Nem ad pénzt a dán parlament a schengeni határok újbóli ellenőrzésére

A dán parlament pénzügyi bizottsága pénteken elutasította a határellenőrzés visszaállításának finanszírozására tett kormányzati előterjesztést. Az ellenzéki szociáldemokraták részben a nemzetközi tiltakozás miatt szavaztak nemmel. A dán kormány döntését  az Európai Bizottság és Németország is vitatta, mert szerintük a koppenhágai tervek sértik a schengeni megállapodást. Hollandia eközben egyre nyilvánvalóbban ellenzi Románia befogadását a schengeni övezetbe, ami miatt a román külügyminisztérium bekérette a holland nagykövetet.

A dán ellenzéki szociáldemokraták és keresztény néppártiak pénteken bejelentették, kikényszeríttetik, hogy az országgyűlés döntsön a Svédországgal és Németországgal közös határszakasz forgalom-ellenőrzésének visszaállításáról. Ezért az ellenzéki pártok nem szavazták meg a pénzügyi bizottság pénteki ülésén azt a kormányjavaslatot, ami 1,7 milliárd forintnyi összeget különített volna el a határellenőrzés visszaállítására. A koppenhágai kormány májusban, a kisebbségi kabinetet kívülről támogató jobboldali Dán Néppárt (DVP) nyomására döntött úgy, hogy felújítják a határellenőrzéseket az egyébként a schengeni övezethez tartózó ország határain. A DVP a főleg Kelet-Európából érkező bűnözők kiszűrésével indokolta a határellenőrzés visszaállítását.

Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök számára érzékeny vereséget jelent a bizottság döntése, mert májusban még egyöntetű támogatást élvezett a javaslat. A szociáldemokraták közölték, részben a nemzetközi tiltakozás miatt szavaztak nemmel a határellenőrzés visszaállítására. A kormányfő pedig hangsúlyozta, küzdeni fog, mert ezzel a csomaggal kíván gátat szabni a határon átnyúló bűnözésnek. Korábban az Európai Bizottság és Németország is tiltakozott, mert szerintük a koppenhágai tervek sértik a schengeni megállapodást.

Ugyancsak egy schengeni övezetet érintő konfliktus miatt kérette be a román külügyminisztérium Hollandia nagykövetét csütörtökön. A találkozón Teodor Baconschi tárcavezető visszautasította holland diplomaták korábbi kijelentéseit, amelyek szerint Románia nem jogállam. A Radio France International közölte, ezek a kijelentések az EU-nagykövetek múlt heti brüsszeli találkozóján hangzottak el, amikor az ország igazságügyi reformjával kapcsolatos problémákról tárgyaltak.

Csütörtökön az Európai Parlament kedvező határozatban foglalt állást Románia és Bulgária schengeni csatlakozásához, ám Gerd Leers holland bevándorlásügyi miniszter kijelentette: hazája csak 2012-ben fog dönteni a két balkáni állam befogadásáról. A késleltetés oka lehet, hogy holland diplomaták szerint Románia 2007-es uniós csatlakozása óta csak kevés eredményt közölt igazságügyi reformjának végrehajtásáról.