A videojátékokba is belenézhetne a brit rendőrség

A Facebookon, a Twitteren, e-mailben és telefonon, de még az online videojátékok felületén folyó kommunikáció adatait is elkérhetnék a brit hatóságok az internetszolgáltatóktól, amelyeknek egy új törvénytervezet szerint egy évig kellene tárolniuk az adatokat.

Minden egyes lakossági telefonhívás, szöveges üzenet, e-mail és felkeresett internetes honlap adatait tárolniuk kell a jövőben a brit szolgáltatóknak a kormány által tervezett terrorellenes szigorítási tervek alapján - írta a Sunday Telegraph.

A brit konzervatív vasárnapi lap meg nem nevezett forrásokat idéző értesülése szerint a vezetékes- és a mobiltelefon-szolgáltatóknak, valamint az internetszolgáltató cégeknek a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció előírná a részletes lakossági távközlési és internetezési adatok tárolását egy évig, és ezeket az adatokat kérés esetén át kellene adniuk a biztonsági szolgálatoknak.

Az így létrehozott adatbázisok nem rögzítenék a telefonhívások, mobiltelefonos szöveges üzenetek és az e-mailek tartalmát, de tárolnák a hívó és a hívott, illetve a küldő és a címzett telefonszámát vagy e-mail címét.

Mindemellett a brit biztonsági szolgálatok most első ízben széles körű hozzáférést kapnának olyan információkhoz is, hogy ki kivel kommunikál a Facebookon és más közösségi portálokon, és tárolni kellene például a Twitter üzenőportált használók egymás közötti üzenetforgalmát, valamint az online videojátékok résztvevői közötti kommunikációt is.

A Sunday Telegraph forrásai szerint a brit belügyminisztérium már tárgyal a tervezetről az internetszolgáltató cégekkel. Az intézkedési tervet a lap szerint a brit belső elhárítás (MI5), a külső hírszerzés (MI6), valamint a kormány kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) együtt dolgozta ki.

A lakossági kommunikációs és internetezési adatokat nem a kormány, hanem a szolgáltató magánvállalatok - például a British Telecom, a Sky, a Virgin Media vagy a Vodafone - tárolnák, de a megfigyelés alá vett személyekről szóló információkhoz "valós idejű" hozzáférést kell biztosítaniuk a biztonsági szolgálatoknak.

A lap szerint mindez "rendkívül szoros" megfigyelést tenne lehetővé. A mobiltelefonos kommunikáció adatai például néhány méteres pontossággal megmutatják, hogy egy adott hívást honnan kezdeményeztek, az e-mail üzenetek, illetve az internetes böngészési információk pedig a felhasználók saját IP-címét - vagyis internetes azonosító kódjukat - fedik fel. A Sunday Telegraph szerint hasonló tervet a Munkáspárt vezette előző brit kormány is kidolgozott, de ezt 2009-ben végül elvetette.

A brit titkosszolgálatokat azonban aggasztja az a lehetőség, hogy a terroristák a modern technológia felhasználásával ki tudják játszani a hagyományos megfigyelési módszereket. A terrorelhárító hatóságok ezért erőteljesen lobbiztak Theresa May belügyminiszternél a tervezet felélesztése végett, különös tekintettel a közelgő nyári londoni olimpiai játékokra, amelyek a szolgálatok szerint terrortámadási kísérletek célpontjaivá válhatnak.

Civil szervezetek máris bírálják a terveket. Jim Killock, az Open Rights Group nevű polgárjogi kampánycsoport igazgatója a brit lapnak kijelentette: a történelem során egyetlen államnak sem volt lehetősége ilyen széles körű információgyűjtésre.

A brit belügyminisztérium szóvivője a lapnak nyilatkozva nem cáfolta a tervezet létezését, sőt "életfontosságúnak" nevezte, hogy a rendőrség és a biztonsági szolgálatok "bizonyos körülmények közepette" hozzáférjenek kommunikációs adatokhoz súlyos bűntények és terrorcselekmények kivizsgálása, valamint a lakosság védelme érdekében.