Engedett Mubarak, ősszel visszavonul

Nem indul újra a szeptemberi elnökválasztáson Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. Az államfő, akinek lemondását tömegek követelik, azt mondta, hogy a hátralévő hónapokban a békés átmenet érdekében fog dolgozni. Az ellenzék és a tüntetők elégedetlenek, ők az elnök azonnali lemondását szeretnék.

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kedden késő este tévébeszédben jelentette be, hogy nem indul újra a szeptemberi elnökválasztáson. Mubarak - akinek lemondását hatalmas tömegek követelték Kairó és más nagyvárosok utcáin - azt mondta, hivatali idejéből hátralévő hónapokban azon fog dolgozni, hogy biztosítsa az ország stabilitását és a békés hatalomváltást.

Mubarak a beszédében felszólította a parlamentet, hogy módosítsák az alkotmánynak az elnökre vonatkozó szakaszát, hogy utódja már ne tölthesse be korlátlan alkalommal az államfői posztot (Mubarak jelenleg ötödik ciklusa végén jár). Az elnök arra hívta fel a rendőri erőket, hogy tartsák tiszteletben a szabadságjogokat. Szerinte ugyanakkor a tüntetések olyan politikai erők miatt váltak erőszakossá, "akik olajat öntöttek a tűzre". Mubarak szerint az egyiptomi nép "nagyon fájdalmas napokat él át", amikor a káosz és a stabilitás közt kell választani.

Az öltönyt és nyakkendőt viselő Mubarak nyugodtnak tűnt az állami televízióban, és határozott, erős hangon beszélt. A nyolc napja tartó kormányellenes tüntetésekre utalva kijelentette, hogy "függetlenül a jelenlegi körülményektől" soha nem állt szándékában jelöltetni magát az idei elnökválasztáson. "Elég időt töltöttem el az életemből Egyiptom és népe szolgálatában" - mondta Mubarak, aki büszke az általa elért eredményekre.

Korábban Barack Obama amerikai elnök is felszólította Mubarakot, hogy ne induljon újra a szeptemberi elnökválasztáson. Obama üzenetét Frank Wisner korábbi kairói nagykövet adta át az egyiptomi vezetőnek. Obama közép-európai idő szerint hajnalban reagált Mubarak bejelentésére. "Mubarak elnök elismerte, hogy a status quo nem tartható fent, és változásra van szükség" - mondta Obama, aki szerint a változásnak azonnal meg kell kezdődnie. Azt ígérte, az Egyesült Államok minden segítséget megad az egyiptomi népnek.

Az ellenzék elégedetlen

A kairói Tahrír téren a késő esti időpont ellenére is több tízezer ember figyelte Mubarak beszédét, majd kórusban azt kiabálták: "Kifelé!" Egy tüntető a BBC tudósítójának azt mondta: "Nem hagyjuk el a teret. Csak akkor, ha [Mubarak] elhagyta az országot!" George Ishak egyiptomi ellenzéki politikus úgy fogalmazott: "Nagyon csalódottak és nagyon dühösek vagyunk. Nagyon világos követeléseink voltak, és ő megtagadta mindnek a teljesítését. Most azonnal kell mennie!"

Imádkozó tömeg a kairói Tahrír téren kedd este. Kattintson a képre, és nézze meg a tüntetésekről készült galériáinkat!

Mubaraknak azonnal le kell mondania, csak ezáltal válik lehetővé a stabilitás helyreállítása és az új demokratikus kormányzat létrehozása - jelentette ki az al-Arabíja hírtelevíziónak adott nyilatkozatában Mohamed el-Baradei, az ellenzék egyik vezető politikusa is. El-Baradei szerint Mubarak "nem akarja meghallani a nép hangját, és a diktátor logikája vezérli". Szerinte az elnök távozásával semmiféle politikai űr nem keletkezne, Egyiptom 85 millió lakosából "könnyen találunk utódot, a nép jobb képviselőit, akik az átmenet időszakában vezetik az országot".

Harminc év a hatalomban

A 82 éves Mubarak három évtizede irányítja a legnépesebb arab államot: a korábbi alelnök, Anvar Szadat 1981. október 6-ai meggyilkolása után vette át az ország vezetését. Egy vészhelyzetekre alkotott törvény segítségével szabadon manipulálhatja az ország politikai rendszerét, és diktatórikus hatalma ellenére a legutóbbi időkig élvezte az Egyesült Államok támogatását is. Egy, a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai jelentés szerint 2011-ben is újra akart indulni.

A 80 millió lakosú Egyiptomban az emberek fele naponta kevesebb mint 1,25 fontból (400 forint) él, és bár az ország GDP-je folyamatosan nő, a lakosság nagy része az elmúlt 20 évben egyre szegényebbé vált. A tunéziai elnök bukásához vezető tüntetések után Egyiptomban is tiltakozások kezdődtek, amelyeket a rendőrség először megpróbált elfojtani, de nem jártak sikerrel. Mubarak a kormány átalakításával próbálta meg leszerelni a lemondását követelő tömegeket, de nem sikerült neki.