Egy mindössze 18 éves tibeti szerzetesnő gyújtotta fel magát Nyugat-Kínában, Tibet kínai megszállása elleni tiltakozásul a Free Tibet nevű aktivista mozgalom információi szerint. A mozgalom közleménye szerint a fiatal nő túlélte az égési sérüléseket.
A szerzetesnő a Mamae nevű női kolostorban lakott, Szecsuán tartományban. Mielőtt felgyújtotta magát, a kínai vezetés elleni jelszavakat kiabált a Free Tibet közleménye szerint. Azonnal jöttek érte a rendőrök és a katonák, és elvitték.
A Mamae kolostort, amely közismert a dalai lámához való hűségének nyílt vállalásáról, az akció után kiürítették a hatóságok. Októberben ugyanebben a kolostorban gyújtotta fel magát egy húszéves szerzetesnő, és belehalt a sérüléseibe. 2008-ban a kolostor szerzetesnői tiltakozó felvonulást tartottak, és a dalai láma portréját hordozták körbe - az akció tömeges bebörtönzéshez, és néhány szerzetesnő elítéléséhez vezetett.
Pénteken három tibeti gyújtotta fel magát Szecsuán tartományban. A három áldozat egyike a helyszínen életét vesztette, míg a két másik súlyos sérüléseket szenvedett. Mindhárman Tibet önállóságát és a száműzetésben élő dalai láma visszatérését követelték. Kevesebb mint egy év alatt összesen 19 tibeti választotta a tiltakozásnak ezt a módját, és többségük szerzetes volt. Az önégetésről szóló híreket a kínai hatóságok jellemzően nem erősítik meg, általában annyit közölnek, hogy azok nem történtek meg.
Kína állítása szerint "békésen szabadította fel" Tibetet 1951-ben, és az elszigetelt, szegény régió gazdasági fejlődéséhez pénzügyileg hozzájárulva javított a tibetiek sorsán. Számos tibeti azonban nem viseli el, amit ők a többségi han etnikum növekvő befolyásának neveznek, sem pedig a vallásuk és kultúrájuk elnyomását. Peking "terroristáknak" tartja az önégetőket, és azzal vádolja a tibeti szakadár erőket, hogy szítják a gyűlölködés az ott élők között.
Az elmúlt néhány hónapban 2008 óta nem látott módon növekszik a feszültség és a nyugtalanság a tibeti területeken. Akkor Tibet fővárosában, Lhászában véres zavargások kezdődtek, Kína pedig úgy reagált a tiltakozásokra, hogy hatalmas katonai és rendőri erőket vezényelt a területre, és külföldiek elől mintegy egy évre hermetikusan lezárta Tibetet. A nyugati riportereket most már hetek óta nem engedik be a területre - írta az AP hírügynökség.