14 év után szabadon enged tíz túszt egy kolumbiai gerillaszervezet

Kolumbia legerősebb szélsőbaloldali gerillaszervezete, a FARC bejelentette vasárnap, hogy felhagy az emberrablásokkal, és szabadon engedi az utolsó túszait, egy csaknem 14 éve elrabolt biztonsági szolgálat tíz tagját.

A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szervezet internetes oldalán tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy nem fog többé "anyagi okokból" embereket rabolni, mert ez összeegyeztethetetlen "forradalmi tevékenységével". Közleményében tudatta, hogy szabadon enged tíz túszt, de a hatóságok szerint a FARC fogságában nem tíz, hanem tizenkét ember sínylődik.

A FARC közleményében nincs arról szó, hogy felhagy az erőszakcselekményekkel. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök Twitteres üzenetében közölte, hogy méltányolja a FARC bejelentését, fontos és szükséges lépésnek tartja azt, hogy a szervezet felhagy az emberrablásokkal, de ez nem elégséges.

A szélsőbaloldali FARC Kolumbia legnagyobb gerillaszervezete. 1964-ben alakult egyfajta kommunista szellemiségű, parasztokból verbuvált hadseregként, amely a szegények és gazdagok közötti egyenlőtlenségek megszüntetését tűzte zászlajára. A szervezet 17 ezer harcosával egykor igencsak befolyásos volt, városokat támadott meg, és kénye-kedve szerint rabolt el embereket. Álvaro Uribe korábbi államfő az Egyesült Államok támogatását élvezve felvette a harcot a gerillákkal: a dzsungelekbe és az ország hegyvidékére űzte őket, s számuk ezalatt nyolcezerre csökkent. A FARC elleni harcban nagy szerepe volt Santosnak, aki 2006-2009 között védelmi miniszterként irányította a szervezet elleni hadműveleteket.