Az utolsó igazi afrikai királyságtól is tanulhatott az alkotmányozó Fidesz

A nemzetközi sajtó is figyelemmel kísérte a magyar alkotmányozást, de nem Magyarország volt az egyetlen ország az utóbbi években, amely új alaptörvényt alkotott. Milyen tanulságai voltak a bolíviai, a montenegrói vagy épp a szváziföldi alkotmányozásnak?

Montenegro 2007

Volt előzménye?
Igen, az 1992-es szerb-montenegrói közös alkotmányt váltotta fel az új.

Mikor lépett hatályba?
2007. október 22.

Mik voltak elfogadásának körülményei?
A montenegrói parlament hagyta jóvá kétharmados többséggel, heves viták közepette, másfél évvel az ország Szerbiától való elszakadása után.

Főbb jellemzői
Elsősorban a Szerbiától való elszakadást erősíti meg. Önálló, polgári, demokratikus, környezetbarát államként definiálja Montenegrót, az ország hivatalos nyelvévé a szerb helyett a montenegróit nyilvánítja, és egyenrangúnak határozza meg a cirill és a latin abc használatát.

Kritikák
Az országban élő szerb kisebbséget képviselő pártok szerbellenesnek minősítették az alkotmányt, és azzal vádolták elfogadóit, hogy tovább élezik a konfliktust az ország két legnagyobb népcsoportja, a montenegróiak és a szerbek között. Azzal is fenyegettek, hogy nem fogják betartani. Az albán kisebbség is kritizálta az új alaptörvényt.

Bhután

Volt előzménye?
Nem, előtte nem volt alkotmánya Bhutánnak.

Mikor lépett hatályba?
2008. július 18.

Mik voltak elfogadásának körülményei?
Elfogadása része a fokozatosan bevezetett bhutáni demokratikus reformoknak. Közel hét éven keresztül dolgozott rajta egy 39 fős bizottság. Elkészítését az előző bhutáni uralkodó, Dzsigme Szingye Vangcsuk kezdeményezte 2001-ben, aki szerint akkorra érte el az ország társadalmi fejlettsége azt a szintet, hogy saját alkotmánya legyen. Az alaptörvényt egy 39 fős bizottság dolgozta ki, miután tanulmányozták 100 másik állam alkotmányát.

Főbb jellemzői
A buddhista filozófián, nemzetközi egyezményeken és a nemzetközi emberi jogi nyilatkozatokon alapul. Szonam Vangcsuk bhutáni hercegnő szerint elsősorban a dél-afrikai alkotmány volt rájuk nagy hatással, mivel erősen védelmezi az emberi jogokat. A bhutáni alkotmány többek között kiköti, hogy az ország területének legalább 60 százalékát midig erdőknek kell borítania.

Kritikák
A Freedom House 2010-es demokrácia-elemzése szerint Bhután csupán részben szabad állam, amelynek alkotmánya nem védi megfelelően a nepáli nyelven beszélő dél-bhutániak jogait. A nepáli kisebbség problémája az 1980-as évektől kísérti a királyságot, amely ekkor kezdett ellenségesen fellépni velük szemben, és az évek során több mint 100 ezer embert üldöztek külföldre. Az országban nem érvényesül maradéktalanul a szólásszabadság sem, és korlátozott a gyülekezési jog, illetve tilos kritizálni a királyságot.

Bolívia

Volt előzménye?
Igen, ez már az ország 17. alkotmánya az 1826-os első után.

Mikor lépett hatályba?
2009. február 7.

Mik voltak elfogadásának körülményei?
A tervezetet 2006 augusztus és 2007 december között készítette el a bolíviai alkotmányozó nemzetgyűlés, az ország ideiglenes elnöke, Eduardo Rodríguez Veltze megvóbízásából, miután az előző elnök, Carlos Mesa lemondott. Az alkotmányt több év csúszással végül 2009 januárjában hagyják jóvá népszavazáson.

Főbb jellemzői
A korábbi alkotmányokkal szemben nem katolikus, hanem szekuláris államnak határozza meg Bolíviát, kiterjedt jogokat biztosít a bennszülött lakosoknak, és állami irányítás alá von számos kulcsfontosságú természeti erőforrást, például a földgázmezőket. Ezen kívül többek között lehetővé teszi az elnök újraindulását a posztért, a képviselők visszahívását, maximálja a magánkézben lévő földterület nagyságát. Külön szakasz szól a kokacserjéről, amelyet kulturális örökségnek és társadalmi összetartó erőnek nevez, illetve kimondja védelmét, valamint hogy természetes formájában nem számít kábítószernek.

Kritikák
Az Evo Morales, Bolívia első indián származású elnöke által szorgalmazott új alkotmányt elsősorban az európai bevándorlók leszármazottjai utasították el, az általuk lakott gazdagabb régiókban el is bukott a népszavazáson. Ők nem örültek a földterületek maximalizálásának, ahogy a természeti erőforrások államosításának sem. Az alkotmány elfogadásához vezető népszavazást is többször el kellett halasztani a felek közötti gyakran utcai erőszakhoz vezető konfliktusok miatt. A Freedom House részben szabad országnak minősíti Bolíviát.

Mianmar

Volt előzménye?
Igen, ez az ország harmadik alkotmánya, 1948-as függetlenné válása óta.

Mikor lépett hatályba?
2008. május 30.

Mik voltak elfogadásának körülményei?
Az országot vezető katonai junta 2008. áprilisban mutatta be az alkotmánytervezetet a demokrácia felé vezető fokozatos átmenet részeként, májusban már meg is tartották róla a népszavazást.

Főbb jellemzői
Az alkotmány értelmében a kétkamarás mianmari parlament mindkét kamarájában jelentős számú képviselői helyet tartanak fenn a hadsereg jelöltjei számára. Kimondja, hogy az elnököt a parlament választja meg, de egyik szakasza - amely tiltja, hogy külföldi házastárssal rendelkező burmai betölthesse az elnöki posztot -, értelmében Aung Szan Szú Kji ellenzéki vezető (akinek pártja 1990-ben, megnyerte a legutolsó demokratikus választást, de soha nem adták át neki a hatalmat az országot irányító tábornokok) nem indulhatna egy esetleges elnökválasztáson.

Kritikák
Az alkotmányt jóváhagyó népszavazást a Nargis trópusi vihar gyakorlatilag pusztítésa ellenéreromba döntötte a déli országrészt. A szavazást csak a legsúlyosabban érintett térségekben halasztották el két héttel. Mianmar a Freedom House szerint nem szabad állam, sok ember csuknak börtönbe politikai meggyőződésükért. A 2010-ben, az új alkotmány alapján tartott általános választásokat a nemzetközi közvélemény és az ENSZ sem ismerte el szabadnak vagy tisztességesnek.

Kirgizisztán

Volt előzménye?
Igen, 1993 óta több alkotmánya is volt már Kirgizisztánnak.

Mikor lépett hatályba?
A 2010. június 27-i, jóváhagyó népszavazást követően.

Mik voltak elfogadásának körülményei?
Kirgizisztánban rövid időn belül két elnököt is véres felkeléssel üldöztek el a hatalomból, legutóbb tavaly áprilisban Kurmanbek Bakijevet. Az ő elűzése után felálló, Roza Otunbajeva vezette ideiglenes kormány kezdeményezte az új alkotmányt. Az alaptörvényt népszavazáson hagyták jóvá, a nemzetközileg is megfelelőnek elismert, referendumon a szavazók 70 százaléka vett részt és 90 százaléka szavazott igennel.

Főbb jellemzői
Elnöki rendszerből parlamentáris rendszerré alakította az ország berendezkedését. Jelentősen megnyirbálta az elnök hatalmát, miután az ország utolsó két elnökét - Akszar Akajevet és Kurmanben Bakijevet - egyaránt véres felkelés űzte el posztjáról.

Kritikák
Az alkotmányról szóló népszavazást beárnyékolta az ország déli részén - Osban és Dzsálálábádban - zajló etnikai konfliktus, amelynek eredményeként 400 ezer kisebbségi üzbég volt kénytelen elhagyni otthonát. Az ellenzék és több jogvédő szerint túl hamar tartották meg a referendumot az etnikai villongások után.

Szváziföld

Volt előzménye?
Az országnak volt már egy alkotmánya, de azt a jelenlegi király apja 1973-ban eltörölte, és ezzel együtt betiltotta a politikai pártokat is az országban. 1978-ban elvileg megalkottak egy új alkotmányt, de azt hivatalosan nem tették közzé.

Mikor lépett hatályba?
Az új alkotmányt 2005-ben írta alá III. Mswati király, az alkotmány 2006-ban lépett hatályba.

Mik voltak elfogadásának körülményei?
Hosszú alkotmány nélküli időszak után a rendeletekkel kormányzó király 2001-ben jelölt ki egy alkotmányozó bizottságot, de az általuk készített tervezetet a helyi civilek és az Amnesty International is elfogadhatatlannak tartotta. 2004-ben egy új változat készült, de szinte változatlanul megtartotta az első verzió hibáit: a helyi politikai szervezetek bíróságon támadták meg, de nem jártak sikerrel.

Főbb jellemzői
Az új alkotmány gyakorlatilag kőbe véste a király abszolút hatalmát, az ország jelenleg Afrika utolsó abszolút monarchiája.

Kritikák
Az Amnesty International által 2004-ben megfogalmazott kritikák szerint az alkotmány nem védi meg a szváziföldiek emberi jogait, többek között a lelkiismereti, szólás- és véleményszabadságot, illetve a békés gyülekezéshez való jogot. Az alkotmányból hiányzik az élet védelméhez való jog, mivel például megengedi, hogy a rendőrök akkor is éles lőszert használjanak, ha senkinek az élete nincs veszélyben. Az alkotmány a jogvédők szerint nem védi a nőket és a lányokat a kényszerházasságtól, és nem garantálja a bírói testületek függetlenségét sem.

Thaiföld

Volt előzménye?
Mióta Thaiföld 1932-ben királyságból alkotmányos demokráciává változott, az országnak 17 különböző állandó vagy ideiglenes alkotmánya, illetve alaptörvénye volt. Az alkotmányok nagy száma az ország politikai bizonytalanságának köszönhető, mivel minden egyes katonai puccs után új alaptörvényt alkottak.

Mikor lépett életbe?
Az ország jelenlegi törvénye 2007 augusztusában lépett életbe.

Mik voltak elfogadásának körülményei?
2006-ban a thaiföldi hadsereg vértelen puccsot hajtott végre Takszin Sinavátra miniszterelnök ellen, és egy ideiglenes alkotmányt vezetett be. Ezután a katonai kormányzat által kiválasztott bizottság készítette el az alkotmánytervezetet, amelyet végül népszavazáson hagytak jóvá, közel 59 százalékos támogatással. A katonai junta hatalmas kampányt folytatott az alkotmányról tartott népszavazás érdekében, az alkotmánytervezet kritizálását pedig büntették.

Főbb jellemzői
Az alkotmány 400 fős, választott parlamentet, valamint egy 160 fős szenátust is létrehozott: utóbbi tagjai nem választáson nyerik el a tisztségüket, hanem nemzeti és tartományi kiválasztó bizottságok jelölik.

Kritikák
A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság az alkotmányozás során szeretett volna javaslatokat tenni arra, hogy milyen emberi jogokat védjen az alkotmány, de a kérését az alkotmányozók elutasították azzal az indokkal, hogy nincs idejük mindenkit meghallgatni. Az elfogadott alkotmányt az ország egyik nagy politikai pártja, a Thai Rak Thai párt is kritizálta, amely nem értett egyet a szenátorok kijelölésével, és azzal sem, hogy az alkotmány amnesztiát adott a katonai puccsok elkövetőinek. A párt szerint az alkotmány elburjánzó bürokráciához vezet, és túl nagy hatalmat ad a bíróságoknak.

Egyiptom

Egyiptomban jelenleg nincs alkotmány, miután a forradalom hatására február 11-én lemondó Hoszni Mubarak elnöktől az ország irányírását átvető katonai bizottság március végén felfüggesztette az eredetileg 1971-ben elfogadott korábbi alaptörvényt. Az új alkotmány kidolgozását a várhatóan ősszel megtartandó választások után felálló új parlament dolgozza majd ki.