"Hatalmas hazugság volt minden szava" - nem tetszett Mubarak beszéde a kairóiaknak

Hazugságnak, szemfényvesztésnek tartják Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kedd éjszakai bejelentését az [origo]-nak nyilatkozó kairói tüntetők. Mubarak kedden bejelentette, hogy ősszel visszavonul, a tüntetők azonban azt szeretnék, ha azonnal távozna a hatalomból. Többen a Mubarakot évtizedekig támogató Egyesült Államok felelősségét hangoztatják, a tüntetők pedig szerdán reggel is ugyanúgy gyülekezni kezdtek, mint Mubarak bejelentése előtt.

Már szerda reggel nyolckor több ezren voltak az egyiptomi tüntetések középpontjának számító Tahrír téren Kairóban, és folyamatosan érkeztek az emberek minden irányból. A téren szerdán ugyanúgy folytatódott a skandálás, a tüntetők emelgették a transzparenseket, és nem maradtak el a Hoszni Mubarak elnök távozását sürgető szónoklatok sem. Minden ugyanúgy ment tovább, mint kedden, pedig azóta Mubarak bejelentette távozási szándékát.

Az [origo] által megkérdezettek közül mindenki elégedetlen volt Mubarak kedd éjszakai beszédével, amelyben bejelentette, hogy nem indul újra az őszi elnökválasztáson, addig azonban hatalomban marad, hogy - állítása szerint - segítse a békés átmenetet. "Rendkívül rossz beszéd volt, semmi újat nem tartalmazott" - mondta a 35 éves Mohamed, aki egy boltban dolgozik, és mint mondta, 7 évet ült börtönben bírósági ítélet nélkül. "Most már nem elégszünk meg azzal, ha lemond, de bíróság elé is fogjuk állítani" - mondta.

"Jobb lett volna, ha nem mond semmit, egy szavát sem lehet elhinni, úgyhogy maradunk" - mondta Ahmed (45), aki egy fegyvergyárban dolgozik szerelőként. A 25 éves Hamdi szerint az elnök hülyének nézi az embereket. "Hatalmas hazugság volt minden szava, csak időt akar nyerni, azt akarja, hogy menjünk haza. Egyébként pedig ő a felelős ezért az egész káoszért, mert ő uszította ránk a rendőröket. Addig maradunk, amíg nem távozik" - mondta.

A 31 éves Ihab, egy civilben lévő katona annyit tett hozzá: "A következő az üzenetem: utáljuk Amerikát és utáljuk Obamát, amiért kitartottak Mubarak mellet".

Elfogyott a levegő Mubarak körül

Az egyiptomi elnök azután jelentette be távozását, hogy kedden minden eddiginél nagyobb tüntetést tartottak a kormányellenes erők Kairóban és Alexandriában. Bár hivatalos adat nincs a résztvevők számáról, a szervezők azt tervezték, hogy egymillió ember gyűlik össze a Tahrír téren, és az [origo] tudósítójának tüntetők a helyszínen azt mondták, szerintük ez sikerült is, az al-Dzsazíra arab nyelvű hírtelevízió pedig kétmillióra becsülte az összegyűlt emberek számát (a tüntetésről szóló riportunkat itt olvashatja). A keddi tüntetésnek önbizalmat adott, hogy a hadsereg előre bejelentette: nem fog erőszakot alkalmazni a gyülekezési szabadságukat gyakorló békés tüntetőkkel szemben (erről keddi cikkünkben bővebben is olvashat).

A BBC szerint már előrevetítette a Mubarak-rendszer végét, hogy a hadsereg nem lépett fel egyértelműen a tüntetőkkel szemben. A katonaság számít a legerősebb intézménynek az országban, és lojális az elnökhöz, most viszont meginogni látszik a szövetség. Mubarak ráadásul kedden legfontosabb külföldi szövetségesének, az Egyesült Államoknak a támogatását is elveszítette: a New York Times információi szerint Barack Obama amerikai elnök is kihátrált mögüle.

A lap szerint az amerikai elnök javasolta Mubaraknak, hogy a később bejelentett módon adja föl hatalmát, vagyis ne azonnal engedjen utat a tüntetők követeléseinek, hanem a szeptemberi választások után vonuljon vissza. Obama üzenetét Frank Wisner korábbi kairói nagykövet, Mubarak személyes barátja adta át az egyiptomi vezetőnek: a találkozó tényét a BBC-nek amerikai diplomáciai források megerősítették, bár azt nem kommentálták, hogy milyen üzenetet vitt a diplomata (erről részleteket itt talál).

Felemás győzelem

Az amerikaiak által javasolt hatalomátadási mód nem teljesíti a tüntetők követeléseit, akik az elnök és a rezsim azonnali távozását akarták elérni. Nem világos például, hogy demokratikus választásokat rendeznek-e ősszel, hiszen az elnöknek továbbra is hatalmas a befolyása, amellyel kedve szerint alakíthatja a választásokra vonatkozó jogszabályokat. Erről kedd esti tévébeszéde is árulkodott, amelyben felszólította a parlamentet, hogy módosítsák az alkotmánynak az elnökre vonatkozó szakaszát: Mubarak a törvények átírásával első lépésben azt akarja elérni, hogy a következő elnök már ne tölthesse be korlátlan alkalommal az államfői posztot.

A Mubarak által választott megoldás a rezsim külföldi szövetségeseinek érdekét szolgálja annyiban, hogy nem hagyja teljes bizonytalanságba zuhanni az országot, és az őszi választásokig viszonylagos stabilitást ígér. Az elnök is arról beszélt, hogy hivatali idejéből hátralévő hónapokban azon fog dolgozni, hogy biztosítsa az ország stabilitását és a békés hatalomváltást. Korábban az amerikai és izraeli nyilatkozatokból kiderült, hogy a két ország a térség stabilitását félti leginkább, és ezért figyeli aggódva az egyiptomi forrongásokat.

A kairói tömegek ugyanakkor kevésbé aggódtak a stabilitásért: az [origo] tudósítójának többen azt mondták, ötletük sincs arra, hogy kit akarnak Mubarak helyére, valódi vezetők híján nincs semmilyen stratégiájuk, csak azt tudják, hogy az elnöknek azonnal mennie kell (erről itt olvashat). Ezt a szempontot figyelembe véve Barack Obama amerikai elnök kedd esti nyilatkozatában némileg árnyalta az amerikai álláspontot, miután fél órát beszélt telefonon Mubarakkal. "Halljuk a hangotokat" - üzente az egyiptomi fiataloknak, majd hozzátette: "Szerintem egy fegyelmezett átmenetre van szükség, amely értelmes, békés, és már most el kell kezdődnie" (Obama nyilatkozatáról itt olvashat részletesen).

Jelöltekből hiány van

Arról Mubarak bejelentése óta nem esett szó, hogy az őszi választásokon ki mérkőzhet majd az elnöki címért, korábban azonban inkább csak az elnökhöz nagyon közel álló jelöltek neve merült fel. Mubarak feltehetőleg a fiát, Gamal Mubarakot látná szívesen az elnöki poszton, aki azonban több meg nem erősített hír szerint Nagy-Britanniába menekült.

A másik lehetséges elnökjelölt Omár Szulejmán, az egyiptomi titkosszolgálat nagyhatalmú vezetője. Tavaly ősszel az ő támogatására felszólító, ismeretlen forrásból származó plakátok jelentek meg Kairó utcáin. A politikus pozíciója azóta meg is erősödött, mert a hétvégén Mubarak egy új pozíciót kreálva alelnökké nevezte ki (Szulejmán múltjáról és ambícióiról itt olvashat bővebben).

A harmadik lehetőség Mohamed el-Baradei, a múlt csütörtökön Egyiptomba hazatérő diplomata, aki a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség korábbi vezetőjeként Nobel-békedíjat is kapott. El-Baradei a visszatérése előtt Bécsben élt, és rendszeres bírálója volt a Mubarak-rendszernek, ami szimpatikussá teheti a tüntetők szemében. Helyzete azonban nem egyértelmű, több tudósítás szerint a tüntetők nem állnak mellette, és az [origo] tudósítójának is azt mondta több kairói tüntető, hogy Baradeit kívülállónak tartják (El-Baradei rövid portréját itt olvashatja).