Visszavonulásával venné elejét a tüntetéseknek a jemeni elnök

A több mint harminc éve hatalmon lévő jemeni elnök bejelentette, hogy nem indul a 2013-as elnökválasztáson, és fiára sem kívánja átörökíteni hatalmát. A legnagyobb ellenzéki párt pozitívan fogadta a bejelentést, ennek ellenére megtartja a csütörtökre tervezett tüntetést.

Az országát több mint 30 éve vezető jemeni államfő, Ali Abdalláh Száleh letett arról, hogy induljon a 2013-ban esedékes elnökválasztáson, és fiára sem akarja átörökíteni a hatalmat - ezt maga az elnök jelentette be szerdán a parlamentben. "Az ország érdekei személyes érdekeinknél előbbre valók. Nem lesz hosszabbítás, nem lesz a hatalom átörökítése, nem fordítjuk vissza az idő kerekét" - mondta.

Bejelentése egyúttal válasz volt az Általános Népi Kongresszus kormányzó párt egyes tagjainak azon javaslatára, miszerint jogszabály-módosítással lehetővé tennék neki, hogy újból jelöltesse magát. Száleh cserébe azt kérte az ellenzéktől, hogy függessze fel minden tervezett tiltakozó akcióját, és tárgyaljon a kormánnyal egy nemzeti egységkormány megalakításáról. Az ellenzék követelésének tett eleget azzal a bejelentésével is, miszerint elhalasztják az eredetileg április 27-ére tervezett parlamenti választásokat. Az ellenzék szerint ugyanis a választást politikai reformoknak kell megelőznie.

A legnagyobb ellenzéki párt pozitívan fogadta Száleh bejelentését, de kitart amellett, hogy megtartják a másnapra - "a harag napjára" - tervezett tüntetést. Mohammed asz-Szaadi, az Iszlamista Reform párt főtitkárhelyettese szerint a tüntetés békés és rendezett lesz.

Több problémát kell rendeznie Jemennek

Elemzők egyfajta barométernek tekintik a csütörtökre tervezett demonstrációt: mekkora erőt képviselnek azok a jemeniek, akik követni akarják a tunéziaiak és az egyiptomiak példáját a demokratikus változások követelésében. A múlt héten érte el Jement is az arab tiltakozóhullám, amikor több ezer ember követelte a kormány távozását. Sajtójelentések szerint a tiltakozók az életkörülményük miatt protestálnak, és politikai változást követeltek.

A Guardian szerint Jemen 23 millió lakosának közel fele él napi 2 dollárból vagy kevesebből, és harmada éhezik. Az ország magas munkanélküliséggel küzd, miközben nehézségei vannak a fontos bevételt jelentő olajiparban. Tunéziában a munkanélküliség miatt kezdődött tiltakozás, amely azonban az elnök elleni akcióvá vált, és ebben sikerrel is járt. Tunézia után Egyiptomban is tüntetők ezrei mentek utcára az elnök több évtizedes hatalma ellen demonstrálva (erről bővebben itt olvashat).

A jemeni állam az összeomlás szélén ál. A hatóságok egyszerre viselnek hadat az al-Kaida terrorhálózat helyi szárnya, valamint az ország déli részén élő szakadárok ellen, próbálnak békemegállapodást kötni az északon élő síita lázadókkal, miközben a lakosságot óriási szegénység, egyharmadát régóta éhínség sújtja.