Gasparovic: Nem lenne szabad politikailag intézményesíteni Esterházy személyét

A szlovák államfő Schmitt Pálnak írt válaszlevelében kijelentette, nem tudja elfogadni a magyar történészek álláspontját Esterházy Jánosról. Ivan Gasparovic korábban egy interjúban Hitler és a fasizmus hívének minősítette az egykori vezető szlovákiai magyar politikust.

Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök sajnálatát fejezte ki a miatt a levél miatt, amelyet Schmitt Pál magyar államfő küldött neki Gasparovic Esterházy Jánost érintő nyilatkozata után. "A demokratikus értékek és a történelmi tények iránti tiszteletem nem teszi lehetővé, hogy támogassam az Esterházy Jánost szentként kezelő portrét, amelyet az önök országában a történészek és politikusok egy része alkotott" - jelentette ki Gasparovic Schmittnek írt válaszlevelében. Gasparovic augusztus elején egy lapinterjúban Hitler és a fasizmus hívének minősítette az egykori vezető szlovákiai magyar politikust. Schmitt Pál erre reagálva küldött levelet szlovák partnerének, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy Szlovákia Esterházy János személyében a mai napig háborús bűnösként tart számon egy demokratát és humanistát.

A szlovák államfő szerint senki sem vonja kétségbe, hogy Esterházy 1942 májusában a pozsonyi parlamentben nem szavazta meg a zsidók deportálását lehetővé tevő törvényt. Ezt az erkölcsi gesztust azonban Gasparovic nem tartja az egyetlen és meghatározó kritériumnak Esterházy politikai tevékenységének megítélésekor. "Nem szabad elfelejteni, hogy ez előtt az összes akkori zsidóellenes jogszabályt megszavazta" - mutatott rá a szlovák elnök.

Gasparovic szerint a mai modern szlovák társadalom demokratikus jelenét az 1944-es szlovák nemzeti felkelés antifasiszta elveiből és a két világháború közti Csehszlovákia demokratikus hagyományaiból eredezteti. Meggyőződése, hogy Esterházy János személyét a szlovák-magyar kapcsolatokban "nem lenne szabad politikailag intézményesíteni" - hangsúlyozta a szlovák államfő. Szerinte a kérdést a történészeknek és a levéltárosoknak kellene tisztázniuk dokumentumok alapján. Levele végén Gasparovic megállapította: jövőbeni találkozásain a magyar államfővel kész megvitatni minden témát, kész véleményt cserélni azokról az értékekről is, amelyek ma a két ország politikai életét meghatározzák.

Az [origo] által megkérdezett történész, aki könyvet is írt Esterházy Jánosról, azt mondta korábban: ha a szlovákok elfogadnák, hogy nem háborús bűnös, az egész huszadik századi történelemszemléletüket kellene megváltoztatniuk (erről itt olvashat).