Eltörölte az osztrák parlament azt a rendelkezést, amely kizárta a Habsburg család tagjait az elnökjelöltségből. A tilalmat az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása és az első Osztrák Köztársaság alapítása után vezették be, hogy ezzel is védjék a köztársaság fiatal intézményét a monarchia visszaállítására irányuló esetleges törekvések ellen.
A kizárás megszüntetését Ulrich Habsburg-Lothringen osztrák politikus kezdeményezte. Azzal érvelt, hogy a rendelkezés idejétmúlt és jogsértő.
Az ellenzéki Zöldek soraiban politizáló Ulrich Habsburg-Lothringen indulni akart a tavalyi államfőválasztáson, ezért az alkotmánybíróságtól a rendelkezés hatályon kívül helyezését kérte. A testület azzal az indoklással utasította el a beadványt, hogy a kérelem időben túl közel esik a szavazáshoz.
Az elmúlt egy év alatt előbb a kisebbik kormánypárt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), majd - fenntartásai hangoztatása ellenére - a koalíciós partner Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) is a kezdeményezés mögé állt. A "Habsburg-paragrafus" felülvizsgálását szorgalmazta a tavaly újraválasztott, szociáldemokrata kötődésű köztársasági elnök is. Heinz Fischer hangsúlyozta, hogy már megszilárdult Ausztriában a köztársasági elv.
A parlament módosította a postai úton szavazás szabályait is. Eltörölte a szavazólapok beérkezésére szabott nyolcnapos határidőt, a voksoknak így legkésőbb a voksolás napján meg kell érkezniük a választási hatósághoz.
Ausztriában 2007 óta a választás napján lakóhelyüktől távol tartózkodók dönthetnek arról, hogy levélben voksolnak, vagy másik választókörzetben adják le a szavazatukat. Levélben szavazhatnak az ágyhoz kötött betegek is. A módszert a bevezetése óta viták övezik.
Az egyik legfőbb kifogás arról szólt, hogy a megszüntetett nyolcnapos határidő mellett egyesek esetleg a választás napja után, az előzetes választási eredmények ismeretében szavazhattak. Vannak emellett olyan vélemények is, hogy a postai szavazás nem felel meg a választójog közvetlen, személyes és befolyástól mentes gyakorlása elvének.