Heves kirohanást intézett a hamiltoni ügyész a magyar igazságügyi rendszer ellen a magyarokból álló feltételezett emberkereskedelmi hálózat ügyében tartott egyik tárgyaláson. A Torontóhoz közeli város ügyésze, Toni Skarica képviseli a vádat Kanada legnagyobb emberkereskedelmi bűnügyében, amelynek szereplői mindannyian magyarok.
A Kanadában felderített ügy lényege, hogy a mintegy tucatnyi gyanúsított - Pápa városából kivándorolt roma családok tagjai - bűnszervezetet építettek ki Hamiltonban, ahol jól menő építkezési vállalkozásuknál ingyen dolgoztattak Magyarországról Kanadába csábított csicskásokat. Az összesen tizenkilenc áldozat egybehangzóan állítja, hogy jól fizető állás ígéretével csalták őket Kanadába, ehelyett azonban ingyen munkát vártak tőlük, pincékben szállásolták el őket és állandó félelemben éltek. A kanadai hatóságok szerint a csicskásokon nem csak a rabszolgamunkán keresztül kerestek a gyanúsítottak, hanem úgy is, hogy lopásra kényszerítették őket, illetve szociális segélyeket vettek fel utánuk. Az [origo] korábban a helyszínen járt utána a magyar bűnszervezet történetének, az erről szóló cikksorozatunkat itt, itt és itt olvashatja el.
Pénteken az emberkereskedelmi per egyik gyanúsítottja, Nemes Krisztina bűnösnek vallotta magát egy másik bűnügyben, szociális segélyekkel történő visszaélésben - írja a Hamilton Spectator című helyi lap. A 45 éves nő az emberkereskedelemmel vádolt családok rokonságába tartozik, és december óta volt előzetes letartóztatásban. Még ebben a hónapban visszaszállítják Magyarországra.
Nemes Krisztina a vád szerint 2008-ban érkezett Hamiltonba Magyarországról, és félrevezette a kanadai hatóságokat azt állítva, hogy a férje elvált tőle, emiatt gyermekét egyedül nevelő anyaként segélyre szorul. Ezzel a hazugsággal mintegy ötvenezer kanadai dollárral károsította meg az államot. "Ötvenezer dollárt fizettünk ki bűnözőknek" - fogalmazott az ügyész a bíróságon a Hamilton Spectator tudósítása szerint.
Toni Skarica hozzátette, Nemes Krisztina ügye az ötvenezer dolláros csalásnál jóval nagyobb jelentőségű. Megmutatja ugyanis, mennyire "bizarr" magyar igazságügyi rendszer, amely lehetővé teszi, hogy elítélt bűnözők hazamenjenek, mielőtt megkezdik a börtönbüntetésüket. "Éppen csak nem biztatja őket arra, hogy szökjenek el jó messzire" - fogalmazott. "Nemes Krisztina éppen ezt tette", mondta az ügyész. Viszont amikor Kanadába érkezett, és menedékjogot kért arra hivatkozva, hogy otthon a cigánysága miatt üldözik, a kanadai hatóságok nem találtak ellene kiadott letartóztatási parancsot a nyilvántartásban. Úgy tűnt tehát, hogy a nőnek nincs priusza - pedig valójában öt különböző bűncselekmény elkövetése miatt körözték, és két év hat hónap börtönbüntetésre ítélték - mondta a bíróságon Skarica. Ez viszont csak tizennyolc hónappal később derült ki: a magyar hatóságok ennyi idő elteltével értesítették Kanadát a nő bűnöző múltjáról.
Ezalatt, egészen tavaly októberig, Nemes Krisztinának járt a segély Kanadában. "Elképesztő, hogy ezt éveken át lehetett csinálni", miközben zajlott a nyomozás az emberkereskedelmi ügyben a családok ellen - mondta Skarica. "A társadalomnak tudnia kell, hogy a kanadai jóléti és menekültügyi rendszeren akkora lyukak vannak, amelyek miatt bűnöző múltú magyar romák egy csoportja élhetett Hamiltonban, és még pénzt is kapott érte." Mindezt az ügyész elképesztőnek, sokkolónak és undorítónak nevezte.
Skarica azt mondta a tárgyalóteremben, hogy Magyarországra is el akar juttatni egy üzenetet. "Nem kellenek a bűnözőitek" - jelentette ki. A vád képviselőjeként ezután nem börtönbüntetést, hanem azonnali kitoloncolást kért Nemes Krisztinának, mondván, nem akarja, hogy a kanadai adófizetőknek még több pénzbe kerüljön az ügy. A bíró ennek megfelelően döntött.
Nemes Krisztina védője, John Abrams a Hamilton Spectator szerint nem részletezte, hogy pontosan miben is vallja bűnösnek magát a védence, ugyanakkor megjegyezte: a kanadai menekültügyi rendszerben nem kizáró ok a menedékkérők befogadása akkor sem, ha már elítélték őket, és hozzátette, hogy a romákat Magyarországon valóban üldözik.
Az [origo] Skarica kijelentéseivel kapcsolatban hétfőn megkereste az ORFK-t és a Nemzeti Nyomozó Irodát is, ha válasz érkezik, cikkünket frissítjük.
Az [origo]-nak is bírálta a magyar igazságügyet Skarica Toni Skarica az [origo]-nak tavaly októberben adott nyilatkozatában is bírálta a magyar hatóságok hozzáállását az ügyhöz. Arról beszélt, hogy úgy tűnik, a magyar rendőrség kevéssé igyekszik, hogy megtalálja azokat, akik az emberkereskedelmi ügyben a kanadai hatóságok látókörébe kerültek, de Magyarországon vannak. "Azt hinnénk, hogy ha mi megpróbáljuk ezt az egészet felszámolni itt, akkor ők megpróbálják ugyanezt ott. Mégsem teszik" - mondta, hozzátéve, hogy csalódott emiatt. "Miért nem tesz valamit Magyarország? Ezt nem tudom megérteni." Az ORFK akkor erre az [origo]-nak annyit reagált, hogy a két ország hatóságai folyamatosan együttműködnek "bűnügyi információcsere keretében, továbbá az ügy sikeres felderítése érdekében a magyar rendőri szervek minden kért segítséget megadtak, és a jövőben is meg fognak adni a kanadai félnek." |