"Úgy állítanak be, mintha hülyék lennénk" - riport a kairói tüntetésről

A Kairóban tüntetők többsége egyelőre nem tudja pontosan, hogy mit akar és kit szeretne Hoszni Mubarak helyett, túl azon, hogy az elnökből elegük van. A haragból jut Amerikának és Izraelnek is bőven. Helyszíni tudósítás a keddi óriás tüntetésről Kairóból.

A tüntetés - amelynek a Tahrír tér a központja - mintha minden eddiginél nagyobb lett volna. A tömeg kedd délutánra az összes környező utcát és kereszteződést is ellepte. A hangulat jó volt, sok zenével, dobolással, lelkes üvöltözéssel, közös imákkal, egyiptomi zászlókkal és nyakba vett kisgyerekekkel. Látni is alig-alig lehetett. Több tüntető szerint a résztvevők száma meghaladta az egymilliót.

Valódi vezetők híján azonban nincs semmilyen stratégia. Egyelőre mindenki ott tart, hogy távozzon Hoszni Mubarak, aztán majd meglátják. Ajman Núr ellenzéki politikus, aki 4 évet töltött börtönben, optimista hangulatban jósolta meg a jövőt az [origo]-nak, de arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy mi lesz, ha az elnök nem enged, a hadsereg pedig kitart mellette.

"Demokráciát akarunk, de iszlám demokráciát"

A politikai elnyomás és a gazdasági nehézségek felhánytorgatásán túl a tüntetés legmarkánsabb motívuma az amerikai politikával és Izraellel szembeni harag. Itt-ott óriási Dávid-csillagokat festettek Mubarak portréira.

"Izrael az ellenségünk, Mubarak meg mindenféle üzletet meg megállapodást köt vele. Földgázt ad el nekik olcsón, miközben palesztin testvéreinket ölik, mi pedig úgy teszünk, mintha nem látnánk semmit a békemegállapodás miatt" - legyintett Amr, a 30 éves villamosmérnök, akik feleségével egy kocsi motorháztetején ülve figyelte a tüntetést.

"Mubarak izareli ügynök" - mondta az [origo] tudósítójának Hoszem, a 35 éves nagy szakállú tanár. "Egy muszlim vezetőre van szükségünk, aki a mi kívánságainkat tartja szem előtt. Együttműködésre törekszünk a keresztényekkel és a zsidókkal, de az iszlámnak elsőbbséget kell élveznie. Demokráciát akarunk, de iszlám demokráciát, mert az amerikai és az izraeli fajta demokrácia csak ő nekik jó" - tette hozzá.

"Nekünk is van eszünk"

Ezt nem csak a vallásos és konzervatív emberek mondják. "Amikor láttam, hogy a könnygázgránátok, amivel a rendőrök ránk lőttek, amerikai gyártmányúak, akkor nagyon dühös lettem, pedig egyébként semmi bajom velük" - mondta a keresztény Hala, aki a kairói amerikai egyetemre járt.

"Nézze, mi különbséget tudunk tenni az amerikaiak és a politikájuk között. A politikájukat utáljuk, mert folyton Izrael pártját fogják. De ők maguk? A legcsodálatosabb ország a világon, tiszteljük őket, tanulunk tőlük. De ha a következő vezetőnk is az ő oldalukon áll, mint Mubarak, akkor megbuktatjuk egy hónap alatt" - mondta Omar, a 30 éves politológus.

A 23 éves Mira szerint az a probléma, hogy a Nyugat nem tekinti felnőtteknek az arabokat, és azért támogatják a Mubarakéhoz hasonló diktatúrákat. Megpróbálnak minket úgy beállítani, mintha hülyék lennénk, pedig nem vagyunk azok. Nekünk is van eszünk, mi is járunk iskolába, tudunk intelligensen dönteni a sorsunkról. Nem terrorista itt senki. Érdekli a francot Amerika meg Izrael, a saját méltóságunkért és jogainkért tüntetünk" - jelentette ki.

Az egyiptomi elégedetlenség nagyon különböző okait talán az 52 éves Száleh tudta a legszínesebb összefoglalni. A férfi, aki egy boltban dolgozik, és egész családjával a járdán gubbasztott, határorozott hangon így felelt arra a kérdésre, hogy miért van ma itt: "olyan vezetőre van szükségünk, aki biztosítja a szabadságunkat, a demokráciát, munkát a fiataloknak és az alacsony ingatlanárakat".

Kattintson a képre összes egyiptomi galériánkért!

Naplemente után nem sok marad a tüntetések jó hangulatából. Az utcák ijesztő képet öltenek, a fő kereszteződéseket blokádok, ellenőrző pontok állják el kis önvédelmi milíciákkal, amelyek tagjai tüzet raknak és a körül csoportosulnak. A jellemzően fiatal fiúknál botok vagy kések vannak, de egyikük kezében revolver villant.

Rendőröket alig lehet az utcán látni, a rendőrség eltűnésével pedig nincs, aki fenntartsa a rendet, és állítólag még mindig provokatőrök meg szökött rabok fosztogatnak és garázdálkodnak Kairóban. A srácok jellemzően kedvesek és jókedvűek, és bocsánatkérő arckifejezéssel pillantanak be az utcájukba bebocsátást kérő kocsik ablakán. Ahogy este lementem az utcára, több lövést lehetett hallani néhány utcával odébbról. A hangja alapján Kalasnyikov lehet.