"Tudjuk, hogy a Paradicsomba nem perzsaszőnyegen vezet az út" - érzékeltette egy afgán közmondással egy kormánytisztviselő a projekt kivitelezésének nehézségét a brit konzervatív napilap, a Daily Telegraph internetes kiadásának tudósítása szerint. A korrupció Afganisztánban szinte teljesen természetes módon a mindennapok részévé vált, de az afgán kormány szerint ebben a városépítési projektben a legkisebb mértékben sem tolerálják majd.
Az Új-Kabulváros (New Kabul City) projekt maga az álom a háború által szinte teljesen lerombolt, még kiépített úthálózattal sem rendelkező Kabulhoz képest, ahol a rendfenntartók folyamatosan öngyilkos merénylőkre vadásznak, és az emberek szinte egymás hegyén-hátán nyomorognak. Az új város állami és magánpénzből épülne Kabultól északra, nagyjából harminc perc alatt lehetne elérni autóval a régi Kabulból.
A Safi-hegység lábánál elterülő, 2025-re elkészülő város 440 négyzetmérföldes méretével jóval nagyobb lenne, mint a régi Kabul, családi házak, lakások, könyvtár, tűzoltóállomás, mezőgazdasági területek és még gyárak, sőt festői szépségű parkok is helyet kapnának benne a tervek szerint.
Kétkednek a grandiózus tervben
"Akárhányszor bejelentenek egy megaprojektet, mindig lesznek kétkedők" - mondta Elham Omar Hotaki, aki a projektet előkészítő kormányzati hatóságnak dolgozik. "Gondolta volna bárki a második világháború után, hogy New York úgy fog kinézni, ahogy most? Mindenki lehetetlennek gondolta volna. Lehetetlennek!" - hangsúlyozta a kormányzati szakértő, aki szerint Új-Kabulváros terve igenis megvalósítható.
Új-Kabulváros tervei 2006-ban kezdtek formálódni, amikor Hamid Karzai elnök felállított egy afgán és külföldi szakértőkből álló testületet, hogy legyen hova elköltözniük a lakosoknak az egyre zsúfoltabbá váló Kabulból. A városban körülbelül 4,5 millió ember él, ám eredetileg 700 ezer lakosra tervezték. Tizenöt éven belül a város lakossága 6,5 és 7 millió között lesz.
Az afgán kormány 2009-ben hagyta jóvá a grandiózus tervet, amely 15 év alatt, három szakaszban fog megvalósulni. A városépítési projekt félmillió új munkahelyet teremt majd, százezret a mezőgazdaságban, százezret az iparban, és további háromszázezret a szolgáltató- és egyéb szektorokban.
Jövő januártól indul az első építési fázis
Az első építési fázis 2013 januárjában kezdődik, és 2015-re fejeződik be a tervek szerint, és 80 ezer lakóegység lesz kész, ami nagyjából 400 ezer ember számára jelenthet új otthont.
A projekt kivitelezéséhez azonban számos problémát kezelni kell. A lázadók támadásait vissza kell szorítani, hogy biztonságban lehessen építkezni, a magánbefektetőknek még alá kell írniuk a szerződéseket a kormánnyal, illetve meg kell teremteni a keresletet az új lakó- és kereskedelmi ingatlanokra.
Az afgán kormány 11 milliárd dollárt tesz bele a projektbe a következő 15-20 évben, ebből a víz- és szennyvízrendszert, illetve az áramellátást építik ki, valamint megépítik az utakat. A projektbe a japán kormány is beszáll az Ázsiai Fejlesztési Bankkal együtt, hogy segítsenek az infrastruktúra kiépítésében. Hogy mekkora mértékben, azt egyelőre nem fedte fel az afgán kormány. Afganisztáni magánbefektetők is érdeklődnek a projekt iránt, mások pedig az Egyesült Arab Emirátusokból, Törökországból és Azerbajdzsánból. Körülbelül 23 milliárd dollár magántőke folyik majd a városépítésbe az infrastruktúra kiépítése után.
Egy afgán üzletember, aki 150 hektárnyi területet fog beépíteni az új város területéből, úgy nyilatkozott, hogy "ez a projekt az egész országnak reményt ad".