Egy nagy túlélő és egy meleg jelölt jutott a finn elnökválasztás második fordulójába

Több szempontból is szokatlan eredménye lett a vasárnapi finnországi elnökválasztásnak. A posztot 30 év után először nem szociáldemokrata politikus tölti majd be, az elnökségért egy konzervatív és egy nyíltan meleg zöld párti jelölt verseng.

Harmincéves sorozatnak szakadt vége Finnországban, ahol a vasárnapi elnökválasztás vezető jelöltjei között nincs egyetlen szociáldemokrata politikus sem. A szociáldemokraták, akiknek jelöltjei 1982 óta sorra nyerték az elnökválasztást - a leköszönő elnök, Tarja Halonen (az első nő ezen a poszton) második ciklusát szolgálja -, ezúttal messze alulmaradtak. Jelöltjük, a korábbi miniszterelnök Paavo Lipponen (6,7 százalékkal) csak az ötödik helyet szerezte meg a finn szavazók közel 73 százalékának részvételével zajló voksoláson.

Az elnökválasztás előtt többen arra számítottak, hogy a finnek a jelöltekre leadott szavazatokkal mondanak majd elmarasztaló ítéletet, többek között az ország eurózóna-tagságáról. A második fordulóba azonban csak EU-párti jelöltek kerültek.

Az indulók közül Sauli Niinistö, a kormányzó liberális konzervatív Kansallinen Kokoomus (Nemzeti Koalíciós Párt) jelöltje érte el a legjobb eredményt (a szavazatok 37 százalékát kapta), ám mivel nem sikerült megszereznie a voksok legalább felét, február ötödikén második fordulót tartanak, ezen a Vihreä Liitto (Zöld Liga) jelöltje, Pekka Haavisto lesz az ellenfele, ő az első fordulóban a szavazatok 18,8 százalékával lett második.

A liberális konzervatív Niinistö első körös eredménye nem számít meglepetésnek, a korábbi pénzügyminiszter már az előző, hat évvel ezelőtti elnökválasztáson is megszorongatta - a most a második, alkotmányban engedélyezett ciklusa végére érő - Tarja Halonent. A konzervatív politikus hónapok óta vezetett a közvélemény-kutatásokban is, és jó esélye van rá, hogy ő legyen a tizenkettedik köztársasági elnök Finnország 1917-ben kikiáltott függetlensége óta.

Niinistőt sokan egyfajta finn hősnek tekintik, aki mind politikailag, mind magánéletében nagy túlélőnek számít. 1996 és 2003 között pénzügyminiszter, 2006 után pedig parlamenti elnök volt, és mindkét poszton szókimondásáról volt híres. Parlamenti elnökként kritizálta például a képviselőknek járó magas fizetést, bár elnökjelöltként már kevésbé engedte el magát - írja róla a Dpa német hírügynökség. Niinistö 1995-ben autóbalesetben elvesztette feleségét, és egyedül maradt két kiskorú fiával. 2004-ben hajszál híján élte túl a karácsonykor lecsapó pusztító kelet-ázsiai szökőárat: éppen Thaiföldön nyaralt egyik fiával, de egy telefonpóznára felmászva mindketten túlélték a katasztrófát.

Sauli Niinistö

A második fordulóban azonban erős jelölt lesz az ellenfele. "Rendkívül kulturált és civilizált. Szükségünk van az új, magasan kvalifikált generációk egy új tagjára, akit nem rontott még meg a politika" - idézte az Associated Press amerikai hírügynökség helyszíni beszámolója az egyik helsinki járókelőt. Pekka Haavisto volt az első (1995-99 között) olyan miniszter Európában, aki zöld párt színeiben került be egy kormányba, és jóllehet mandátuma lejárta után hosszabb időre felfüggesztette hazai politikai karrierjét, most ismét rekorder lehet: belőle lehetne az első, homoszexualitását nyíltan vállaló európai államfő. (Melegségét nyíltan vállaló miniszterelnökből már kettő is van: Izlandon a 2009-ben megválasztott Jóhanna Sigúrdardóttir, illetve Belgiumban a király által tavaly kormányalakításra felkért szocialista párti Elio Di Rupo).

Haavisto 2007-ig, a finn parlamentbe való visszatéréséig az ENSZ környezetvédelmi programjánál (UNEP), illetve ez EU-nál is szolgált. Előbbi minőségében vizsgálta például a Balkánon, Irakban vagy épp Afganisztánban a háborúk okozta környezetvédelmi károkat - például a nyugati szövetségesek által bevetett, szegényített urániummal erősített páncéltörő lövedékek egészségügyi hatásait -, illetve a tiszai ciánszennyezést is. Uniós küldöttként részt vett Szudánban a darfúri béketárgyalások tető alá hozásában.

Pekka Haavisto (jobbra) élettársával

Ez a tapasztalat jól jöhet a számára, miután a finn elnök egyik fő feladata az ország külpolitikájának alakítása, egyéb szerepe inkább ceremoniális jellegű.

A Dpa német hírügynökségnek nyilatkozó Göran Djupsund politológusprofesszor szerint a két jelölt közötti jelenleg 19 százalékos szavazatkülönbség a második fordulóban szűkülhet. Annak ellenére is szorosabb verseny várható, hogy a szavazók egy része biztosan nem támogatja az egy ecuadori férfival életközösségben élő zöld párti Haavistót. Felsorakozhatnak mellette viszont a fiatalosabb, urbánus szavazók - vélte a megkérdezett politológus. A fővárosban, Helsinkiben a finnek legfőbb értékeiként a környezetvédelmet és toleranciát hirdető Haavisto kapta a legtöbb voksot vasárnap, 39 százalék szavazott rá, míg Niinistö csak 33,9 százalékot kapott itt.

A Helsingin Sanomat finn lap internetes kiadása szerint Haavisto második helye azt jelezheti, hogy a liberális beállítottságú szavazók visszavágtak a tavalyi parlamenti választás eredményei miatt. Tavaly ugyanis a kétszáz képviselői helyből 39-et a nacionalista-populista, bevándorlásellenes Perussuomalaiset (Igaz Finnek) szerzett, és lett ezzel harmadik az országgyűlési választáson, mindössze ezerötszáz szavazattal lemaradva a második szociáldemokratáktól.

Finnországban egyébként 1971-ig büntették a homoszexualitást, csak 1981-ben mondták ki, hogy a melegek nem elmebetegek, és 2002-ben ismerték el hivatalosan az azonos neműek élettárási kapcsolatát. A melegségről még tavaly is úgy nyilatkoztak az [origo]-nak finnországi fiatalok, hogy az tabutémának számít, 2010-ben a helsinki meleg büszkeség napi felvonulást pedig gázspray-s támadás érte, igaz többen hozzátették, hogy a helyzet azóta javulóban van.