Sarkozy megdöbbent a görög népszavazás bejelentésén

Francia források irracionálisnak nevezték, hogy Görögország népszavazást tart az országnak ítélt uniós mentőcsomagról. Úgy vélik, elképzelhetetlen, hogy a bankok elengedik a görög államadósság felét, ha görögök kivárnak, és népszavazásra bocsátják a mentőcsomag kérdését.

Nicolas Sarkozy francia államfő megdöbbenéssel fogadta a görög miniszterelnök bejelentését arról, hogy az elmúlt heti európai uniós csúcsértekezleten elfogadott, az ország megsegítését célzó mentőcsomagról népszavazást rendeznek - írta kedden honlapján a Le Monde című napilap.

A francia elnök hétfő estig azt hitte, hogy a görög államcsőd és a bankok feltőkésítésének kérdéseit rendezték. Azzal tisztában volt, hogy a euróövezeti mentőalap (EFSF) megerősítése még hátravan annak érdekében, hogy Olaszországot ne érje el a válság. Most viszont hirtelen minden kezdődik elölről - áll a Le Monde internetes oldalán.

Az Élysée-palota egyelőre nem adott ki közleményt, de az újság egy elnöki forrást idézve azt írta: "A görögök gesztusa irracionális, és az álláspontjuk veszélyes". A Nemzetközi Valutalap 8 milliárd eurós támogatását még nem kapták meg, és mostantól nehéz elképzelni, hogy addig utalnának nekik, amíg a helyzet nem lesz egyértelmű. Addig pedig Görögország fizetésképtelenné válhat. Ettől tart a lap szerint Sarkozy egyik hétfő esti látogatója, akivel az elnök a görög bejelentés után konzultált.

A francia államfő a nap folyamán telefonon egyeztet Angela Merkel német kancellárral. A Le Monde szerint aggasztó, hogy várhatóan február előtt nem tartják meg a népszavazást Athénban. Addig pedig a Brüsszelben eldöntött terv összeomolhat: hogyan lehetne elképzelni, hogy a külföldi bankok elengedik a hitelek felét, ha a görögök közben népszavazáson az államcsődről döntenek? - tette fel a kérdését a Le Monde. A piac rosszul reagált a görög népszavazás bejelentésére, zuhanni kezdtek a nyugati tőzsdék, nagyot esett a forint. Kedden nem volt tőzsdei kereskedés Magyarországon.

Papandreu nem konzultált Európával a népszavazásról

Ha a görögök elvetik a népszavazáson az európai hitelmegállapodást, az akár Görögország államcsődjéhez is vezethet - mondta kedden Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök. Az euróövezeti országok csoportjának nem hivatalos vezetője az RTL rádiónak azt is elmondta, hogy Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök a referendum kiírásáról meghozott döntés előtt nem konzultált az európai vezetőkkel. A lépés pedig "nagy idegességet és bizonytalanságot" eredményezett az eurózóna szempontjából már eddig sem biztonságos helyzetben.

"A görög miniszterelnök úgy hozta meg a döntést, hogy európai kollegáival nem beszélt arról" - fogalmazott Juncker. Hozzátette: "Ez nagy idegességet eredményezett, amelyhez nagy bizonytalanság is párosul a már eleve nagyon bizonytalan helyzetben, ezért most nyugodtan kell megvizsgálnunk, hogy mit tudunk ezzel kezdeni".

Arra a kérdésre, hogy államcsődhöz vezetne-e, ha a görögök nemmel szavaznak, Juncker azt válaszolta: "Nem tudom kizárni, hogy ez fog történni, de ez attól is függ, hogy a kérdést hogyan fogalmazzák meg (a népszavazáson) és hogy a görögök pontosan miről is fognak szavazni".

Olaszország a "váratlan döntés" ellenére folytatja reformintézkedéseit

Bizonytalanságot okoz a piacokon, hogy Görögországban bejelentették, népszavazást tartanak az ország megsegítését célzó európai pénzügyi mentőcsomagról - közölte kedden Silvio Berlusconi olasz kormányfő. "Kétségtelen, hogy a görög döntés nehézséget jelent a piacoknak" - írta közleményben az olasz miniszterelnök. Ez a "váratlan" döntés "bizonytalanságot teremt" a G20-ak csütörtökön kezdődő kétnapos cannes-i csúcstalálkozója előtt - állapította meg.

Silvio Berlusconi próbálta megnyugtatni a piacokat. Közölte, hogy az olasz kormány végrehajtja a múlt héten Brüsszelben bejelentett reformintézkedéseket, és be fogják ezeket mutatni a G20-országoknak. "A kormány döntéseit végre fogjuk hajtani a helyzet által diktált határozottsággal, szigorúsággal és gyorsasággal" - ígérte. Berlusconi a múlt szerdán intézkedések egész sorát jelentette be, amelyek az olasz gazdasági növekedés beindítását és a tetemes - 1900 milliárd eurós, az olasz GDP 120 százalékát kitevő - államadósság csökkentését célozzák.