A raki ára árulkodik a győzelemre készülő török kormánypárt megkeményedéséről

Őrült beruházásokat ígér a gazdasági sikereinek köszönhetően harmadik választási győzelmére készülő török kormánypárt, a Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök vezette AKP. A konzervatív, muszlim értékeket valló, Törökországot az elmúlt nyolc évben látványosan fejlesztő AKP egyre több kísérletet tesz világi ellenfeleinek meggyengítésére. Erről árulkodik az alkohol ára, a több tucat bebörtönzött újságíró és a világi törököket érő hátrányos megkülönböztetés. Az AKP mégis a kétharmados többség kapujában áll.

A kiugró gazdasági fellendülés hullámain kerülhet harmadjára is kormányra Törökországban a vasárnapi választáson a Recep Tayyip Erdogan vezette, muszlim értékeket való Adalet ve Kalkinma Partisi (AKP). A párt első, 2002-es választási győzelme előtt alig döcögő gazdaságú Törökország példamutató növekedést produkálva az elsők között lábalt ki a 2008-as gazdasági válságból az utóbbi évek a politikai stabilitásának és az Erdogan által követett gyakorlatias gazdaságpolitikának köszönhetően.

Míg 2002 előtt egy kebabért is hét számjegyű, hétről hétre emelkedő összeget kellett fizetni, addig az utóbbi néhány évben alig emelkedtek az árak. Az akkor 138 százalékos infláció mára 7,2 százalékra csökkent. A Guardian által idézett, az isztambuli Tarlabasi kerületben dolgozó borbély, Hasan Keke szerint annak idején mindig magának kellett az üzletébe vizet vinnie, annyira megbízhatatlan volt a vízszolgáltatás a városrészben. "Manapság ez már nem gond", mondta az Isztambultól 700 kilométerre keletre, Belső-Anatóliában fekvő Kayseriből származó férfi, majd hozzátette: "Erdogan előtt soha nem ültem repülőn. Most, 35 líráért (4000 forint) bármikor hazarepülhetek a szülővárosomba, Kayseribe."

Törökországban 2002 és 2010 között megháromszorozódott a légiutasok és a bevásárlóközpontok száma - derül ki a Boston Consulting Group által Törökországról tavaly készített gazdasági elemzésből, amelyet az amerikai Wall Street Journal gazdasági lap idéz. Az autóvásárlások 120 százalékkal emelkedtek, a fogyasztási hitelek mértéke 2 milliárdról 129 milliárd török lírára nőtt, a magánnyugdíjpénztárak értéke pedig 732 százalékkal emelkedett a 2010-et megelőző öt évben az elemzés szerint.

Őrült beruházások

A török autóipari központnak számító Bursában buszajtókat gyártó egyik cég tulajdonosa, Zeki Özcelik az amerikai lapnak azt mondta, az elmúlt tíz évben megnégyszereződött a forgalmuk. Annyira jól megy nekik, hogy másfélmillió dollárnak megfelelő összegért vett luxusvillát egy mesterséges tó köré újonnan felépült, saját fürdővel, iskolával, bevásárlóközponttal ellátott lakóparkban, ahol a tavon negyven gondola várja a csónakázni vágyó lakókat. "Tíz éve ilyen nem készülhetett volna. Nem lett volna rá kereslet" - idézi a lap. Isztambulban három futballstadionnyi méretű, autó-bevásárlóközpont épül tesztpályával a tetején, a félkész létesítmény üzleteinek negyven százalékát már eladták.

Az AKP a kampányban igyekezett hangsúlyozni az eredményeket. Az Erdogant megelőző Törökországot fekete-fehér, az újabbat színes fotókon ábrázoló kampánykiadványokban egymás után sorolják, hány utat, iskolát, kórházat, gyorsvasutat épített a kormány. Erdogan pedig további dollármilliárdos, maga által is "őrültnek" nevezett beruházások megvalósításával kampányol: ilyen például a harmadik híd a Boszporusz felett, a tengerszorost megkerülő hajócsatorna, a százmillió dolláros űrkutatási központ Ankarában, vagy épp saját autómárka kifejlesztése Bursában.

Megkeményedett az AKP

A fellendüléssel párhuzamosan ugyanakkor sokan kétkedve figyelik a muszlim szellemiséget követő AKP politikai szándékait. A párt az uralomra kerülésekor bevezetett egy sor liberális reformot, amellyel az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeit igyekezett megteremteni, ám a csatlakozási tárgyalások 2005-ös kezdete után alábbhagyott a lelkesedés. Az amerikai Washington Institute kutatója, Sonar Cagaptay szerint azért, mert az EU által elvárt intézkedések bevezetése túl nagy kihívást jelentett volna a 2007-es választások előtt, és inkább az újabb győzelemre hajtottak - írta a török kutató egy eheti elemzésében.

Az 2007-es, 47 százalékos választási győzelmét követően a párt tovább távolodott a kezdeti liberális hozzáállástól. Jól mutatja ezt a sajtóval szembeni fellépés: a kormány adóellenőrzésekkel, bírságokkal, újságírók letartóztatásával igyekezett megfélemlíteni a független sajtót.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) idén áprilisban figyelmeztette is Törökországot, hogy törvényeit összhangba kell hoznia a szervezet sajtószabadságra vonatkozó ajánlásaival. Törökországban jelenleg 57 újságírót tartanak börtönben, és további 700-1000 eljárás folyik újságírók ellen, akiket ugyancsak börtön fenyeget. Ráadásul rendkívül hosszúak a büntetések: volt olyan eset, hogy 3000 év börtönt kértek valakire, és van olyan újságíró, akit 166 évre ítéltek.

Hangsúlyeltolódás történt a külpolitikában is, az Egyesült Államokkal az afganisztáni és iraki és háborúban is együttműködő Törökország tavaly nyáron már nem szavazta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Irán ellen javasolt szankciókat, idén pedig sokáig ellenezte a Líbia elleni NATO-akciót.

Csendesen átformált társadalom

Cagaptay szerint eközben az AKP a társadalom csendes átformálásán dolgozik manipulatív eszközökkel, amelyekre az alkoholkérdést hozta fel példaként. Törökországban az utóbbi években rendkívül magasra emelték az alkoholtartalmú italok adóját, a nemzeti italnak számító raki - a térség államaiban mindenütt népszerű ánizspálinka török változata - ára megnégyszereződött 2002 óta. Egy üveg ára tavaly 35 líra (4000 forint) volt, ami a török minimálbér 15 százaléka. A sör adója 2002 és 2009 között 737, 2009 és 2010 között további 45 százalékkal emelkedett. Ennek eredménye, hogy a gazdasági fellendülés ellenére az önkormányzatoktól alkoholárusító jogot kérelmező üzletek száma a 2002-es 82 271-ről tavalyra 78 212-re csökkent, az alkoholt is felszolgáló bárok és éttermek száma pedig 13 115-ről 8963-ra esett vissza.

Mivel az ország messze nem tartozik a nagy alkoholfogyasztó nemzetek közé, ezért ezeket az intézkedéseket nem lehet az alkoholizmus elleni lépéssel magyarázni, sokkal inkább arra utal a kutató szerint, hogy az AKP ilyen adminisztratív intézkedések segítségével igyekszik érvényre juttatni saját vallási és kulturális értékrendjét. Az egész társadalmat próbálja átformálni, és úgy korlátozza az egyének választását, hogy azok minél inkább megfeleljenek a "jó muszlimról" alkotott kormányzati elképzeléseknek - írja Cagaptay.

Az isztambuli egyetemen, a Bogazici Üniversitesin 2009-ben készült szociológiai tanulmány aggasztó képet fest Törökország jövőjéről, ahol a muszlim beállítottságú AKP tisztviselőinek a világi beállítottságúakkal vagy más vallásúakkal szemben való előtérbe állítása egyre erősíti a társadalomban meglévő konzervativizmust. "A társadalmi konzervativizmus diszkriminatív környezetet teremt a világi és liberális beállítottságú törökökkel, főképp a nőkkel szemben" - olvasható a Másnak lenni Törökországban (Türkiye'de farki olmak) című tanulmányban (itt angolul is elérhető), amely szerint, míg korábban a konzervatív értékeket vallóakat jellemezték "másik Törökországként", és ők voltak kitéve hátrányos megkülönböztetésnek, ez most egyre inkább a világiakkal vagy a más vallásúakkal szemben érvényesül.

Erdogan nagy esélye

Törökországban a konzervatív iszlám politikai irányzat sokáig nem tudott kiteljesedni az erősen világi felfogású hadsereg jelentős politikai befolyása miatt. Az AKP különböző választási sikereket elért elődpártjait több alkalommal is ellehetetlenítették a tábornokok. Erdogan azonban az elmúlt években sikerrel számolt le a hadseregben és a bírói karban dolgozó iszlámellenes, világi politikai ellenfeleivel. Az Ergenekon-ügyben például tavaly év elején több mint 130 katonatiszt ellen indult eljárás összeesküvés gyanújával.

A vasárnapi választás tétje nem az, hogy az AKP nyerni fog-e - a közvélemény-kutatások szerint a szavazatoknak körülbelül 47 százalékát szerezhetik meg -, hanem hogy mekkora lesz a győzelmük, sikerül-e kétharmados többséget szerezniük az 550 tagú török parlamentben. Erre van esélyük, mivel az ellenzék gyenge. A második legerősebb ellenzéki párt, a szexbotrány miatt megroggyant Milliyetci Hareket Partisi (Nemzeti Akció Párt, MHP) lehet, hogy be sem kerül a parlamentbe. A bekerüléshez a szavazatok legalább 10 százalékát kell megszerezniük a pártoknak. A magas küszöb miatt sok a ki nem osztott hely, ezeken a bejutó pártok osztoznak, így akár a szavazatok 50 százaléka is elegendő lehet ahhoz, hogy a parlamentben kétharmados többséget szerezzen az AKP.

Kétharmaddal a párt képes lesz egyedül megvalósítani a már tavaly beígért alkotmánymódosítást - a katonai rezsim által 1982-ben kidolgozott alaptörvény megváltoztatására tavaly népszavazáson bólintott rá a törökök túlnyomó többsége. Sokan tartanak azonban attól, hogy ezt kihasználva Erdogan - aki alkotmányos korlátok miatt a most következő ciklus után már nem lehet miniszterelnök - erős elnöki hatalommal bíró, muszlim beállítottságú köztársaságot épít ki.

Ha nem sikerül megszerezniük a kétharmadot, akkor megegyezéses politikára kényszerülnek, ami többek szerint szerencsésebb lenne Törökországnak. A Financial Times szerint például a piacok is ennek örülnének, mert akkor a vitatott alkotmányos reformok megvalósítása nem tereli el a figyelmüket a gazdasági reformokról, amelyekkel az ország elkerülheti az elszaladó eladósodottság okozta problémákat. Cagaptay szerint az ellenzékkel való megegyezésen alapuló alkotmányozás csökkenheti a megosztottságot a muszlim és világi törökök között.