Brilliáns prédikátor vagy hűséges katona emelkedhet ki bin Laden árnyékából

Vágólapra másolva!

Egy harcedzett egyiptomi kommandós és egy Amerikában nevelkedett lehengerlő prédikátor tűnik a legesélyesebbnek arra, hogy betöltse a meggyilkolt Oszama bin Laden helyét. Egyikük évtizedek óta az al-Kaida harcosa, az egész világot bejárta a csoport szolgálatában. A másik saját útját járja, lehet, hogy még bin Ladent sem ismerte, de életében mindenfelé felbukkannak az al-Kaida nyomai. Az Egyesült Államok mindkettejüket célkeresztbe vette.

Visnovitz Péter

Vágólapra másolva!

Afganisztán Anvar al-Avlaki Pakisztán terrorizmus al-Kaida Szaif al-Adel

Oszama bin Laden meggyilkolása óta megy a találgatás arról, hogy ki töltheti be az al-Kaida alapítójának megüresedett helyét. A döntés nehéz lesz. "Az igazság ugyanis az, hogy bin Laden pótolhatatlan figura az al-Kaida fejeként és a világméretű dzsihád-mozgalom vezetőjeként egyaránt" - írja a Foreign Policy című tekintélyes külpolitikai magazin.

Az al-Kaida meggyilkolt vezérének utódját megtalálni nehéz lesz azért is, mert bin Ladennek hatalmas kultusza volt az arab világ sok országában, amit egyetlen lehetséges utódja sem mondhat el magáról. A Foreign Policy szerint bin Ladent "finoman szólva is hatalmas csodálat vette körül" az Arab-félszigeten, amiért maga mögött hagyta a fényűző, kényelmes és gazdag életét, hogy harcoljon azért, amiben hisz.

"Miközben sokan elítélik a tetteit és az általa inspirált erőszakot, bin Ladent rengetegen tekintették jámbor és vallásos embernek, aki ragaszkodik a meggyőződéséhez, függetlenül attól, hogy ennek mik a következményei" - írja a Foreign Policy.

Ráadásul a Egyesült Államok által meghirdetett terrorizmus elleni harc során az elmúlt 10 évben sorra ölték meg vagy börtönözték be az al-Kaida vezetőit - írja a Guardian brit napilap. Bár a bin Laden jobb kezének, az al-Kaida második számú emberének tartott Ajman az-Zavahri még életben van, ő nem tűnik alkalmasnak arra, hogy betöltse bin Laden helyét. Az-Zavahri ugyan jól ismert al-Kaidát és kiváló stratéga, de idén már betölti a 60 évet, ráadásul a Guardian szerint sosem vett részt akciókban közvetlenül, és nem is olyan karakteres személyiség, mint Bin Laden (erről bővebben Az-Zavahrit bemutató portrénkban, itt olvashat).

Az al-Kaida csúcsa tehát várhatóan olyan emberek előtt nyílik meg, akiknek a nevére eddig a világ kevésbé figyelt fel.

Az igazság kardja

Az al-Kaida egyik ilyen tagja Szaif al-Adel, akit a CNN amerikai hírtelevízió bennfentes forrása szerint a múlt héten az al-Kaida ideiglenes vezetőjének nevezett ki egy szűk körű tanács.

Szaif al-Adel körözési fotója az FBI honlapján

Al-Adel a német Spiegel tavalyi összeállítása szerint korábban a szervezet vezetőinek rangsorában a harmadik helyen állhatott, és noha keveset róla tudni, állítólag világszerte kiemelkedő tiszteletnek örvend az iszlamista miliciák körében. Az 50 év körüli férfi, aki pályafutását az egyiptomi hadsereg különleges alakulatánál kezdte, 1987-ben ezredesi rangig vitte, és az al-Kaida katonai vezetőjévé vált. Felvett neve azt jelenti, az igazság kardja.

Az amerikai West Point katonai akadémia Terrorizmus Elleni Harc Központja (CTC) 2007-ben egy kelet-afrikai terrorizmusról szóló könyvben foglalta össze, hogy mit lehet tudni al-Adelről a titkosítás alól feloldott hírszerzési iratok alapján. A könyv szerint az egyiptomi ezredest már 1987-ben letartóztatták egyszer, és azzal vádolták, hogy több ezer másik iszlamistával együtt megpróbálta feltámasztani a szélsőséges Dzsihád Mozgalmat (tanzim al-jihad), amelynek követői hat évvel korábban meggyilkolták Anvar Szadat egyiptomi elnököt.

Tárgyalásán az is elhangzott, hogy egy bombával megrakott teherautó és egy eltérített repülőgép segítségével el akarta pusztítani az egyiptomi parlament épületét: a vád szerint a gépet - akár csak 2001. szeptember 11-én - az épületbe akarták vezetni. A perben al-Adelt bűnösnek találták, és börtönre ítélték.

Későbbi írásaiból kiderül, hogy már ekkor hiányolta az iszlamisták katonai felkészültségét: "Úgy találtam, hogy a Dzsihád Mozgalomban részt vevő testvérekből (...) hiányzott a gyakorlati tapasztalat, amellyel elérhették volna a kívánt társadalmi változást. Szerintem mindezt a túlzott lelkesedés okozta, amely elsietett akciókhoz és időnként vakmerőséghez vezetett" - írta. Szabadulása után Szaúd-Arábiába, majd Pakisztánba utazott, és az al-Kaida katonai kiképzőjeként hamar elismerést szerzett a szervezetben.

Budapest életére is hatással volt

Al-Adel az 1990-es évek elején a pakisztáni Pesavarban, majd az afganisztáni Khost városában képzett ki milicistákat, majd Afrikába került. Előbb a szudáni főváros közelében tartott kiképzéseket, majd több ügynököt küldött Szomáliába és Etiópiába, hogy al-kaidás kiképzőtáborokat létesítsenek. 1993 elején maga is Szomáliába utazott, ahonnan több levelet írt az al-Kaida vezetőknek az országban tervezett harcokról és a helyi viszonyokról. Későbbi levelei alapján Jemenben, majd az 1990-es évek végén ismét Afganisztánban tűnt fel.

Az 1998-ban felrobbantott amerikai nagykövetség Kenya fővárosában

Al-Adelt az USA azzal vádolja, hogy ő volt az egyik kitervelője a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek elleni merényleteknek, amelyekben több mint 200 ember vesztette életét. A merényletek miatt a férfit 5 millió dolláros nyomravezetői díjjal keresi az FBI.

A támadás következményei Magyarországot is érintették. Az akciók után vezették be a világ összes amerikai nagykövetségén azt a biztonsági megfigyelő rendszert, amely a nagykövetségek környékén feltűnő emberekről adatokat gyűjt - sokszor az érintett ország tudta nélkül. Hasonló adatgyűjtés az USA budapesti nagykövetségén is folyik mind a mai napig (erről itt olvashat bővebben).

Összeveszett bin Ladennel

Szaif al-Adel az al-Kaida többi vezetőjével közösen dolgozott a 2001. szeptember 11-ei támadás tervein az 1990-es évek végén, de a felkészülés nem volt konfliktusmentes. Amikor 2001 nyarán kiderült, hogy az afganisztáni tálibok vezetője ellenzi az USA elleni direkt támadást, Szaif al-Adel is szembefordult bin Ladennel, és a támadás ellen emelte fel a szavát. A tálibok és al-Adel attól féltek, hogy az akcióva túlságosan feldühítik az USA-t, és lerombolhatnak mindent, amit Afganisztánban felépítettek - derült ki több elfogott al-Kaida-tag vallomásából.

Amikor aztán 2001 végén megindult az amerikai invázió Afganisztán ellen, Szaif al-Adel vezette harcba az al-Kaida harcosait az amerikai katonák ellen. Gyorsan eldőlt azonban, hogy a szervezetnek menekülnie kell, és amíg Oszama bin Laden és társai az afgán hegyekben rejtőztek el, al-Adel egy nagy csapat al-Kaida-harcossal és családjaikkal Iránban keresett menedéket, ahol őt és csapatának nagy részét házi őrizetbe helyezték, és az Iráni Forradalmi Gárda felügyelete alá helyezték.

Az amerikai hírszerzés szerint al-Adel házi őrizete alatt is kapcsolatban állt külföldi al-Kaida szervezetekkel, és része volt több, Szaúd-Arábiában elkövetett robbantáshoz. Igazán mégis 2010 végén aktivizálta magát, amikor a Spiegel forrásai szerint visszatért Pakisztánba. A német lap szerint Irán végül foglyul ejtett iráni diplomatákért cserében engedte el.

Az internetguru

Egy másik feltörekvő, terrorista akciókkal gyanúsított szélsőséges csak lazán kötődik az al-Kaidához, de így is a bin Laden utáni korszak meghatározó személyisége lehet. Ő Anvar al-Avlaki, amerikai állampolgár, Új-Mexikó államban született, és gyermekéveit az USA-ban töltötte. A jemeni származású férfi szüleivel még fiatalon visszatért az arab országba, de 1991-ben, 20 évesen már újra az USA-ban találta magát, ahol tanult és mecsetekben dolgozott.

Anvar al-Avlaki interjút ad

Al-Avlakiból kemény hangú prédikátor lett, aki nem csak arabul, de angolul is anyanyelvi szinten beszél. A férfi a Foreign Policy szerint briliáns szónok, akinek a prédikációit jemeni tisztviselők is "meggyőzőnek" és "veszélyesnek" nevezték. Al-Avlaki rendkívül aktív az interneten, Facebook-profilja, blogja is van, angol nyelvű Youtube-videói segítségével pedig prédikációi és üzenetei bárki számára könnyen hozzáférhetőek. A neten aktív, szélsőséges imámot az amerikai média sokszor "az internet bin Ladenjeként" emlegeti.

A brit Independent szerint többek között azt hirdette, hogy "a szavazócédula elárult minket, de a töltény nem fog", illetve hogy "a szent háborúra való felkészülés minden muszlim számára kötelező". Egyszer pedig kijelentette: "Ha egy muszlim megöl minden egyes hitetlent a földön, attól még mindig muszlim lesz, és nem foghatunk össze ellene".

Obama parancsot adott a likvidálására

Az FBI már az 1990-es évek közepén többször letartóztatta a kaliforniai San Diegóban, később azonban mindig elengedték. A férfi 2000-ben Kaliforniából Washingtonba települt át, majd 2002-ben elmenekült az országból, és visszatért Jemenbe.

Az amerikaiak türelme 2010-ben fogyott el, amikor Barack Obama amerikai elnök a Nemzetbiztonsági Tanács támogatásával utasítást adott a megölésére. Al-Avlaki ezzel az Independent szerint az első amerikai állampolgár, akinek a megölésére elnöki utasítást adtak. Közvetlenül Oszama bin Laden meggyilkolása után egy pilóta nélküli robotrepülő az ő autóját is célba vette Jemenben, de nem ült a kocsiban, így megúszta a támadást.

Sérült katona a Ford Hood-i lövöldözés után

Al-Avlakira nem csupán lázító beszédei miatt vadásznak, az amerikai hatóságok gyanúja szerint az imámnak köze volt az utóbbi években elkövetett vagy megkísérelt terrortámadások többségéhez. Az amerikai terrorellenes hatóságok meg vannak róla győződve, hogy 2001 után az al-Kaida Arab-félszigeten működő szárnyának vezetőjévé vált, gyakorlatilag ő irányítja a terrorszervezet Jemenben és Szaúd-Arábiában működő társszervezetét.

Kapcsolatban állt a 2001. szeptember 11-ei támadás két gépeltérítőjével is, akik San Diego-i mecsetében találkoztak vele. Később kapcsolatot találtak közte és a texasi Fort Hood katonai támaszponton 13 embert agyonlövő katona között is, és a gyanú szerint ő indította útnak azt a nigériai fiatalembert is, aki karácsonykor megpróbált felrobbantani egy Chicagóba tartó repülőgépet.

A Foreign Policy információi szerint köze volt ahhoz a bombához is, amit nyomtatók megbütykölt festékkazettáiból készítettek, és adtak fel egy Amerikába tartó gépre, és több Nagy-Britanniában elítélt férfi is vele tartott kapcsolatot tervezett merényletek előtt. Egy megkéselt brit parlamenti képviselő támadója a merénylet előtt több mint 100 órán át hallgatta al-Avlaki prédikációit.

Al-Avlakit nem volt bin Laden bizalmasa, a róla szóló értesülések szerint inkább függetlennek tűnik, aki hasonló ideológiával küldi harcba az embereket, mint az al-Kaida, de nem tartozik a csoporthoz szervesen. Nincsenek befolyásos vallási tisztségei, nincs harci tapasztalata, és nincs információ arról sem, hogy kapcsolatban állt volna Oszama bin Ladennel. A Foreign Policy szerint jobban ismerik Amerikában, mint az arab világban, bár hírneve ott is egyre jobban terjed.

Veszélyessége azonban nem is abban áll, hogy az afganisztáni harcosok élére áll - írja a lap. Az amerikai nemzetbiztonságiakat sokkal inkább aggasztja az, hogy bin Laden árnyékából kilépve a nyugati világban új szimbólummá válik, és az Amerikában élő muszlimokat radikalizálja.