Hosszú betegség után, vasárnap reggel Prágában elhunyt Václav Havel cseh író és politikus, a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, majd Csehország első elnöke. Titkára szerint a 75 éves Havelt álmában érte a halál. Havelnak évek óta súlyos egészségi problémái voltak, az utóbbi fél évben szinte minden programját lemondta. Legutóbb egy hete jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor a dalai lámával találkozott Prágában.
Havel 1936-ban született jómódú polgárcsaládban, amelynek tulajdonában többek közt egy filmstúdió is állt. Származása miatt a kommunista Csehszlovákiában csak esti tagozaton érettségizhetett, és nem mehetett egyetemre sem, mindössze két évig tanult egy műszaki főiskolán. Fiatalemberként színházi technikusként kezdett dolgozni, majd dramaturg és rendezőasszisztens lett belőle. Később elvégezte a művészeti akadémiát.
Az 1968-as prágai tavasz idején aktív politikai szerepet vállalt, ezért a Varsói Szerződés katonai beavatkozása után betiltották műveit, és ő maga is csak sörgyári munkásként tudott elhelyezkedni. Alapítója és első szóvivője volt a csehszlovákiai emberi jogokért küzdő Charta '77 mozgalomnak. Emiatt összesen öt évet töltött börtönben. Bár nemzetközi hírű volt, Csehszlovákiában csak szamizdatként jelenhettek meg a művei.
1989 őszén, az úgynevezett bársonyos forradalom idején Havel szinte magától értetődően került a rendszerváltozás követelő erők élére. Részt vett a Polgári Fórum megalapításában, a mozgalom jelöltjeként választották 1989. december 29-én Csehszlovákia elnökévé. Havel ellenezte Csehszlovákia szétválását, ezért 1992-ben, amikor a folyamat már visszafordíthatatlan volt, lemondott tisztségéről.
Két ország gyászolja Petr Necas cseh miniszterelnök szerint Václav Havel halála nagy veszteség a Cseh Köztársaság számára. Necas azt mondta: személyesen nagyon tisztelte az elhunyt politikust, és Havel az állam részéről a legmagasabb elismerést és megbecsülést érdemli. Iveta Radicová szlovák kormányfő az STV vitaműsorában tudta meg a hírt. "Szeretném kifejezni őszinte részvétem mindenki számára, akit a hír megérint" - mondta Radicová, aki néhány nappal korábban találkozott Havellal Prágában. Ondrej Dostál, a szlovák Polgári Konzervatív Párt alelnöke Facebook-oldalán azt írta: "Meghalt a köztársasági elnököm, nyugodjon békében." Még Vladimír Meciar, Szlovákia első miniszterelnöke is úgy nyilatkozott, hogy bár eltérő véleményük volt a szlovák nép közös állambeli igényeiről, Havel a szlovák történelem részévé is vált a demokratikus viszonyok megteremtésével 1989 után. |
A szétválás után, 1993-ban őt választották az önálló Csehország első elnökévé. Tisztségében 1998-ban újabb öt évre megerősítették, második mandátuma 2003. február 2-ig szólt. Havel neve és személyisége visszavonulása után is Csehország "védjegye" maradt, politikusi tapasztalatait azóta főleg emberi jogi téren kamatoztatta. Megszámlálhatatlan kitüntetés, díj, cím birtokosa - mind irodalmi, színházi, mind közéleti, politikusi tevékenységének elismeréséül. Többször jelölték Nobel-békedíjra is.
"Ha jól belegondolok, akkor még ma sem tudom nagyon elhinni, hogy 13 évig köztársasági elnök voltam. Elnökké választásom életem legnagyobb furcsasága" - idézte nemrégiben a Mladá Fronta Dnes című prágai lap Havelt, aki ennek megfelelően is viselkedett. Magyar turisták is többször találkozhattak Prágában, a Hradzsin közelében lévő kocsmákban az akkor még hivatalban lévő elnökkel, aki kiruccant a hivatalából meginni egy-egy sört.
Filmrendezőként Havel idén márciusban mutatta be első filmjét. Kimerítette a munka, ezt követően mondta le programjait. Kórházban is ápolták légúti gyulladással. Filmje mozibemutatóján végül részt vett, gyengén, botjára támaszkodva. Ezután vidékre ment gyógykezelésre, nem vett részt a bársonyos forradalom évfordulóján rendezett november 17-i megemlékezésen sem.
Havel halálhírére reagálva részvétét fejezte ki Schmitt Pál köztársasági elnök, Göncz Árpád korábbi államfő pedig azt írta, "baráti együttlétünk emlékét megőrzöm". A politikus haláláról megemlékeztek a magyar pártok, köztük az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció is.