Kevés szó esik a magyarokról és az euróövezet megmentéséről a március 10-i szlovák választást felvezető kampányban. Pedig az előrehozott választást pont az utóbbi ügy miatt kellett kiírni, miután az Iveta Radicová vezette négypárti koalíciós kormány nem tudta elfogadtatni a pozsonyi parlamenttel az euróövezet védelmére létrahozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kiterjesztését (erről bővebben itt olvashat).
A slágernek számító témákat váratlan ügyek szorították ki a kampányból, a közvéleményt a politikai elit legismertebb tagjait érintő lehallgatási botrányok foglalkoztatják. A lehallgatási ügyeknek két külön száluk van. Az egyikbe - újságírók lehallgatásába - még december elején belebukott Lubomír Galko védelmi miniszter. Ezután kiszivárgott Robert Kalinák, az előző választást megnyerő, mégis ellenzékbe szoruló és a mostani választáson legesélyesebb pártot, a Smert vezető Robert Fico bizalmasának egy beszélgetése. Karácsony előtt pedig megjelent egy hetvenoldalas dokumentum, a Gorilla-dosszié, amely a Penta nevű szlovák pénzügyi csoport egyik tulajdonosának különböző pártok politikusaival egy titkosszolgálatok által megfigyelt lakásban 2005 és 2009 között folytatott beszélgetéseinek átiratait tartalmazta.
Banánnal dobálták az elnöki palotát
A beszélgetések a Bumm.sk szlovák hírportál összefoglalója szerint elsősorban a Penta lobbitevékenységét mutatták be, szóba kerülnek privatizációs ügyek, amelyekkel kapcsolatban konkrét gazdasági előnyöket, sőt kinevezéseket is megbeszélt politikus vendégeivel a Penta vezetője. A kiszivárgott dokumentum hitelességét sokan megkérdőjelezik, és a beszélgetésekben felbukkanó politikusok is többnyire azzal védekeznek, hogy azok a részek, amelyek róluk szólnak, nem hitelesek.
A közvélemény egy jelentős részét azonban ez egyáltalán nem érdekli. A Gorilla-dosszié miatt korábban hetente, a választási kampány finisében pedig szinte már naponta szerveznek tüntetést civil csoportok. Előfordult, hogy banánnal dobálták meg a köztársasági elnök palotáját, vagy vasrudakkal támadtak rendőrökre, szerdára pedig akciót hirdettek a szlovák parlament körülzárására. A tüntetők többek között azt követelik, hogy a választásokat március helyett szeptemberben tartsák meg, és az összes érintett tegyen tanúvallomást, és mondjon le tisztségéről.
Tüntetők Pozsonyban
A döglött bogár taktika
A szlovák politikusok - főleg a mostanáig kormányzó pártok - megsínylették a lehallgatási botrányokat, a közvélemény-kutatások szerint senkinek nem jöttek jól a nyilvánosságra került információk. A konzervatív pártok közül egyedül a Ján Figel vezette Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) számíthat tíz százalék feletti eredményre. A tavaly ősszel megbukott kormánykoalíció vezető pártja, az SDKÚ-DS esetében az is kérdéses, hogy bejut-e a parlamentbe, ugyanis csupán 4,3 százalékon áll. A szintén koalíciós partner liberális SaS-nak 6,1 százalékot, a magyarellenes kijelentéseiről elhíresült Ján Slota vezette nacionalista Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) öt százalék alatti eredményt jeleznek a kutatások.
A felmérések szerint a legtöbb szavazatra Robert Fico pártja, a Smer számíthat, amely akár negyven százalék feletti eredményt is elérhet. Fico pártja elvileg egyedül is képes lehet kormányt alakítani, de már jelezte, hogy koalícióban gondolkodik, és nem zárja ki az együttműködést egyik parlamentbe jutó párttal sem.
"A szlovákiai jobboldali szavazók felvilágosultabbak, és érzékenyebben reagálnak az ilyen ügyekre. Fico szavazói másként működnek, nem jelent számukra megrázkódtatást, hogy a Smer vezetője is belekeveredett ezekbe az ügyekbe" - mondta az [origo]-nak Tokár Géza szlovákiai magyar politológus. Robert Fico folyamatosan azt hangoztatja, hogy őt nem érinti a Gorilla-ügy - pedig a bedrótozott lakásban a vezető politikusok közül egyedül ő járt személyesen. "Úgy tesz, mintha döglött bogár lenne, és ez a taktika beválik neki" - idézte a Hirek.sk szlovákiai magyar hírportál Miroslav Kusý szlovákiai politológust.
Ficót nem viselte meg a balhé
A magyar érdekeltségű pártok a bejutási küszöb környékén billegnek. Az előző kormánykoalícióban is részt vevő Most-Híd szlovák-magyar vegyes pártnak 5,9 százalékos eredményt jósolnak a kutatások. A párt több - korábban a Magyar Koalíció Pártjában (MKP) dolgozó - politikusának a neve is előkerült a lehallgatott beszélgetésekben, és ez a párt népszerűségén is meglátszik. A botrány kitörése előtt ugyanis még a szavazók több mint nyolc százaléka mondta azt, hogy rájuk szavazna. A Gorilla-ügy kirobbanása óta Bugár Béla pártelnök többször tagadta az iratokban róla található információkat. A Magyar Koalíció Pártja 4,7 százalékos, parlamenti küszöb körüli eredményre számíthat, és az utóbbi napok kutatásai szerint van esélye a bejutásra.
Érdekesebb a magyaroknál a rothadó rendszer
Csak pár ezer szavazat hiányzik - mondta az [origo]-nak Őry Péter, az MKP kampányfőnöke, megjegyezve, hogy az előző választáson is nagyon mellétrafáltak a felmérések. Őry - akinek pártja a 2010-es választáson esett ki a parlamentből - úgy vélte, az idén van esélyük, nagy meglepetések várhatók a választásokon, amelyek eredményét szerinte "nincs ember, aki megjósolja". Őry a kisebb, újonnan alakult pártoktól vár meglepetést, amelyek annak ellenére, hogy alig néhány hónaposak, jó eséllyel pályáznak parlamenti helyekre. "Őket a választók eddigi politikai elitből való kiábrándultsága erősíti" - mondta az [origo]-nak Tokár Géza politológus is. Szerinte a szlovák politikai elit "a pártmutyik és a korrupciós ügyek miatt elért egy kritikus pontra", és lejáratódott. Az új pártoknak viszont kimondottan jól jön a régi elitet befeketítő botrány.
Az egyik ilyen új párt az Obycajní Ludia a Nezávislé Osobnosti (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek, OL). A konzervatív csoport az előző választáson még az SaS listáján indított négy jelöltet. Mind be is kerültek a pozsonyi parlamentbe és így a koalícióba is, aztán gyakran fordultak szembe a kormánnyal különböző ügyekben. A legemlékezetesebb - és a tavaly ősszel felbomló koalíciót gyengítő - húzásuk volt, hogy nem voltak hajlandók támogatni a szlovák állampolgársági törvényt módosító koalíciós javaslatot, amely nem vette volna el a szlovák állampolgárságot azoktól, akik állandó külföldi lakhely nélkül vesznek fel külföldi állampolgárságot. Az állampolgárságról szóló jogszabályt még 2010-ben fogadták el, a határon túliaknak adható magyar kettős állampolgársági törvényre válaszul.
Az OL tavaly alakult külön párttá, jelenleg 7 százalékon áll. Tokár Géza szerint jelöltjeiknek nincs közös ideológiájuk, választási programjuk központi eleme a korrupcióellenesség és régi politikai elittel szembeni populista retorika, ennek pedig része lehet a magyarellenesség is.
Egy másik új párt az USA-ból indult Occupy-mozgalom egyik jelszavát magáévá tevő 99% Obciansky Hlas (99% Polgári Hang) nevű párt. A tavaly december elején alakult pártot egy vállalatigazgató, egy egykori újságíró és egy nyomozóból lett ügyvéd vezeti. Három hónapja zajló profi kampányuk Tokár Géza szerint arra utal, hogy "tudatos üzleti projektről van szó, amelynek célja a parlamentbe jutás".
A kampányban eddig nem sok szó esett a korábbi években mindig szóba kerülő magyar kérdésekről, így a kettős állampolgárságról sem. Az SNS ugyan óriásplakát-kampányában Orbán Viktor miniszterelnökkel is riogatja a szlovák választókat, de a többi párt inkább a politikai élet megtisztításával kampányol. Tokár szerint a nacionalizmus mindig is benne van a szlovák politikában, de ebben a pillanatban, úgy tűnik, nem a magyar kérdés az érdekes.