Romániai magyar-magyar vita budapesti pénzekről

Eltérően értékelik a romániai magyar lapok a budapesti kormány eddigi, illetve tervezett változtatásait a határon túli támogatások folyósításában.

A Krónika című kolozsvári napilap szerint nem lehet nem érzékelni azt az idegességet, amely az RMDSZ háza táján mutatkozik akkor, amikor a magyar kormány nem a szövetség érdekeltségi körébe tartozó szervezetre bíz egy-egy népszerű feladatot. Az RMDSZ vezetőinél korábban az verte ki a biztosítékot - írja a lap -, hogy a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos tanácsadást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra bízták, most pedig az oktatási-nevelési támogatások kiosztása körül forrósodik a levegő.

A lap szerint egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy az Orbán-kormány a Romániai Magyar Pedagógusszövetséghez fordul a pénzosztás feladatával, és ejti a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által vezetett Iskola Alapítványt, amely az elmúlt hét évben bonyolította le a támogatás folyósítását. "Ha így történne, a Fidesz-kormány ahhoz a szervezethez térne vissza, amelytől a magyarországi balliberális kormányzás idején elvették a feladatot, és az RMDSZ házi alapítványához menekítették azt" - írja a Krónika, amely szerint az RMDSZ mostani "magyarországi kiéheztetése" elvezethet oda, hogy a romániai magyar közösségen belül is nyílt vita kezdődjék a közpénzek felhasználásáról.

A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó című napilap szerint az Iskola Alapítványnak és a magyarigazolvány romániai igénylésének adminisztrálásával foglalkozó Progress Alapítványnak - amely a magyar kormány döntése nyomán már nem fogja ellátni ezt a feladatot - nincs semmi oka az értetlenségre és a csodálkozásra. Mindkét alapítványt ugyanis különböző államközi egyezmények alapján az RMDSZ működtette, a lap pedig úgy véli, a jelenlegi magyar kormány le akar számolni azzal a szervezettel, amely még Markó Béla után sem vágja magát hasra előtte. Az Új Magyar Szó szerint Budapest egy tizenötmilliós, erőteljesen központosított nemzetet szeretne létrehozni. Ezért van szüksége a kettős állampolgárságra is, amellyel a Magyarországon apadó születésszám és kivándorlás ellenére is el lehet érni ezt a számot.