A jövő hónapban lesz Julian Assange WikiLeaks-alapító kiadatási tárgyalása, miután a keddi meghallgatáson a londoni bíróság február 7-8-áig elhalasztotta a tárgyalást. A 39 éves férfi ellen Svédország indított kiadatási eljárást, miután két svéd nő nemi erőszakkal és szexuális zaklatással vádolja (erről itt olvashat bővebben). Assange jelenleg feltételesen szabadlábon van Nagy-Britanniában, de komolyan korlátozzák a mozgását: a nap meghatározott szakában kijelölt lakhelyén kell tartózkodnia, elektronikus helymeghatározó készüléket kell viselnie, hetente jelentkeznie kell a rendőrségen, és az útlevelét sem kapta vissza.
A WikiLeaks alapítójának kiadatása áttörést jelent, ugyanis az Egyesült Államok is azt vizsgálja, hogyan vonhatná őt felelősségre azért, mert portálja több százezer titkos amerikai diplomáciai iratot hozott nyilvánosságra. A BBC beszámolója szerint, ha Assange-t kiadják Svédországnak, akkor az Egyesült Államok is kérheti a kiadatását. Védői szerint azonban ha az Egyesült Államok is kéri a kiadatást, akkor fennáll a veszélye, hogy akár a guantánamói fogolytáborba is elszállíthatják, vagy akár halálra ítélik. Assange védői szerint ez sértené az Európai Emberi Jogok Egyezményének harmadik cikkelyét, amely szerint nem lehet valakit kiadni egy másik országnak akkor, ha fennáll a veszélye, hogy abban az országban kínzás alá vetik. Assange már korábban is beszélt arról, hogy szerinte egy amerikai börtönben megölnék őt.
A WikiLeaks alapítóját december 7-én tartóztatták le. A hivatalos magyarázat szerint a letartóztatásnak nincs köze a WikiLeaks kiszivárogtatásaihoz, Assange azonban állítja, hogy az ellene folyó eljárással az oldalt akarják ellehetetleníteni.