Felelősnek mondta ki a holland államot kedden egy hágai fellebbviteli bíróság három boszniai muzulmán szerbek általi meggyilkolásáért az 1995-ös srebrenicai mészárlásban, amelynek idején elvben holland ENSZ-békefenntartók védték a várost. A boszniai háború idején, a srebrenicai enklávéban lemészárolt nyolcezer muzulmán hozzátartozói számos pert indítottak Hollandiában, de ez az első ítélet, amely megállapította az állam felelősségét.
Első fokon, 2008-ban a mostani eljárásban is elutasították a beadványt, mert akkor a bíróság még úgy ítélte meg, hogy a felelősséget a szerbeknél és az ENSZ-nél kell keresni. A perben olyan áldozatokról volt szó, akik egy ideig a kéksisakosok bázisán húzták meg magukat, de onnan állítólag távozásra kényszerítették őket. Az áldozatok a holland békefenntartóknak is dolgoztak tolmácsként és villanyszerelőként.
A mostani ítéletben a bíróság hibának minősítette, hogy a kéksisakosok hagyták, hogy ezek az emberek elhagyják a biztonságos övezetet, és a szerbek kezére kerüljenek, különösen annak fényében, hogy tudtak a muzulmánokat ért számos véres incidensről. A bírák ugyanakkor leszögezték, hogy állásfoglalásuk csakis erre az esetre, a szóban forgó három személyre vonatkozik. Annak idején több száz muzulmán áldozat állt kapcsolatban a békefenntartókkal.
Hollandia szerint az ENSZ a felelős
A holland kormánynak a témával kapcsolatban mindig az volt az álláspontja, hogy az ország kéksisakosainak az ENSZ nem biztosított elegendő védelmet és eszközt ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a körzetet támadó szerb erők ellen. A kabinet azt hangoztatta, hogy a boszniai szerbeken kell számon kérni a mészárlást, a kéksisakosok tevékenységéért pedig az ENSZ-nek kell vállalnia a felelősséget.
Egy elmarasztaló független jelentés nyomán ugyanakkor egy holland kormány már lemondott 2002-ben. Ezzel együtt az akkori kormányfő, Wim Kok is úgy ítélte meg, hogy a mulasztásokért a fő felelősség nem a holland államot terheli, és nem volt hajlandó bocsánatot kérni. A hozzátartozók kártérítést is követelnek Hollandiától, a bíróság másodfokon ennek is helyt adott.
Hétfőn sem nyilatkozott bűnösségéről a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéken Ratko Mladic, a boszniai szerbek népirtással és más bűnökkel vádolt volt katonai főparancsnoka. Bírái ezt a szabályok szerint úgy értelmezték, hogy nem tartja magát felelősnek a vádpontokban, köztük a Srebrenicában és más településeken elkövetett népirtásokban és Szarajevó ostromában, továbbá polgári személyek üldözése, gyilkosság, kitelepítés, embertelen cselekedetek, túszejtés, fosztogatás vádjában.