Európa gázellátásáról tárgyal csütörtökön Brüsszelben Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök. Az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv szakportál által idézett Vlagyimir Csizov orosz EU-nagykövet szerint Putyin brüsszeli megbeszélései várhatóan részletekbe menőek és "talán kellemetlenek" lesznek. A tárgyalások hatását Magyarország érezheti meg leghamarabb, amelynek 2015-ben jár le a gázszállításokra kötött hosszú távú szerződése.
Oroszország fő célja az Euractiv szerint, hogy az EU megváltoztassa a március 3-án hatályba lépő gázpiaci szabályait. Az oroszok legfőbb sérelme, hogy az új szabályok alapján nem lehetnek egy kézben a csővezetékek üzemeletetői és a gázkereskedőcégek. Moszkva attól tart, hogy az új szabályokra hivatkozva államosítják az orosz tulajdonú cégeket, ahogyan ez Litvániában történt.
A vilniusi kormány az új irányelvre hivatkozva választotta ketté a Lietuvos Dujos nevű gázvállalatot - amelyben a Gazprom orosz gázmonopólium is részvényes volt - egy gázszállító- és egy gázkereskedőcégre. A gázkereskedő a litván kormány tulajdonosi irányítása alá került. A Gazprom szerint Litvánia az európai irányelvek mögé bújva akarta államosítani a vállalatot.
A nagykereskedelmi és a szállítási tevékenységek szétválasztása az egyik alapfeltétele az egységes, liberalizált energiapiac megteremtésének, amely az EU egyik legfőbb célkitűzése. A tagállamok állam- és kormányfői február elején döntöttek arról a célkitűzésről, amely szerint 2014-ig meg kell teremteni az egységes uniós energiapiacot, biztosítva, hogy a gáz, az olaj és a villamos energia akadálytalanul áramolhasson a tagállamok közt. A Gazprom azonban ezt úgy értelmezi, hogy el akarják venni tőle a vezetékeket. (Az európai vezetéktervekről részletek az Euractiv dossziéjában.)
Vita van az EU és Oroszország közt a gázárakról is. Ezt a jelenlegi szerződések a kőolaj világpiaci árához kötik, néhány hónapos késleltetéssel. Az európai államok és cégek - mindenekelőtt a német E.ON Ruhrgas AG - azt szeretnék, ha az oroszok az úgynevezett azonnali gázpiac (lényegében a gáztőzsde) áraihoz kötnék a tarifáikat. Az azonnali piacon jelenleg olcsó a gáz, hiszen a fogyasztás még mindig nem tért vissza a gazdasági válság előtti szintre. Putyin azonban egy legalább 2050-ig szóló útitervben szeretne megállapodni az európaiakkal.
Az oroszok már Putyin útja előtt igyekeztek nyomást gyakorolni. Valerij Jazev, az Orosz Gáztársaság elnöke egy hétfői videokonferencián arról beszélt, hogy az EU-szabályok megzavarják Oroszország tervezett beruházásait, és ösztönzik a Gazpromot, hogy ne fektessen új vezetékekbe és tárolókba, és hosszú távú szerződések nélkül nem fognak a gázmezők fejlesztésére sem költeni. Ez előbb-utóbb hiányt okozhat, amelynek következtében emelkedhet a gáz ára.
Még egyértelműbb fenyegetés, hogy Jazev újra szóba hozta annak az olajexportáló országok szervezetének, az OPEC-nek a mintájára tervezett gázkartell ötletét, amelyet korábban Putyin vetett fel. A kartell lehetőséget adna rá, hogy Oroszország a közel-keleti gázkitermelő országokkal egyeztetett árat alakítson ki, például azzal, hogy alacsony árak esetén visszafognák a kitermelést.