A sötét múlt kísérti Obama lehetséges kihívóit

Megbocsátják-e a konzervatívok a hasonlóságot Obamával? Mennyire árthat némi niggerezés? Teljesnek tekinthető a jövő évi amerikai elnökválasztásra felsorakozott republikánus mezőny, de mindegyik jelöltnek vannak komoly gyengéi. A politikai környezet változásai ugyanakkor egyértelműen a republikánusoknak kedveznek, így kemény harc várható a jelöltség megszerzéséért.

Nyolc republikánus politikus lépett színpadra kedden este a New Hampshire állambeli Hanoverben rendezett tévévitán. Ez már a sokadik összecsapásuk volt, viszont mostanra szinte biztosra vehető, hogy közülük kerül ki az, aki szembeszáll Barack Obamával a jövő novemberi elnökválasztáson. Várhatóan jövő év legelején megkezdődnek a republikánus jelölt személyéről döntő előválasztások, és gyakorlatilag lehetetlen, hogy egy esetleges új induló életképes kampányszervezetet építsen fel a hátralévő időben. Azok, akik most versenyben vannak, már hónapok óta kampányolnak, és erejüktől függően többé-kevésbé komoly háttérszervezetet hoztak létre az adománygyűjtésekre és a helyi kampányok lebonyolítására.

Az egyes államokban külön-külön tartanak előválasztásokat, így a folyamat hónapokig elhúzódik, és azt nem lehet előre látni, mikorra dől el, hogy ki lesz a jelölt. A korábbi kampányokban gyakran előfordult, hogy az első néhány előválasztás egyértelművé tette, hogy ki az esélyes, így a többiek néhány hét után lemorzsolódtak. A leglátványosabb ellenpélda azonban épp 2008-ból származik: akkor a demokrata oldalon Barack Obama és Hillary Clinton között az utolsó pillanatig zajlott a küzdelem, miután hol az egyik, hol a másik aratott győzelmeket az egymást követő választásokon.

Kedvező környezet

A mostani erőviszonyok alapján arra lehet számítani, hogy hasonló következik a republikánus oldalon is. Egyrészt tényleg nagy a tét, miután Obama népszerűsége egyre mélyebbre süllyed, a gazdaság teljesítménye továbbra is gyenge (sőt újabb recesszió várható), a munkanélküliség nagy, így az általános elégedetlenség miatt a republikánusoknak elvileg jó esélyük van a Fehér Ház megszerzésére. Ez nyilván hatalmas motivációt jelent a jelöltségért versenyző politikusoknak, másrészt viszont egyelőre nincs köztük olyan, akit egyértelműen kitűnik a többiek közül.

Mitt Romney az egyik legerősebb jelölt

Az elmúlt hónapok felmérései szerint a két legerősebb jelölt Mitt Romney egykori massachusettsi kormányzó és a Texas államot jelenleg irányító Rick Perry. Romney már megpróbálkozott a jelöltség megszerzésével 2008-ban, és az akkori kudarc óta folyamatosan készült a mostani kampányra. Bár csak június elején jelentette be hivatalosan az indulását, szerepléseiből és a környezetéből kiszivárgott információkból lehetett tudni, hogy hosszú ideje tudatos építkezést folytat. A hivatalos kampánykezdet után sem sikerült azonban áttörést elérnie, a felmérések alapján épp hogy csak kiemelkedett a mezőnyből, és amikor Perry viszonylag későn, augusztusban bejelentette indulását, akkor neki azonnal sikerült is megelőznie Romney-t a republikánus népszerűségi listákon. Azóta ugyan Perry megítélése is romlott, de ez nem járt együtt Romney látványos megerősödésével, így a verseny továbbra is nyitott közöttük.

Párhuzamok Obamával

Ennek oka, hogy mindkét politikusnak vannak olyan jellemvonásai vagy korábbi cselekedetei, amelyek rossz pontnak számítanak a republikánus szavazók szemében. Romney-t már a 2008-as kampányban is sokan támadták azért, hogy több fontos kérdésben is váltogatta az álláspontját. Korábban például támogatta a nők abortuszhoz való jogát, később viszont átállt a konzervatív oldalra, és heves ellenzője lett az abortusznak. Kormányzóként kezdeményezett olyan intézkedéseket is, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célozták, most viszont már közelebb áll azokhoz a keményvonalas republikánusokhoz, akik szerint a klímaváltozás veszélyeit eltúlozzák.

A legnagyobb támadási felületet azonban azzal adja a riválisainak, hogy Massachusetts kormányzójaként olyan egészségügyi törvényt fogadtatott el, amely kísértetiesen hasonlít Barack Obama sokat támadott reformjához. A hasonlóságokat Romney sem tagadja, de azt mondja, hogy ami működött egy államban, az nem feltétlenül jó az egész országnak, így azt ígéri, hogy választási győzelme esetén visszavonatná az Obama-féle törvényt. Gyenge pontja lehet Romney-nak ezek mellett az is, hogy mormon vallású. A mormonoktól a republikánus táboron belül a befolyásos vallásos konzervatívok mindig is idegenkedtek, és ugyan a kampányban egészen mostanáig nyíltan nem került elő a kérdés, de nagy visszhangot váltott ki, amikor múlt pénteken egy Rick Perryt támogató texasi lelkész, Robert Jeffres szektának nevezte a mormon közösséget.

Aki az esőért imádkozott

Perrynek ugyan nincs gondja a keresztény konzervatívok rokonszenvének elnyerésével (annyira vallásos, hogy a tavaszi szárazságban imanapot hirdetett az esőért Texasban), de vannak egyéb jellegű problémái. Ezek sorozata rögtön a kampánya kezdete után megkezdődött azzal, hogy kilátásba helyezte Ben Bernanke jegybankelnök megveretését (abban az esetben, ha Texasba látogatna a gazdasági válság ellen újszerű monetáris eszközöket alkalmazó Bernanke), ami egyes republikánus körökben is felzúdulást keltett. Többen figyelmeztették Perryt, hogy Texasban talán elmegy a nyers és szókimondó stílus, de az országos politikában ennél kifinomultabban kell viselkedni, főleg ha valaki az Egyesült Államok elnöke akar lenni.

Rick Perry bukdácsolt a vitákban

A Perryt bíráló hangok tovább erősödtek az első tévéviták után. Egyrészt a külpolitikai kérdésekre adott válaszai nem tanúskodtak túlzott felkészültségről, másrészt nem tudta jól leszerelni a riválisoktól érkező támadásokat sem. Amikor például Mitt Romney kritizálta őt azért, mert Texasban állami támogatással tanulhatnak az illegális bevándorló diákok, akkor Perry erre azt válaszolta, hogy szerinte nincs szívük azoknak, akik megvonnák a segítséget ezektől a fiataloktól. Ezt már a helyi közönség egyes tagjai is zúgolódva fogadták, és később is többen kritizálták miatta Perryt, aki végül közölte, valóban nem volt szerencsés a vitában elhangzott mondata.

Bár a kedd esti vita előtt több olyan újságcikk is megjelent, amely szerint Perry ezúttal komolyan készült a megmérettetésre, a beszámolók szerint végül nem nyújtott emlékezetes teljesítményt. Több jelölt is bemutatta már például részletes gazdasági programját, a texasi kormányzó azonban azzal ütötte el a saját terveire vonatkozó kérdést, hogy egyrészt még csak nyolc hete szállt be a kampányba, másrészt pedig pénteken tart majd egy nagyobb beszédet energetikai és munkahely-teremtési témában. Később újságíróknak nyilatkozva aztán maga Perry is elismerte, hogy nem erőssége a vitákban való részvétel: "Mindennap felkelek, és próbálom tenni a dolgomat. A vita nem az én műfajom".

A tévévitákban nyújtott teljesítménye alapján még republikánus körökben is többen megkérdőjelezték, hogy vajon intellektuálisan felkészült-e a legmagasabb politikai pozíció betöltésére. Ez önmagában kényelmetlen lehet egy jelölt számára, de Perry ráadásul még egy érzékeny, faji jellegű ügyben is kínos magyarázkodásra kényszerült. A Washington Post másfél hete közölt egy cikket arról, hogy Rick Perry családja egy olyan vadászterületet bérel Texasban, amelyet a helyiek "Niggerfejnek" hívnak. Ez még önmagában nem lenne kínos a kormányzó számára, de a lap szerint ez a sértő kifejezés ki is volt írva a terület bejáratához. Perry ugyan azt állítja, hogy a feliratot eltüntették, amikor apja bérleti jogot szerzett a területre a nyolcvanas években, a lap azonban idéz olyan helyieket, akik szerint a szó később - még évekkel ezelőtt is - látható volt.

Ki lesz a meglepetés?

A sorozatos bírálatok után Perrynek már nemcsak Romney-ra kell figyelnie, hanem az általános meglepetésre az utóbbi hetekben látványosan megerősödött Herman Cainre is. Ő az egyetlen afroamerikai jelölt a republikánus mezőnyben, és kilóg a sorból amiatt is, hogy soha nem töltött be semmilyen választott tisztséget. A politikába az üzletből érkezett (ő vezette például a Godfather pizzérialáncot), ami jó üzenettel bír egy olyan időszakban, amikor a választók egyrészt aggódnak a gazdaság állapota miatt, másrészt elegük van a jelenlegi politikai elitből.

Herman Cain az üzletből került a politikába

Több felmérés szerint Cain felkúszott Romney mögé a második helyre, és hasonló képet mutatott egy kifejezetten a gazdasági kérdésekre koncentráló friss kutatás. A Washington Post és a Bloomberg közös felmérése szerint a republikánusok és a párttal szimpatizáló független szavazók 22 százaléka gondolja azt, hogy a gazdasági problémák megoldására Romney a legalkalmasabb jelölt, őt követi 20 százalékkal Cain, míg Perry mindössze 12 százalékkal áll a harmadik helyen.

Most tehát hármójukra irányul a legtöbb figyelem, a korábbi elnökválasztások során azonban kiderült, hogy a kampánynak ebben a szakaszában még nem lehet semmit sem biztosra venni. Sok múlik majd azon, milyen eredmény születik az előválasztásokat hagyományosan megkezdő Iowa és New Hampshire államokban. A legutóbbi választáson például Iowa államban Romney hatalmas összeget, mintegy 10 millió dollárt költött kampányra, de aztán végül meglepetésre a korábbi lelkész és arkansasi kormányzó, Mike Huckabee nyert.

Romney most nem is fordít túl nagy energiákat az erős vallásos bázissal rendelkező államra, ahol inkább Perrynek lehetnek esélyei, bár több politikai elemzés szerint komolyan számolni kell Michele Bachmann képviselővel és Rick Santorum korábbi szenátorral is, akik mindketten harcias konzervatív üzenetekkel kampányolnak, és sok időt töltenek Iowában. A liberálisabb államként elkönyvelt New Hampshire-ben ugyan Romney a legnépszerűbb, de akár még az eddig legfeljebb a média kedvenceként elkönyvelt, riválisainál jóval mérsékeltebb nézeteket és vitastílust képviselő Jon Huntsman is labdába rúghat majd.