedig Ausztráliára sújtott le árvíz. A várható élelmiszerhiány miatt Oroszország és India is exporttilalmat vezetett be bizonyos mezőgazdasági terményekre. Ezek a tényezők megbillentik a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyt - olvasható a FAO legutóbbi, novemberben kiadott féléves jelentésében.

A jelentés szerint a megugró árakhoz hozzájárult az amerikai dollár szeptember óta tartó gyengülése is, amely magasan tartja az árakat. A BBC szerint az sem elhanyagolható, hogy az USA-ban, a világ egyik legnagyobb kukoricatermelő országában egyre nagyobb területen termelnek haszonnövényeket üzemanyag, bioetanol céljára, ami a kukorica árát dobta meg. Kínában és Délkelet-Ázsiában közben a növekvő életszínvonal miatt egyre nagyobb a fogyasztás is, amivel a termelés egyelőre nem tart versenyt. A FAO szerint már augusztusban érezni lehetett a világpiaci árakon levő nyomást, ezért a világszervezet szeptember végén rendkívüli ülést is tartott. Itt azonban a közleményük szerint a legfontosabb megállapításaik arról szóltak, hogy több információra van szükségük az árak mozgásának megértéséhez és megjósolásához.

Elfeledett mezőgazdaság
A gabonahiánynak a természeti csapások mellett egy másik fontos oka is van - írta tavaly augusztusban a Foreign Policy amerikai lap: az, hogy a fejlődő világban a mezőgazdaság továbbra is rendkívül fejletlen, és ez ellen nem sokat tesznek a fejlődő országok. A lap adatai szerint Afrikában az emberek 60 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, de a kontinens gazdasági termelésének csak 25 százalékát adja ez a szektor. Az alacsony termelékenység egyik oka, hogy a fejletlen országoknak juttatott amerikai segélyek kevéssé koncentrálnak a mezőgazdasági fejlesztésre, amely csak az USA fejlesztési segélyeinek 3,5 százalékát teszi ki. A fejlődő országokban így a mezőgazdasági termelékenység kevesebb mint 1 százalékkal nő évente.

A legszegényebbeket érintheti a legjobban

A FAO vezető közgazdásza szerint a jelenlegi áremelkedés leginkább azokat a szegény országokat érintheti, amelyeknek nem csak a jövedelmök nagyon alacsony de adottságaik miatt jelentős élelmiszer-behozatalra is szorulnak. Abbassian szerint nagyon sok ország függ a világpiaci áraktól, amelyeknek most jóval magasabb áron kell beszerezniük az élelmiszereket: ez több mint 80 kis jövedelmű országnak hatalmas teher, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni - mondta. A FAO féléves jelentését kommentálva novemberben azt mondta, hogy nem lehet megjósolni, zűrzavarhoz, lázadásokhoz vezethet-e a helyzet, ez attól függ, hogy az egyes országok hogyan képesek megbirkózni a problémával.

Éhező asszony és gyermeke Szomáliában

A FAO szerint a robbanást el lehet kerülni, mert tavaly jelentős élelmiszer-tartalékokat sikerült felhalmozni. Többek között ennek köszönhető, hogy bár 2010 második felében az árak az egekbe szöktek, mindig volt megvásárolható gabona a piacon. Ezek a tartalékok idén még várhatóan kitartanak, miközben több más - a 2008-as éhséglázadásokat részben kiváltó - tényező is van, amelyekkel most nem kell számolni. Igazán nagy baj így inkább akkor lehet, ha 2011-ben a kormányok nem veszik komolyan az élelmiszer-hiányt, és nem gondoskodnak a jövő évi ellátásról.

Az idei vetésen múlik minden

Ha a mostani trend folytatódik, a FAO szerint 2012-re a világ feléli a gabonakészleteit, ezért idén "nagyon gondosan kell vetni", és mindenképpen több búzát, több kukoricát kell termelni, mint eddig, hogy a tartalékokat újraképezzék. Ha ez nem történik meg, Abbassian szerint jövőre a világ "valódi hiánnyal" találná magát szembe, amikor nem csak olcsón, de egyáltalán nem lenne elég gabona.

Erre sajnos megvan a veszély, a FAO legutóbbi féléves elemzése szerint ugyanis nem csak a gabona, de más haszonnövények ára is rohamosan nőtt, és ez arra csábíthatja a farmereket, hogy inkább a nagyobb hasznot ígérő növényeket termeljék. A világszervezet szerint a szójabab, cukornád vagy gyapot termelése vonzóbb lehet, mint a gabonáé, ami megnehezítheti a gabonahiányra adandó választ. Ha a termelés nem nő tovább, akkor pedig a fogyasztóknak nincs más választása, mint kifizetni az ételükért a magasabb árat - áll a jelentésben.

A termelés visszaesése várhatóan Magyarországot is érinti, ahol jelenleg a hatalmas belvíz okoz óriási károkat. Az országban jelenleg hat Balatonnyi terület van víz alatt, ahol megfullad az őszi vetés, és ha nem javul a helyzet, a felázott talajon tavasszal sem lehet majd vetni, mert nem lehet majd munkagépeket vinni a földekre. Az [origo]-nak nyilatkozó szakértő szerint akár egy évig is használhatatlanok lesznek az elárasztott földek, súlyos kiesést okozva a magyar mezőgazdaságban is (a magyar belvízhelyzetről itt olvashat részletesen).