Hadat üzent Kína a jövő technológiáit kereső országoknak

Számítógépek, LCD-monitorok, szélerőművek, katonai felszerelések gyártásához használt fémek kereskedelmét szigorítja meg 2011-től Kína, amely az elmúlt húsz évben egyeduralkodó lett az értékes anyagok kitermelésében. Kína tagadja, hogy a szigorítással a fejlett iparral rendelkező országoknak akar keresztbe tenni, bár egy Japánnal kirobbant diplomácia vitában megmutatta a kínai vezetés, hogy ha kell, akkor diplomáciai célokra is felhasználja a ritka fémek termelésében szerzett egyeduralmát. A kínai lépés miatt aggódik az USA, Japán és Korea is, mert ha nem találnak alternatívát, akkor Kína nehezen behozható előnyre tesz szert néhány modern iparágban.

Nem csak világ elektronikai iparát, de a katonai erőviszonyokat is felforgathatja a következő másfél évtizedben az a néhány különleges nyersanyag, amelyek kereskedelmét Kína újabb és újabb intézkedésekkel igyekszik korlátozni évek óta. A Sony, a General Electric és a Hitachi elektronikai cégek vezetői mellett már az amerikai védelmi minisztérium tisztviselői is a fejüket fogják, amiért az elmúlt évtizedben hagyták, hogy Kína váljon az úgynevezett ritkaföldfémek egyedüli előállítójává. A speciális fémek nélkül ugyanis a modern technika vívmányai közül szinte semmi nem gyártható, Kína pedig nemrég úgy döntött, hogy jobb, ha maga használja fel őket, és külföldre csak az eddigieknél szigorúbb feltételekkel ad el.

A ritkaföldfémekből előállított fémek és mágnesek szükségesek többek között a televíziók és LCD-monitorok gyártásához, a szélerőművek turbináihoz és a hibrid meghajtású autók motorjához, de nélkülük nem lehet energiatakarékos izzókat, sőt, számítógépes merevlemezeket sem gyártani. Az amerikai kormány munkáját ellenőrző hivatal (Government Accountability Office, GAO) 2010-es tanulmánya szerint ezek az alapanyagok nélkülözhetetlenek a legfontosabb katonai és védelmi rendszerekhez is: nélkülük nincsenek távvezérelt amerikai rakéták, vadászgépek, lézerek, kommunikációs és radarrendszerek, éjjellátó készülékek és műholdak sem, de még az amerikai Abrams tankok navigációs rendszere vagy az amerikai rakétaelhárító rendszerek sem működnek import kínai ritkaföldfémek nélkül.

Mik azok a ritkaföldfémek?

A ritkaföldfémek elnevezés 17, a természetben is előforduló fémre utal, amelyek közül néhány alig ritkább, mint a réz vagy a cink, mások viszont olyan ritkák, mint az arany vagy a platina. Ez a csoport a periódusos rendszerben egymás mellett (az 57-72. helyen) lévő lantanidákból áll, ezeken kívül a szkandium és az ittrium tartozik közéjük.

"A Közel-Keleten olaj, Kínában ritkaföldfém"

Ezeknek az anyagoknak a piacán jelenleg Kína egyeduralkodó: a világ ritkaföldfém-termelésének 97 százalékát Kína adja. Ezek a különleges fémek ugyan nem csak Kínában találhatók meg, de más országok alig foglalkoznak a kitermelésükkel és feldolgozásukkal, mivel Kína eddig olyan olcsón és nagy mennyiségben árulta őket, hogy nem volt érdemes máshol bányászni.

A ritkaföldfémek termelésének monopóliumát az USA fél évszázad alatt gyakorlatilag átengedte Kínának: 1965 és 1984 között Amerika volt a nyersanyagok legnagyobb termelője, a nyolcvanas évek közepétől azonban Kína elkezdte kiaknázni hatalmas készleteit, és 1991 után szinte teljes monopóliumot szerzett. Az amerikai termelés javát adó kaliforniai Mountain Pass bányát gazdasági és környezetvédelmi okokra hivatkozva 2002-ben zárták be, azóta az USA is kizárólag Kínából szerzi be a ritkaföldfémeket.

Forrás: Wikimedia Commons

Így vette át Kína a termelést az USA-tól

Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) 2002-es tanulmánya szerint az USA annak ellenére vált önellátó országból teljesen Kínára utalt fogyasztóvá, hogy a relatíve ismeretlennek számító ritkaföldfémeknek "hatalmas technológiai, környezetvédelmi és gazdasági jelentősége van". A tanulmány már nyolc éve figyelmeztetett, hogy a kínai exportnak való kiszolgáltatottság bizonytalanná teheti az amerikai katonai rendszer utánpótlását.

Mark Smith, a kaliforniai bánya igazgatója a Guardiannek azt mondta, korábban hetente járt Washingtonba, hogy figyelmeztesse a döntéshozókat a ritkaföldfémveszélyre. "Most már figyelnek" - mondta, hozzátéve, hogy amikor 2010. december 15-én előadást tartott Washingtonban, kínos, ideges nevetés fogadta a termelés eloszlásáról szóló grafikont: a képen egyetlen hatalmas kínai zászló volt. 2010 eleje óta már az amerikai védelmi minisztérium is megfeszítve dolgozik azon, hogy elhárítsa a nyersanyagfüggőség miatti biztonsági kockázatot, és újra saját nyersanyagforráshoz jusson, de ez komoly akadályokba ütközik - derül ki GAO jelentéséből.

Az amerikai kormánnyal ellentétben Kína korábbi vezetője, Teng Hsziao-ping már 1992-ben felismerte a stratégiai nyersanyag jelentőségét, amikor arról beszélt, hogy "amíg a Közel-Keletnek olaja, addig Kínának ritkaföldfémjei vannak". Kínai szakértők azóta is az egyik legfontosabb stratégiai nyersanyaguknak tekintik a ritkaföldfémeket: egy a China Daily napilapnak nyilatkozó professzor például egyenesen a "ritkaföldfém atyjának" nevezte Kínát.

"Kínának joga van hozzá"

A GAO vizsgálata tavaly áprilisban figyelmeztette az amerikai szenátust a ritkaföldfém-függőség veszélyeire: a tanulmány szerint azonban az Amerikai Védelmi Minisztérium még ekkor sem volt tisztában a probléma részleteivel. A minisztérium egy 2010 szeptemberére várt jelentés alapján akarta felmérni a veszélyeket, noha Kína már 2009-ben radikálisan csökkentette a ritkaföldfémexportot: 2010-ben már csak a 2009-es export 60 százalékát engedte külföldre, tavaly ősszel pedig a kínai kormány bejelentette, hogy 2011-ben tovább csökkentik a kivitelt, az első félévre kiadott engedélyek a 2010-es mennyiséghez képest 35 százalékkal csökkentek.

A kínai kormány a csökkentett kvóták mellett 2011-ben a export adóját is megemeli, és számos más olyan intézkedést is hozott, amely a ritkaföldfém-termelés nagyobb állami ellenőrzéséhez vezet. A kormány szigorítja a bányák környezetvédelmi előírásait, bányákat zárnak be, cégeket vonnak össze, a kis termelőket nagyobbakba olvasztják, és az iparban jelenleg működő mintegy 90 céget 20 vállalatba vonják össze. A China Dailynek nyilatkozó vállalatok vezetői szerint ezek az intézkedések mind azt eredményezik majd, hogy kevesebb földfém jut külföldre drágábban, a kínai kormány erősebb felügyeletével.

Forrás: AFP

Ritkaföldfémek

A kereskedelmi korlátozás ellen hevesen tiltakoztak a külföldi nagyvállalatok, miközben az amerikai sajtó arról kezdett spekulálni, hogy Kína politikai okokból fogja vissza a nyersanyagellátást, és ezzel akarja letörni az USA és Japán technológiai befolyását. Erre utal, hogy Kína egy Japánnal kirobbant diplomáciai konfliktus során tavaly két hónapra leállította a Japánba irányuló ritkaföldfém-szállítást.

Kínai diplomaták ugyan rendre azt ismételgették, hogy a ritkaföldfém-kereskedelmet nem akarják politikai játszmák eszközévé tenni, és nem csökkentik a kivitelt drasztikus mértékben, mégis több forrásból elhangzott, hogy a korlátozásnak "biztonságpolitikai okai" vannak. "Kínának joga van korlátozni az olyan nyersanyagok kivitelét, amelyek katonai célokra is használhatóak" - írta november végén a China Daily egyik publicistája, aki szerint a többi nagyhatalom a saját nyersanyagaival és technológiáival ugyanígy tesz.

Környezetvédelem és stratégiai tartalékolás

A biztonságpolitika mellett problémát jelent az is, hogy a nyersanyagok kitermelése hatalmas környezeti károkat okoz Kínában. "Egyáltalán nem értek egyet a nyugati média állításaival, amelyek szerint ez csak hatalmi játszma lenne" - nyilatkozta a China Dailynek Xu Guangxian pekingi professzor, aki az 1970-es évek óta kutatta Kínában a ritkaföldfémek kitermelését. Szerinte a tömegesen kitermelt nyersanyag elkótyavetyélését azért kellett felfüggeszteni, mert Kína eddig a fenntarthatatlan tempóban, a környezeti károkkal és a készletek csökkenésével mit sem törődve árulta a nyersanyagot.

Kínának van oka az aggodalomra. 2008-ban a világ ritkaföldfém-készletének még 46 százaléka Kínában volt, de mivel más országok alig bányásznak ilyen anyagokat, mostanra ez 30 százalékra csökkent. Ha így folytatódna a termelés, 30 éven belül Kínának nem maradna nyersanyaga, és miután olcsón túladott rajta, kénytelen lenne drágán vásárolni a készletein ülő többi országtól. A kínai ásványkincsek kereskedelmi kamarája december végén arra szólította fel a többi országot, hogy felejtsék el az olcsó kínai nyersanyagot, és kezdjék el feltárni saját bányáikat - írta a China Securities Journal.

A Brit Földtani Intézet szerint az USA-ban 19 millió tonna, Oroszországban 13 millió tonna ritkaföldfémkészlet van, ami együtt majdnem annyi, mint a kínai készletek. Ezen kívül Ausztrália, India, Brazília és Malajzia is rendelkezik nagyobb lelőhelyekkel. A feltárás ugyanakkor nem túl csábító, a ritkaföldfémek hagyományos kitermelési eljárása során ugyanis egy tonna fém kibányászásához 200 négyzetméteres földterületet kell feltárni, ráadásul a felszíni fejtés során radioaktív hulladék is keletkezik - írja a China Business Times.

Tizenöt évbe kerülne az USA talpra állása

A kínai források apadása miatt a nagyobb importőrök már az ősszel kénytelenek voltak alternatív ritkaföldfém-lelőhelyek után kutatni. Japán, amelynek tartalékai akár már márciusban kifogyhatnak, Vietnammal kötött szerződést új lelőhelyek feltárására, Dél-Korea pedig a diktatórikusan vezetett, és így nemzetközileg elszigetelt Burmához fordult üzleti ajánlattal - írja a Telegraph. Ausztráliában megugrottak annak a két cégnek a részvényárai, amely két éven belül ritkaföldfémbánya nyitását tervezi, és az USA-ban is újranyitottak egy nyolc éve bezárt bányát Kaliforniában.

A tervezett bányák azonban még évekig nem fognak termelni, és a kaliforniai bánya is csak két éven belül működhet teljes kapacitással - írja a Telegraph. De még az a termelés is csak a jelenlegi kínai nyersanyag negyedét tenné ki: Jim Hedrick, az Amerikai Földtani intézet korábbi ritkaföldfém-szakértője szerint hét ilyen bánya kéne az USA-ba csak ahhoz, hogy a szélerőművek turbináihoz elegendő neodiumot bányászhassanak.

Az USA kongresszusa számára készített GAO-jelentés szerint ráadásul hiába indul újra a bányászat Amerikában, az USA-nak az érc feldolgozásához és finomításához sincsen már megfelelő infrastruktúrája. Ahhoz, hogy az egész előállítási folyamatot egyedül tudják elvégezni, és az elektronikai gyáraknak megfelelő alapanyagot tudjanak létrehozni, akár 15 évre is szükség lehet - olvasható az áprilisi jelentésben. Így a legtöbb katonai és védelmi rendszerük ellátásához és fejlesztéséhez a bányászat újraindítása ellenére is Kínára szorulnak a jövőben.

Kína a Guardian által idézett elemzők szerint a ritkaföldfém-korlátozással azt próbálhatja elérni, hogy a csúcstechnológiát előállító gyárak ne vigyék el a nyersanyagot, hanem abból Kínában, helyben állítsák elő a sokkal értékesebb késztermékeket. Ez a trend már eddig is működött, hiszen a kitermelt ritkaföldfémek háromnegyedét eddig is Kína használta föl: a többi ország ezért attól tarthat, hogy Kína teljesen meg akarja őket fosztani a korszerű technológiák gyártásától. A Guardian egyenesen arról ír, hogy a saját ritkaföldfém-termelés beindításán múlik, Amerika lépést tud-e tartani Kína technológiai egyeduralmával a 21. században.