A beépített ügynökök miatt kockázatos az újfasiszta német párt betiltása

Az újfasiszta Német Nemzeti-demokrata Párt betiltása bűnüldöző szerveknek a pártba beépített ügynökei miatt hiúsulhat meg. Németországban a vita a párt betiltásáról a közelmúltban felderített neonáci gyilkosságsorozat miatt indult el, amelyet kedden határozatban ítélt el a Bundestag.

Bocsánatot kért a neonáci gyilkosságok áldozatainak hozzátartozóitól a német parlament. A Bundestag rendkívüli ülésén szokatlan módon valamennyi párt támogatásával egyhangú határozatban ítélte el a szélsőjobboldali gyilkosságsorozatot, és egyidejűleg megkövette a tíz áldozat hozzátartozóit. Angela Merkel kancellárral az élen a képviselők egy perces néma csenddel és főhajtással emlékeztek a türingiai neonáci csoport által az elmúlt években meggyilkolt kilenc külföldi, illetve egy német áldozatra.

A nyíltan idegenellenes és antiszemita, ennek ellenére két, az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartomány parlamentjében is képviselettel rendelkező Német Nemzeti-demokrata Párt betiltását elviekben támogatja Norbert Lammert, a Bundestag konzervatív elnöke. A CDU tekintélyes politikusa ugyanakkor óvott attól az illúziótól, hogy az NPD betiltása megszüntetné a szélsőjobboldali veszélyt.

Az NPD betiltását a korábbi szociáldemokrata-zöld kormány egyszer már kezdeményezte az alkotmánybíróságnál, a karlsruhei bírói testület azonban 2003-ban elutasította. Az alkotmánybírák ugyanis a jogi eljárás tisztasága érdekében azt a feltételt szabták, hogy az állam, illetve az alkotmányvédelem vonja vissza az NPD soraiból a párt megfigyelése érdekében beépített embereit, erre azonban az alkotmányvédelmi hivatal nem volt hajlandó.

A beépített ügynökök száma azóta a korábbinak többszörösére növekedett, és az állami bűnüldöző szervek továbbra sem hajlandók a visszavonásukra. A Süddeutsche Zeitung információja szerint jelenleg körülbelül száz beépített ügynök lehet a mindössze pár ezer taggal rendelkező pártban. Ezért szakértők szerint egy esetleges újabb betiltási kezdeményezésnek a jelenlegi körülmények között továbbra sincs esélye. Ennek ellenére a konzervatív CDU-ban is egyre több az olyan vezető, aki a napokban a betiltást sürgette, és a párt elmúlt héten tartott kongresszusán - Angela Merkel kancellár és CDU-elnök javaslatára - bizottságot állított fel a betiltás esélyeinek tanulmányozására. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2010-ben 25 ezer szélsőjobboldalival számolt, a bűnügyek közül pedig közel 16 ezernek volt szélsőjobboldali háttere Németországban. Ezeknek a bűntényeknek az öt százaléka volt erőszakos.

Sabine Leutheusser-Schnarrenberger liberális igazságügyi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban megjelent írásában kedden ugyancsak az alapos előkészítés szükségességére figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy egy újabb betiltási kezdeményezés nem hiúsulhat meg. A konzervatívokkal közösen kormányzó szabad demokrata FDP politikusa utalt a szélsőjobboldali veszélyre, és hangoztatta, hogy az a közelmúltban leleplezett neonáci csoport türingiai kötődése ellenére semmi esetre sem számít egyedül a keleti tartományokat érintő jelenségnek.

A miniszter fontosnak nevezte a vitát az NPD-ről, ugyanakkor rámutatott: az esetleges betiltás kezdeményezése előtt előbb a beépített ügynökök problémáját kell megoldani. A bizalmas ügynöki rendszert egyébként az elmúlt napokban a gyilkosságok miatt rendkívül éles bírálatok érték. Szakértők szerint ugyanis az egész német belbiztonság - és benne a szóban forgó rendszer is - csődöt mondott. A gyanú szerint az ügynökök sok esetben nem a hatóságokat, hanem állami fizetségért a neonáci terroristákat segítették.