"Tibet fölött az ég már sosem fog megváltozni, és a vörös zászló az öt csillaggal örökké magasan lobog rajta" - mondta a Kínai Kommunista Párt (CPC) tibeti párttitkára, amikor 2008-ban átvette a Peking felé tartó olimpiai lángot. Ha valakinek a szájából meggyőzően hangzott ez a mondat, az ő volt: Csang Csing-Lí (Zhang Qingli) ekkor már két éve vezette Tibetet, és mindent meg is tett a tartomány autonomiájáért vagy elszakadásáért küzdő mozgalmak elfojtásáért. Úgy tűnik, munkáját jól végezte, a pártvezetés ugyanis a hétvégén új, a tibetihez hasonlóan konfliktusos feladattal bízta meg.
A 60 éves, kemény kezű pártfunkcionárius a tibeti buddhista őslakosok 2008-as forrongásainak leverése után most a Pekinggel szomszédos Hopej tartomány pártszervezetének élére kerül. Itt a buddhisták után várhatóan egy másik vallási közösséget, a római katolikusokat kell megzaboláznia, mivel egyre nagyobb a feszültség a kommunista vezetés és a Vatikán felé kacsintgató keresztény hívek között.
Műtrágyagyárból a lázongó végekre
Csang Csing-Lí igazi profinak számít a vallási mozgalmak letörésében, felsővezetőként több mint egy évtizede vallási kisebbségek által lakott területeken próbál rendet tartani. Huszonkét évesen már a kommunista párt tagja volt, és bár első munkahelye még egy műtrágyagyár volt, hamar felívelt politikai pályafutása. Előbb városi, majd tartományi tisztségeket töltött be, a kommunista párt ifjúsági szervezetében pedig valószínűleg már együtt dolgozott Hu Csin-taóval, Kína jelenlegi államfőjével. Egy polgármester-helyettesi és egy propagandaügyi igazgatói tisztség után 1999-ben az Ujgur Autonóm Terület felsővezetésébe került.
A Kína fejletlen észak-nyugati részén található hatalmas tartományban Csing-Lí a legjobbaktól tanulhatta meg, hogyan kell kordában tartani a lázadozó kisebbségeket. A tartományt ekkor a keményvonalas Wang Lequan párttitkár vezette, aki a Times című brit lap szerint személyesen dolgozta ki a helyi muszlimok elnyomásának módszereit. A tartományban őslakos muszlim ujgurokat a lap szerint koncepciós perekkel és kivégzésekkel félemlítette meg, miközben han nemzetiségű kínai telepesek millióit hívta be az autonóm tartományba, és megkezdte a természeti kincsek gyors kitermelését. Csing-Li ennek a tartományi vezetőnek a jobbkeze, párttitkár-helyettese volt 2002-től egészen 2005-ig, majd a Times szerint innen nevezték ki Tibet élére "hűsége jutalmául".
Hogy mekkora hatalma van jelenleg, arról megoszlatnak a vélemények, de mindenképpen árulkodó, hogy Tibetben közel hat éven át dolgozhatott az ujgurok között tanult, agresszív politikával. A Tibet Post című, angol nyelvű tibeti lap szerint a tibeti párttitkári tisztséget Kínában a legmagasabb pártvezetői tisztségek alkalmassági próbájának tekintik: Hu Csin-tao elnök maga is tibeti pártvezér volt 1988 és 1992 között.
Minden ellenállóra lesújtott
Csang Csing-Lí Tibetben mindent elkövetett, hogy kiállja a próbát, a Németországban működő tibeti jogvédő szervezet, a Tibet Initiative Deutschland szerint azonban a tibetiek az ő irányítása alatt szenvedtek a legtöbbet 1989 óta. A Times szerint felgyorsította a tibeti kultúra és vallás elleni akciókat, rengeteg han nemzetiségű kínai telepest terelt Tibetbe, és megkezdte Tibet hatalmas ásványkincs-készletének kitermelését. A China Daily című kínai napilap szerint még idén augusztusban is azt sürgette, hogy további forrásokat fordítsanak az ásványkincsek feltárására, mert a hatalmas készleteket nem szabad kihasználatlanul hagyni, a brit Independent pedig azt írja, hogy kemény módszerei miatt csak "Tibet bulldogjaként" emlegették.
Nyilatkozatai szerint elkötelezett volt Tibet gazdasági fellendítése és stabilitása mellett, de a kínai uralmat megkérdőjelező szeparatistákra keményen lesújtott. Egy, a német Spiegelnek adott interjúban azt mondta, hogy "aki nem szereti a hazáját, az nem is számít emberi lénynek", majd hozzátette, hogy a tibetiek hazája Kína, mivel Tibet Kína elválaszthatatlan része. A politikus még a tibeti buddhista kolostorokba is bevitte a kínai propagandát kötelező "hazafias nevelés" formájában.
Vasököllel csaptak le a forrongókra Lhasszában
Miközben korlátozta a buddhista szertartásokat és a tibeti emigránsokkal való kapcsolattartást, folyamatos kampányt folytatott a Dalai Láma ellen. "Meg kell erősítenünk a templomokban a honismereti oktatást, hogy leleplezzük a láma reakciós politikáját és a Dalai-klikk vallásos képmutatását" - mondta egy 2007-es pártrendezvényen Tibet fővárosában, Lhasszában, hozzátéve: "A Dalai Láma álma sose válik valóra, az ország folyói és hegyei pedig vörösek maradnak".
Egy évvel később, amikor a pekingi olimpia évében rég nem látott forrongások kezdődtek, az ő vezetésével törték le a tibeti tüntetéseket a kínai hatóságok. A Voice of America hírszolgálat szerint a rendőrök könnygázzal és marhaösztökékkel verték szét a tüntetőket, majd kemény megtorlásokat hajtottak végre a lázongók között. A zavargások miatt 2008 márciusában a kínai pártvezér éles és emlékezetes kirohanásokat intézett a Dalai Láma ellen, szörnyetegnek, kétszínű, szakadár főnöknek nevezte. "A Dalai Láma egy farkas, aki szerzetesek ruhájába bújt, egy ördög, akinek az arca emberi, de a szíve egy szörnyetegé" - mondta.
"Tűzzel-vassal, vérrel vívunk élet-halál harcot a Dalai-klikk ellen" - nyilatkozta a forrongások idején, hozzátéve, hogy Tibet stabilitásán múlik egész Kína stabilitása. A nyugtalanság letörésére semmilyen módszertől nem riadt vissza: a Pekingben tanuló tibeti diákokkal például politikai nyilatkozatot íratott alá, amelyben azoknak nyilvánosan meg kellett tagadniuk a lámát. Tibetben minden köztisztviselőt eltiltott a vallási szertartásoktól, közben pedig azt hangoztatta, hogy "a Kínai Kommunista Párt apaként gondoskodik a tibeti népről, a tibetiek számára pedig a párt Központi Bizottsága a valódi Buddha".
Villongás a Vatikánnal
Ez a harcosság most könnyen a kínai katolikusokra zúdulhat rá, Csang Csing-Lí új állomáshelyén ugyanis, a legtöbb külföldi lap szerint ők jelentik a szálkát a kommunista vezetés szemében. Kínában a Reuters hírügynökség adatai szerint 8-12 millió római katolikus él, ezeknek a hívőknek pedig közel egynegyede lakik a 70 millió lakosú kelet-kínai Hopej-tartományban. A tartományban a közelmúltban komoly konfliktusok kerültek felszínre, mivel a kommunista párt igyekszik átvenni a Vatikántól az egyház feletti irányítást, de a katolikusok, akár a törvényeket megkerülve is igyekeznek kibújni a kommunista vezetés ellenőrzése alól.
A tibeti buddhisták után a kelet-kínai katolikusokat bízzák Csing-líre
A konfliktus alapja, hogy Kína minden katolikus számára előírta, lépjenek be a Kínai Katolikus Hazafias Szövetségbe. Ennek a kormányzati ellenőrzés alatt álló szervezetnek jelenleg mintegy 5 millió tagja van, és azzal igyekszik befolyását kiterjeszteni, hogy a Vatikán hozzájárulása nélkül nevez ki püspököket. Ez nyílt támadás a Vatikán hatalmával szemben, amit már a pápa is szóvá tett: júliusban XVI. Benedek élesen kritizált egy nélküle kinevezett püspököt, majd ki is közösítette az egyházból. A pápa közölte: Helyteleníti azokat a módszereket, ahogy a kínai hatóságok kezelik a kínai katolikusokat, akik hűek akarnak maradni a Vatikánhoz - írta a Reuters.
A Vatikán szerint Kínában jelenleg mintegy 8 millió katolikus hívő gyakorolja vallását a kormány által el nem ismert, illegális egyházi szervezetben - írja a brit Independent. Ellenük az elmúlt években többször felléptek a hatóságok: a Voice of America szerint a rendőrök több "házi templomot" megrohamoztak, és több tucat papot vettek őrizetbe. Tavaly mintegy 100 katolikus pap tüntetett egy, a Vatikán jóváhagyása nélkül kinevezett vezető ellen, az Amerikában székelő Cardinal Kung Alapítvány szerint pedig legalább 25 "alvilági püspök" van börtönben, házi őrizetben vagy folyamatos megfigyelés alatt. Az alapítvány szerint közülük 8 börtönben ül, mindannyiuk Hopej-tartományban szolgált korábban.
A pápa tavaly karácsonyi beszédében is elítélte az "alvilági" kínai katolikusok elleni támadásokat, a Vatikán és Kína közti kapcsolatokat pedig tovább rontja, hogy a Vatikán elismeri Tajvan függetlenségét, ami sérti a kínai politika megítélését, amely szerint a sziget Kína része. Ebben a helyzetben XVI. Benedek pápa hiába kérte párbeszédre és megbékélésre a feleket.
Egyelőre nem tudni, hogy mit kezd majd a konfliktussal a feszült helyzetbe belecsöppenő tibeti párttitkár, a Spiegelnek adott 2006-os interjúban azonban arról beszélt, hogy "a vallás egy történelmi jelenség, ami még sokáig létezni fog". Miközben azt hajtogatta, hogy Kínában vallásszabadság van, egyértelművé tette, hogy "a vallás nem működhet a törvényekkel szemben, és nem akadályozhatja az igazságszolgáltatást, az oktatást, a termelést és a munkát". "Elsősorban vallásszabadság van. Másodsorban a vallási közösségeknek maguknak kell döntéseket hozni, nem befolyásolhatják őket külföldről. Harmadrészt a törvények szerint kell működniük, és végül, meg fogjuk mutatni nekik, hogy hogyan integrálódjanak a szocialista társadalomba" - nyilatkozta.