A nyugatiak és az Egyesült Államok úgy gyakorol nyomást Iránra, hogy közben semmilyen komoly bizonyítékuk nincs arról, hogy az országnak volna katonai atomprogramja, nukleáris robbanófej előállításán dolgozna - jelentette ki Jerevánban Ali Akbar Szálehi iráni külügyminiszter. Az iráni elnök pedig kijelentette, hogy az országának nincs szüksége atombombákra, és arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok meg fogja bánni, ha összetűzésbe kerül Iránnal. Mahmúd Ahmadinezsád azzal vádolta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetőjét, hogy Washington bábja, mert nem közöl jelentéseket az Egyesült Államok és szövetségeseinek az atomarzenáljáról.
Az izraeli külügyminiszter mindeközben arról beszélt, hogy "bénító" nemzetközi szankciókkal kell sújtani Iránt. Avigdor Liberman az izraeli parlament külügyi és védelmi bizottsága előtt azt mondta, hogy a büntető-intézkedéseknek az iráni központi bankot és az olajexportot kell sújtania. "Ha az Egyesült Államok nem tesz lépéseket ilyen szigorú szankciók bevezetése érdekében, akkor az azt fogja jelenteni, hogy a Nyugat és az amerikaiak megbékélnek Irán atomhatalmi státusával" - mondta Liberman.
Ehud Barak izraeli védelmi miniszter is megszólalt az ügyben, és hárította azokat a spekulációkat, amelyek szerint Izrael katonai támadást tervez az iráni atomlétesítmények ellen, és kijelentette, hogy nincs döntés ilyesmiről. "A háború nem piknik. Mi pikniket akarunk, nem háborút" - érvelt Barak az izraeli rádióban. Hozzátette ugyanakkor, hogy Izraelnek fel kell készülnie "kényelmetlen helyzetekre", és felelősséggel tartozik az állampolgárai biztonságáért.
Nyugati diplomáciai források szerint a NAÜ várható új jelentése alátámasztja azt a gyanút, miszerint Irán atomfegyver birtoklására törekszik. A szakosított ENSZ-szervezet ismét bírálja Iránt, amiért nem működik együtt a NAÜ-vel, és mint tagország nem tesz eleget kötelezettségeinek, egyebek között nem hagy fel az urándúsítással. Az urándúsítás olyan művelet, amely szükséges az atomfegyvergyártáshoz.
Szálehi megjegyezte: az iráni atomprogram politikai problémává nőtte ki magát. "Ha a NAÜ olyan jelentést fog kiadni, amely nélkülözi az objektivitást, akkor elveszti hitelét" - tette hozzá.
A Washington Post című amerikai lap vasárnapi száma szerint a NAÜ-jelentés az eddigi legrészletesebb képet nyújtja az iráni fejlesztésekről, és az áll benne, hogy Irán megtette a döntő lépéseket az atomfegyver legyártása felé. A Sunday Times című brit lap pedig izraeli hírszerzési adatokat idézve azt jelentette, hogy Irán nukleáris gyújtószerkezetet próbált ki, és úgy alakított át a ballisztikus rakétákat, hogy azok atomtöltetek hordozására is alkalmasak legyenek. A lap szerint az előző héten egyre több jel utalt arra, hogy Izrael csapásmérést fontolgat az iráni nukleáris létesítmények ellen. Simon Peresz izraeli államfő például utalt arra egy interjújában, hogy a katonai megoldás most reálisabbnak tűnik, mint a diplomáciai.
Ezekre reagálva Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök egy egyiptomi napilap szerint hétfőn kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Izrael növekvő befolyása miatt akarja megtámadni Iránt, de óva intette őket attól, hogy beavatkozzanak országában - írta hétfőn az al-Ahbár című egyiptomi napilap.
A francia kormány szintén hétfőn felszólította Iránt, hogy hagyjon fel atomprogramjával. A francia külügyminiszter szerint a program nagy valószínűséggel katonai jellegű. "Mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük a jóvátehetetlent, egy katonai akciót" - mondta Alain Juppé. A német kormány álláspontja szerint növelni kell a Teheránra nehezedő diplomáciai nyomást, ha Irán nem oszlatja el a félelmeket, hogy atomprogramja nem békés jellegű.
Oroszország ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az Irán elleni katonai akció komoly hiba lenne kiszámíthatatlan következményekkel. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a diplomácia eszközeivel kell megoldani az iráni nukleáris problémát. Lavrov megjegyezte azt is, hogy nem ez az első alkalom, amikor Izrael Irán elleni támadással fenyegetőzött.