Megbukott szomszédok között mutathatja meg igazi arcát Líbia

Összecsapásokról, tüntetőkre eresztett gyilkosokról és felgyújtott rendőrségről érkeznek töredékes információk, ahogy Líbiában is megkezdődött a "harag napja", a rendszer megdöntésére irányuló tüntetéssorozat. Észak-Afrika olajban gazdag országa azonban nem feltétlenül törik meg a tüntetők nyomására, akiknek számát még becsülni sem lehet. Líbia vezetőjének, Moammer Kadhafinak sokak szerint még most is több támogatója van, mint ellensége, pedig rendőrei éles lőszerrel lövik a demokráciát követelő fiatalokat.

Válaszúthoz érkezett csütörtökön Észak-Afrika leggazdagabb országa, miután a keleti és nyugati szomszédjában, Egyiptomban és Tunéziában is megbuktatták a diktátort az arab világon végigsöprő forradalmak. A Moammer Kadhafi elnök által 40 éve irányított Líbiában a héten szintén tüntetések és összecsapások kezdődtek, csütörtökre pedig az interneten meghirdették a "harag napját", a rendszer megdöntésére irányuló demonstrációt.

A média ellenőrzése miatt egyelőre nem lehet tudni, mekkora volt az ereje a tüntetésnek, pedig ez valamiféle jelzést adhatna arra, hogy a 68 éves Kadhafi rendszere a szomszédos diktátorok sorsára jut-e, vagy képes talpon maradni - írja az al-Arabíja arab hírtelevízió internetes kiadása. Hiába szerveződik ugyanis az interneten látványos kampány a rezsim ellen, az országban Kadhafinak komoly támogatottsága is van, ráadásul a hatalmas olajexportból jut elég pénz az elégedetlen tüntetők életkörülményeinek javítására is.

Mivel az országban a média a kormány erős ellenőrzése alatt van, szinte lehetetlen megbecsülni, hogy mekkora tömegek gyűlnek a Kadhafi elleni tüntetésre. Árulkodó adat ugyanakkor, hogy a "harag napjára" hívó Facebook-oldalnak hétfőn 4400 támogatója, szerdán pedig már 9600 tagja volt - írja az al-Arabíja. Az egyiptomi tüntetésekkel összehasonlítva ez nagyon kevés: ott a tüntetők több mint 400 000-en követték az egyiptomi harag napját szervező oldalt. (Igaz, a két ország lakossága között is nagyságrendi különbség vannak, Libiában 6,4 millió, Egyiptomban 80 millió ember él).

Csütörtök délután az al-Dzsazírának egy szemtanú azt mondta, hogy az ország keleti partvidékén található Bengáziban hat ember meghalt, amikor a rendőrség éles lőszerrel tüzet nyitott a harag napjára gyülekező tüntetőkre. Az Abdullahként bemutatkozó férfi szerint a helyi börtönökből kiengedték a bűnözőket, akik késekkel, kardokkal és puskákkal támadtak a tüntetőkre. "Mindenkit megölnek" - mondta a szemtanú.

A Twitteren közben arról érkeztek meg nem erősített üzenetek, hogy a Bengáziban kitört összecsapásokon kívül Ajdabija városban is zavargások vannak, a belbiztonságiak központját felgyújtották, és füst borítja az eget. A Guardian szerint ugyanakkor a média erőteljes korlátozása miatt nem lehet ellenőrizni az információkat.

"Áttörtük a félelem korlátait"

Hétfő óta több jelentés érkezett az ország különböző városaiban zajló összecsapásokról, amelyeken kormányellenes tüntetők ütköztek meg a biztonsági erőkkel vagy a kormánypárti ellentüntetőkkel. A külföldi emberi jogi szervezetek több mint egy tucat áldozatról tudnak, akiket mesterlövészek, helikopterről tüzet nyitó fegyveresek vagy késekkel felfegyverzett kormánypártiak öltek meg. Nagyobb összecsapásokat jelentettek a hét elején az ország keleti részén található al-Bajdában, valamint Bengáziban is. A zavargásokról egy videó is felkerült az internetre, amelyen hallatszik, hogy a rendőrök a tüntetők közé lőnek, majd a menekülök vérző testeket visznek a helyszínről.

Tüntetők közé lőnek a líbiai rendőrök

A tüntetések szervezőinek ezek a rajtaütések nem vették el a kedvét: "A líbiaiak áttörték a félelem korlátait, eljött az új virradat" - mondta Faiz Jibril, egy külföldön élő ellenzéki vezető. Egy másik líbiai ellenzéki, egy Muammad min Libya álnéven publikáló blogger a Guardiannak írt publicisztikájában azt mondja, hogy a tunéziai és egyiptomi forradalom a szabadság reményét ültette a líbiaiakba. "Ezek a forradalmak visszaadták nekünk a bátorságot, hogy álmodjunk és beszéljünk az álmainkról, beszéljünk a jogainkról anélkül, hogy nevetségessé tennénk magunkat egy szélmalomharcban" - írta.

A blogger szerint Líbia népe az elvesztett szólásszabadságért és a romló életkörülmények miatt kezdett tüntetésbe. "A fiatalok között nagy a munkanélküliség, és a kormányban mindenhol elterjedt a korrupció. Korrupt a rendőrség, korrupt az egészségügy, korrupt az oktatás is."

"Mindenki elpusztul, aki szembeszáll"

A csütörtökre meghirdetett harag napjának délelőttjén a fővárosban, Tripoliban mégsem volt nyoma Kadhafi-ellenes tüntetésnek, a város központi terén, a Zöld téren ellenben több száz kormánypárti tüntető vonult fel líbiai zászlókat és az elnök képét lengetve. A tüntetők azt skandálták, hogy "lelkünket és vérünket is feláldozzuk neked, vezérünk!", illetve hogy "Moammer építette a mi generációnkat, és mindenki elpusztul, aki szembeszáll vele!".

A BBC szerint a helyi média szinte csak a kormánypárti tüntetésekről számolt be, a halálos áldozatokkal járó korábbi kormányellenes tüntetéseket szinte teljes hallgatás övezi. "A pletykák szerint a kormánypárti tüntetőknek fizettek, hogy képmutató szlogeneket skandáljanak" - írta a Guardiannak a tripoli blogger.

Tripoliban több száz kormánypárti tüntető vonult fel líbiai zászlókat és az elnök képét lengetve

A Kadhafi-rezsim az AP hírügynökség szerint nem sajnálta a pénzt, hogy a maga oldalára állítsa a tüntetőket. Az arab forradalmak kezdete óta ígéretet tett a kormánytisztviselők bérének megduplázására. A BBC-nek közben egy meg nem nevezett magas rangú tisztviselő egyértelművé tette, hogy a hatóságok "nem hagyják, hogy egy csapat ember éjszaka Líbia biztonságával játszadozzon". Más források szerint a kormány sms-ben figyelmeztette az embereket, hogy ne vegyenek részt a tüntetéseken, mert a hatóságok éles lőszert is bevethetnek az illegális tüntetések felszámolására.

"Továbbra is köztiszteletben áll"

Bár a líbiaiaknak sok problémájuk van a munkanélküliséggel, az egyenlőtlenségekkel és a korlátozott politikai szabadságjogokkal, a Telegraphnak nyilatkozó elemzők szerint az országban valószínűtlen egy Egyiptomhoz hasonló lázadás. Musztafa Fetúri, egy Tripoliban dolgozó politikai elemző és egyetemi professzor a lapnak azt mondta, hogy a kormány bármikor felhasználhatja az olajexportból származó bevételeket a társadalmi problémák enyhítésére. "Vannak problémáink, az emberek úgy érzik, hogy az ország egy nagy halom pénzen ül, de nem bíznak benne, hogy a pénz jól lesz elköltve" - mondta. "Mégis, nem látom, hogy a nyugtalanság terjedne, Kadhafi továbbra is köztiszteletben áll, és biztos vagyok benne, hogy a többség számára népszerű is marad" - tette hozzá.

A megosztottságot mutatja, hogy csütörtök délután Líbia londoni nagykövetségénél is egyaránt felvonultak Kadhafi-párti és Kadhafi-ellenes tüntetők. A Guardian szerint az államfő támogatói voltak többen, 400-500-an gyűltek össze, és zöld zászlókat lobogtattak Kadhafi óriási képe körül. A kormányellenes tüntetők 200-300-an lehettek, de sokkal lelkesebben tüntettek.

Kadhafi nyilatkozataiban közben rendületlenül állítja, hogy az ő rendszerét nem fenyegeti az egyiptomiak sorsa. A vezető, aki korábban még jó barátjának tartotta a tunéziai és egyiptomi diktátorokat, szerda esti tévébeszédében már "az USA és a cionizmus szövetségeseinek" nevezte őket, akiknek a "bábkormánya" úgy hullott el, mint az őszi levelek. A vezér, aki korábban külföldi összeeskövést sejtett az arab forradalmok között, szerdán már lelkesen üdvözölte azokat, és azt hirdette, hogy a felkelésekben az ellenségeik hullottak el. Megerősítette ugyanakkor, hogy Líbiának nincs szüksége nyugati típusú demokráciára, mert az általa létrehozott egyedülálló államforma jobb annál.

Líbia Egyiptom, Tunézia és Algéria között fekszik. Két szomszédjában megbukott a rendszer, egy forrong

"Filozofikus és elmélkedő alkat"

Kadhafi 1969-ben 27 évesen, gyakorlatilag ismeretlenül vette át a hatalmat katonatisztek egy kis csoportja, az általa vezetett forradalmi parancsnokság pedig betiltotta a pártokat az országban. Terrorista szervezeteket, merényleteket támogató országa évtizedeken át a nemzetközi közösség ellenségének számított, de 2003 óta elfogadottá vált korábbi ellenfelei körében is.

"Emberként meglepően filozofikus és elmélkedő alkat" - mondta a BBC-nek a vele gyakori szakmai kapcsolatban álló Benjamin Barber politikai elemző. Szerinte sokkal inkább egy berber törzsi vezető, aki a sivatag, a homok kultúrájából jött, ezért bizonyos szempontból messze áll a modern államfőktől, ami ad neki egyfajta kitartást és konokságot.

Kadhafi előszeretettel hirdeti magáról, hogy a nemzet szellemi vezetője, és az általa kidolgozott - az általa írt Zöld könyvben részletezett iszlám alapú, a kapitalizmus és a szocializmus egyes elemeit is magába foglaló - államforma egyfajta közvetlen demokrácia. A gyakorlatban azonban egy autoriter uralkodó - írja róla a BBC.

A líbiai tüntetést a tunéziai és egyiptomi forradalmak ihlették, amelyek szinte az egész arab világban forrongásokhoz vezettek. A forrongások hátteréről összefoglaló cikünket itt találja. Az [origo] címkeoldalain összegyűjtve megtalálja az egyiptomi forrongásokról, a Tunéziáról, valamint Algériáról, Bahreinről, Jemenről és Iránról szóló cikkeinket is.