Köddé vált nácik forgatták fel Németországot

Éveken keresztül raboltak és gyilkoltak Németországban egy neonáci terrorszervezet tagjai, akikre csak pár hete figyeltek fel a német hatóságok. Az ügy megrendítette a német titkosszolgálatok hitelességét, mert éveken át képtelenek voltak eredményt felmutatni a gyilkosok utáni nyomozásban, ráadásul több fedett ügynökük is érintett az ügyben.

November 4-én pénteken két maszkos férfi jelent meg a német Eisenach város egyik bankjában. Kirabolták, majd biciklire pattantak, és az egy kilométerre leparkolt lakóautójukhoz tekertek. A lakóautót nem sokkal később egy rendőrjárőr szúrta ki, és azonnal erősítést hívott. Nem tudni, hogy pontosan mi játszódott le a két férfiban mikor meghallották a szirénákat, de a kocsi hamarosan lángba borult, a rendőrök pedig már csak a holttestüket találták meg.

A haláluk előtt azonban telefonon felhívták a búvóhelyükön rejtőzködő harmadik társukat, egy nőt, hogy tüntesse el a nyomokat. Alig pár órával később a nő becsöngetett az egyik szomszédhoz, rábízta a macskáit, és eltűnt. A házat viszont nem sokkal később robbanás rázta meg, lerombolva a lakást, amelyben a nő és társai akkor már évek óta meghúzták magukat. A két férfi, Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt öngyilkos lett az égő lakókocsiban, a nyomozók szerint lelőtték egymást. A nő, Beate Zschäpe pár nappal a ház felégetése után besétált a jenai rendőrségre és feladta magát. "Én vagyok az, akit keresnek" - mondta.

Ezekkel az eseményekkel kezdődött egy egész Németországot megrázó ügy, amely évek óta megoldatlan gyilkosságokra derített fényt, és amelyet Angela Merkel kancellár "Németország szégyenének" nevezett. A leégett lakókocsiban és a romokban heverő házban ugyanis olyan nyomokat talált a rendőrség, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy a három bűntárs a felelős egy hat éven át húzódó gyilkosságsorozatért (az úgynevezett "Döner-gyilkosságokért"), egy 2007-es rendőrgyilkosságért, és több bombamerényletért is, amelyeket ideológiai okokból követtek el.

A "Döner-gyilkosságok"
2002 és 2006 között kilenc bolttulajdonost öltek meg Németországban országszerte, nyolc török és egy görög nemzetiségűt. A nyomozók sem ujjlenyomatokat, sem szemtanúkat, sem gyanúsítottakat nem találtak évekig, pedig 11 ezer embert és milliónyi telefonbeszélgetést ellenőriztek. Az egyetlen dolog, amely a rendőrség szerint összekötötte a gyilkosságokat a fegyver, egy cseh készítésű Ceska 83 pisztoly volt. Ezt a fegyvert találták meg a leégett zwickeau-i ház romjai között.

A hetek óta folyó nyomozás egyre több részletet tár fel, kínos helyzetbe hozva a német titkosszolgálatokat, a nemzetiszocialista nézeteket valló Nemzeti-demokrata Pártot (NPD), illetve azokat a "bizalmi emberekként" emlegetett ügynököket, akiket a német Alkotmányvédelmi Hivatal alkalmaz például neonácik megfigyelésére.

A nemzetiszocialisták és a Rózsaszín Párduc

A nyomozók szerint a gyilkosságok alapja ideológiai. "Amíg nem történnek alapvető változások a politikában, a médiában és a véleménynyilvánítási szabadságban, addig folytatjuk a tevékenységet" - hangzik el egy a nyomozók által a felégetett házban talált DVD-n. A párperces film a német Spiegel tulajdonába került, a lap szerint szó van rajta többek között egy Nemzetiszocialista Illegalitásnak nevezett szervezetről, amelynek a három neonáci is a tagja volt. Ez a szervezet a DVD szerint "bajtársak szövetsége", amely a "szavak helyett a tettek" alapján működik.

Az újság szerint a filmben a trió saját magát magasztalja a kilenc ember életét követelő sorozatgyilkosság miatt, és egy 2004-es kölni bombamerénylet elkövetését is vállalják. Utóbbi huszonkét embert sebesített meg. A filmben a Spiegel szerint a Rózsaszín Párduc című rajzfilmből vett részleteket vágtak össze a bombatámadásról készített korabeli híradós felvételekkel. "Nem sejtik, hogy mi már tudjuk, hogy mindkét botrány mögött a rózsaszín párduc áll, aki megint kifőzött valamit, ami a gonosz embernek gondot okoz, és amelyen a jók nevetnek" - mondja a hang a felvételen. A DVD a nyomozók szerint már be volt csomagolva, készen arra, hogy postázzák.

Elfogták, majd elengedték őket

A két férfi és a nő múltjának egy részét homály fedi, a hatóságok viszont jól ismerték őket még a kilencvenes évekből, amikor a Türingiai Hazavédelem nevű szélsőjobboldali szervezetben tevékenykedtek, és Jenában éltek. Bombákat gyártottak, 1997-ben pedig eljárás is indult velük szemben, amiért ál-levélbombákat küldtek kormányhivataloknak. Akkor le is tartóztatták, később azonban kiengedték őket.

1998-ban újra elfogatási parancsot adtak ki ellenük, amikor a rendőrök egy razzia során 1,4 kiló TNT-t, működőképes bombákat és propagandaanyagokat találtak a lakásukon. Elfogni azonban már nem tudták őket, ugyanis még abban az évben felszívódtak, az ellenük felhozott vád, amiért robbantásos bűncselekményt készítettek elő, pedig öt év múlva elévült.

Arról, hogy mit csináltak az elmúlt tizenhárom évben, keveset lehet tudni, a családjuk szerint náluk sem jelentkeztek. A Spiegel által megkérdezett jenai radikálisok szerint új kapcsolatokat kereshettek. Azt mindenestre kiderítették a hatóságok, hogy az elmúlt négy évben Zwickeauban éltek, a költségeiket pedig bankrablásokból finanszírozták. A hatóságok szerint 1999 óta tizenhárom bankot raboltak ki.

A nyomozás során kiderült, hogy segítőik is voltak, a héten letartóztattak egy hannoveri férfit, Holger G.-t, aki a gyanú szerint kapcsolatban volt velük, és szintén tagja a Nemzetiszocialista Illegalitásnak. A hatóságok szerint a férfi 2007-ben a jogosítványát és az útlevelét is kölcsönadta a három bűntársnak, lakókocsikat bérelt nekik, és azt is lehetségesnek tartják, hogy a gyilkosságokban is részt vett. Már korábban letartóztatták azt a férfit is, Matthias D.-t, akinek a neve a zwickeaui ház bérleti szerződésén szerepelt, és aki szintén igazolványokat adott a csoportnak, és az ő bankszámlájáról fizették a ház bérleti díját is.

Holger G. letartóztatása

A titkosszolgálat sem érti

A gyilkosságok felderítése óta kitört politikai vita célpontja a német Alkotmányvédelmi Hivatal. "Az Alkotmányvédelmi Hivatal itt minden esetben csődöt mondott, nekünk pedig tisztáznunk kell, hogy miért" - mondta hétfőn Thomas Oppermann, az ellenzéki SPD pártigazgatója, aki egyben a Bundestag titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának is az elnöke. "Ahogy ez most kinéz hatalmas hiba történt" - mondta Spiegelnek még hétfőn egy titkosszolgálati forrás. Hozzátette azt is, hogy számára rejtély, hogyan tudott a trió éveken keresztül illegalitásban működni.

A Bundestag titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának keddi ülése után több politikus is felvetette az úgynevezett bizalmi emberek felelősségét. Ezek az ügynökök a titkosszolgálatoknak többnyire pénzért jelentő források, akiknek a tevékenysége már régóta vitatott Németországban. Nagy szerepük van például a nemzetiszocialista eszméket valló NPD megfigyelésében, legtöbbjük pedig szintén szélsőjobboldali nézeteket vall.

A nyomozás során kiderült, hogy a neonáci trió még a kilencvenes években kapcsolatban volt a jenai szélsőjobboldali közösség egyik vezetőjével, Tino Brandttal, akit 2001-ben beszervezett a titkosszolgálat. A Spiegel információja szerint Brandt még azután is kapcsolatban állt a trióval, miután a hatóságok 1998-ban a nyomukat vesztették.

Gyanúba keveredett egy másik ügynök is, aki a Frankfurter Allgemeine Zeitung információja szerint jelen volt a trió egyik 2006-os gyilkosságánál. Halit Yozgattal fényes nappal végeztek a saját internet-kávézójában. Az ügynök, aki több újság szerint szintén neonáci nézeteket vall, éppen a kávézóban internetezett a gyilkosság idején. Az tette gyanússá, hogy a többi vendéggel ellentétben nem jelentkezett a nyomozók felhívására. Saját bevallása szerint már a gyilkosság előtt távozott, a hatóságok szerint pedig az ügynöknek hiteles alibije van több, más gyilkosság időpontjára is, de nem az összesre.

A leégett ház romjai között a rendőrök személyi okmányokat is találtak. Ezek a Spiegel szerint olyan "legális-illegális" papírok voltak, amelyek eredetiek, viszont hamis személyazonosságra szólnak. A német Bild szerint ilyen papírokat csak a titkosszolgálatok tudnak kiállítani, a Spiegel pedig szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal szintén hasonló áldokumentumokat ad a bizalmi embereinek. Titkosszolgálati források azonban valószínűtlennek nevezték, hogy a három neonáci a hivataltól szerezte volna az igazolványait. "Források és bizalmi emberek nem kapnak papírokat" - mondta egyikük a Spiegelnek.

Terrorelhárítási központ és pártbetiltás

Hans-Peter Friedrich belügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában kijelentette: úgy tűnik, mintha a szélsőjobboldali terrorizmus új formájával állnánk szemben. Német politikusok különböző javaslatokkal álltak elő a neonáci csoport ténykedésének napvilágra kerülése után. A belügyminiszter egy szövetségi adtabázis kiépítését javasolta, amelyben az erőszakos szélsőjobboldaliak szerepelnének. Ez szerinte egy egyesített adatbázis lenne, a titkosszolgálatok és rendőrségi szervezek ugyanis jelenleg tartományonként külön adatbázisokat vezetnek Németországban.

Hans-Peter Friedrich belügyminiszter kijelentette: úgy tűnik, mintha a szélsőjobboldali terrorizmus új formájával állnánk szemben

Friedrich javaslata feszültségeket okozott a kormányban, Sabine Leutheusser-Schnarrenberger igazságügy miniszter ugyanis szkeptikusan fogadta az ötletet. "Természetesen vannak adatbázisok jobboldali bűnőzökről is, úgy ahogy vannak baloldaliakról és iszlamistákról is" - mondta az igazságügy miniszter hozzátéve azt, hogy tisztázni kellene, milyen adatokról van szó és ki tárolná őket. Ő saját javaslattal állt elő, miszerint csökkenteni kellene a titkosszolgálati hivatalok számát, hogy ezzel hatékonyabbá váljanak. Ennek az elfogadása a Spiegel szerint azért valószínűtlen, mert alkotmánymódosítást igényel. Az alsószászországi belügyminiszter pedig egy terrorelhárítási központ felállítását indítványozta, a jobb-és baloldali szélsőségesek kezelésére.

A legszélesebb egyetértés a szélsőjobboldali NPD betiltását övezi, ezt a német kormánykoalíció és befolyásos ellenzéki politikusok is felvetették. A szélsőjobboldali párt neve többször is szóba került a neonáci trió tevékenysége miatt, főleg azért mert az NPD több politikusa is ugyanabban a türingiai szélsőjobboldali körben tevékenykedett, amelyben Mundlos, Böhnhardt és Zschäpe is.

Az ügynökök miatt működik még a szélsőjobbos párt

A párt alkotmányellenessé nyilvánítását egyszer már indítványozták a német alkotmánybíróságnál, amely pont a titkosszolgálatok bizalmi embereire hivatkozva utasította el a betiltást. A német AB akkor azt kifogásolta, hogy a beadott kérelem egyik pontjában egy olyan NPD-vezető alkotmányellenes állításaira hivatkoztak, aki az Alkotmányvédelmi Hivatal beépített embere volt. A Süddeutsche Zeitung információja szerint jelenleg körülbelül száz beépített ügynök lehet a mindössze pár ezer taggal rendelkező pártban.

Az NPD választási plakátja Berlinben

"Nem helyes, hogy a nyíltan alkotmányellenes NPD betiltása azért nem lehetséges, mert az alkotmányvédelem a bizalmi embereivel működési garanciát nyújt nekik" - mondta a kisebbik német kormánypárt frakcióvezetője, Christian Ahrendt. Az NPD betiltásához több politikus szerint is vissza kellene hívni az ügynököket, ez azonban másfajta problémákat okozna. "A bizalmi emberek visszahívása azt jelentené, hogy alig lennének információink a szélsőjobboldali körök működéséről, ez pedig végzetes lenne" - mondta az alsószászországi belügyminiszter.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal a 2010-ben 25 ezer szélsőjobboldalival számolt, a bűnügyek közül pedig közel 16 ezernek volt szélsőjobboldali háttere Németországban. Ezeknek a bűntényeknek az öt százaléka volt erőszakos.

Uwe Mundlos, a képzett
Értelmiségi családban nevelkedett, és mindig kitűnt abból paneltelepi környezetből, ahol felnőtt. Egy szomszédja úgy jellemezte, hogy jó a stílusa, egy volt tanára pedig "lovagiasnak" tartotta. Jó natuló volt, elsősorban a természettudományok érdekelték. Egy piros Ford Escorttal járt, amelynek a rendszáma "J - AH 41" Jenára, és Adolf Hitlerre utalt. Állítólag egyszer megpróbált elgázolni egy bicikliző punkot.

Uwe Böhnhardt, a katona
Böhnhardt befelé forduló típus volt, és fegyverrajongó. Folyamatosan uralkodnia kellett magán, hogy a gyűlésekre, ahol gyakran rendőrségi ellenőrzések voltak, ne vigye magával a fegyvereit. Egykori ismerősei azt mondták, ő lehetett a trióból az, aki "az ujját a ravaszon tartotta". "Közvetlen közelről lelőni valakit nem mindenki tud" - jellemezte egyik ismerőse. A 2007-es rendőrgyilkosságnál a nyomozók szerint az áldozatot egyszerre ragadták meg, és lőtték fejbe.

Beate Zschäpe, a közreműködő
Zschäpe leginkább a háttérbe húzódott, más mint a két férfi, nem osztozott a gondolkodásmódjukban. Példáu,l amíg a férfiak fekete dzsekit és surranó bakancsot viseltek, vagy éppen horogkeresztet, Zschäpe megtagadta a náci egyenruhát. Jelenleg terrorista egyesületben való részvétel, gyilkosság, gyilkossági kísérlet és gyújtogatás miatt nyomoznak utána, letartóztatták, de egyelőre nem vallott.