A brit liberálisok súlyos vereségét mutatják az első választási eredmények

A brit helyhatósági választások első részeredményei azt mutatják, hogy a választók megvonták bizalmukat a Liberális Demokrata Párt politikusaitól. A parlamenti választásokkal párhuzamosan népszavazást is tartottak a választási rendszer reformjáról.

A liberális demokraták súlyos veresége és az ellenzéki Munkáspárt jelentős erősödése körvonalazódik a nagy-britanniai részleges helyhatósági és tartományi választások első részeredményeiből. A skót kormányt eddig kisebbségben vezető első embere, Alex Salmond tartományi miniszterelnök pénteken kijelentette: Pártja a következő négy évben ki akarja írni a helyi népszavazást Skócia függetlenségéről.

A konzervatívok súlyos vereséget szenvedtek Walesben azzal, hogy a párt vezetője, Nick Bourne elvesztette korábbi közép- és nyugat-walesi pozicíóját - írja a BBC, brit közszolgálati médium. Az eredmény annak ellenére, vagy talán épp annak köszönhetően, hogy a párt máshol sikeresen szerepelt a csütörtöki brit helyhatósági választásokon, súlyos csapást mér a liberális demokratákra - olvasható a lapban.

"Nick Bournek több mint egy évtizedig vezető szerepe volt abban, hogy a konzervatív pártról kialakult képet megváltoztassa. Az ő vezetése, bátorsága és jövőképe központi szerepet játszott a párt elmúlt évekbeli, soha nem látott sikereiben. Az eredmény óriási veszeteség a nemzeti országgyűlésnek és személy szerint nekem is" - mondta Cheryl Gillan walesi államtitkár.

Csütörtökön ügydöntő népszavazást tartottak Nagy-Britanniában. A népszavazás a választási rendszer megreformálásáról szól, és a liberális demokraták kezdeményezték, akik szerint a jelenlegi, az "első mindent visz" elven alapuló rendszer aránytalan eredményekhez vezet. Az általuk javasolt, úgynevezett alternatív voksolási rend lényege az, hogy a választók nem X-jelet tennének a jelölt neve mellé, hanem számokat írnának a négyzetekbe, ezzel fejezve ki preferencia-sorrendjüket.

A csata a támogatók és az ellenzők között mind elszántabb lett az utóbbi napokban: a konzervatívok szeretnék megtartani a jelenlegi szavazási rendszert, míg liberális koalicíós partnerük a Munkáspárt megosztottságában érdekeltek. Az Independent című brit lapban közölt felmérések az elutasítók győzelmét jósolják: a válaszadók 66 százaléka nemet mond a jelenlegi választási rendszer megváltoztatására, 34 százalék pedig igent. Ez azt jelenti, hogy nőtt a különbség a két tábor között, múlt héten ugyanis az arány még 60-40 volt.

A mostani egyfordulós, egyéni jelöltes választási rendszer nem ismer listákat, általában kiküszöböli a koalíciós kényszert, és az esetek zömében garantálja a stabil egypárti kormányzást. Minden választókerület egy jelöltet küld a londoni törvényhozásba. A parlamenti választásokon mindenki egy voksot ad le egy egyéni jelöltre, és az adott választókerületben az győz, aki legalább egy szavazattal többet kap, mint bármelyik másik jelölt. A referendummal egyidejűleg parlamenti választásokat tartanak Skóciában, Walesben és Észak-Írországban.