Árulkodó bennfenteseknek ment neki a WikiLeaks

Magyar az alapítója, pletykákból, árulkodó bennfentesek beszámolóiból próbál megbízható jóslatokat gyártani, és bár szerényen csak elemző cégnek hívja magát, kritikusai szerint igazi magán-titkosszolgálat. Ez a Stratfor nevű amerikai cég, a WikiLeaks és az Anonymus hackercsoport legújabb célpontja. A Stratfor nyilvánosságra hozott levelei szerint egészen mélyen beépült néhány kormányba, de azért bőven voltak kapitális baklövései is.

A texasi központú Stratfor elemzőközpont ötmillió e-mailjét kezdte hétfőn nyilvánosságra hozni a WikiLeaks kiszivárogtató portál. A korábban amerikai nagykövetségi táviratokat közzétevő szervezet vezetése szerint 2004 és 2011 decembere közötti időszakban keletkezett stratforos üzenetek felfedik az elvileg biztonságpolitikai elemzéseket publikáló társaság igazi arcát: a Stratfor valójában egyfajta magánkémszervezet, amelynek megrendelői között nagyvállalatok (Lockheed Martin, Dow Chemical, Northrop Gruman) ugyanúgy vannak, mint amerikai kormányhivatalok (belbiztonsági minisztérium), vagy megbízhatóság szempontjából megkérdőjelezhető külföldi politikusok.

A WikiLeaks hétfőn szaftos leleplezéseket ígért a cégről. A Stratfor nem hajlandó kommentálni e-mailjei nyilvánosságra hozatalát, csupán annyit közölt, hogy a leveleket tavaly decemberben lopták el tőlük. George Friedman a Stratfor Magyarországon született, de családjával még gyerekkorában az Egyesült Államokba menekült elnöke "siralmas, szerencsétlen és illegális magántitoksértésnek" nevezte az akciót. Friedman - aki politológusként kezdte karrierjét, számos amerikai kormányzati intézetnek adott tanácsot, és több könyvet is írt - arra is figyelmeztetett, hogy az eredetileg belső használatra szánt leveleket azóta bárki megmásíthatta, és kijelentette, nem akarnak kétszer is áldozattá válni, ezért nem válaszolnak semmilyen, a levelekről szóló kérdésre.

Fizetések, olajfúrás, ipari katasztrófa

Az Anonymous nemzetközi hackerközösség január elején jelentette be, hogy bejutott a Stratfor rendszerébe, és onnan többek között amerikai hírszerzési vezetők, katonai szervek, NATO-munkatársak adatait, illetve 850 ezer regisztrált felhasználó belépési adatait szerezte meg. A WikiLeaks a dokumentumokat több mint huszonöt, vele munkakapcsolatban álló újságban akarja közölni a következő hetekben. Eddig közel háromszáz levelet tettek közzé saját honlapjukon. Az nem világos, hogy milyen logika alapján választották ki éppen ezeket, ugyanis hétfőn különböző dátumú és témájú leveleket hoztak nyilvánosságra.

Van olyan, tavaly szeptemberi keltezésű e-mail, amely arra utal, hogy a csehek amerikai F16-os harci gépeket szeretnének vásárolni más közép-európai országokkal összefogva, és olyan is, amelyben 2010-ben elemzik a Falkland-szigeteki olajfúrásokat, de szerepel köztük az indiai Bhopalban 1984-ben történt, ipari katasztrófával kapcsolatos bírósági fejleményekről szóló e-mail, és a Stratfor forrásainak és alkalmazottjainak fizetési listája is.

Órák alatt megelőzni a CIA-t

Az 1996-ban alakult Stratfor, amelynek elnevezése a Strategic Forecasting (stratégiai előrejelzés) kifejezés rövidítése, az 1999-es koszovói háború alatti Szerbia elleni NATO-légicsapások idején lett ismert, akkor minden jelentősebb hírforrást megelőzve adott hírt a bombatalálatokról. Mindenkinél hamarabb jelezték azt is, hogy a belgrádi kínai nagykövetséget ért bombatalálatok nem emberi vagy műszaki hibából következtek, hanem tudatos stratégiai csapás volt, az amerikaiak a szerb háborúban vállalt kínai szerepet torolták meg így.

Azóta csak nőtt az elemzőcég ismertsége, Friedmanék éreztek rá elsőként arra, hogyan lehet az internetet hírszerzési szempontból a lehető legjobban kiaknázni. Saját állításuk szerint majdnem minden információt nyilvánosan elérhető online forrásokból - hírügynökségi beszámolókból, újságcikkekből, nyilvános kormányzati jelentésekből - szereznek. "A CIA-nak több ezer dollárt kell költenie havonta, hogy legyen egy ügynöke az iráni Teheránban vagy a pakisztáni Pesavárban, aki a helyi újságokat, politikai fejleményeket figyeli. Ezeket mi órákon belül megtaláljuk az interneten" - nyilatkozta 2001-ben Friedman a Barron's amerikai gazdasági hetilapnak.

Több dologban azért a Stratfor is tévedett, de megállapításaik túlnyomó többsége helytálló volt. A korai időszak tévedései között emlegetik, hogy azt feltételezték, a 2001. szeptember 11-ei támadások idején a Pittsburgh mellett lezuhant, eredetileg a Capitolium épületének lerombolására szánt repülőt amerikai vadászgépek lőtték le, pedig valójában az utasok kerekedtek felül a terroristákon. Hasonlóan nagy melléfogás volt, amikor Friedman 1991-ben könyvet írt az USA és Japán közötti háború lehetőségéről. Más esetekben viszont jól működtek a cég jóslatai: hamar meglátták például Vlagyimir Putyinban az orosz politikai élet legígéretesebb figuráját.

Friedman szerint illegális magántitoksértés történt

A nyilvánosságra hozott levelekből feltárulnak a Stratfor munkamódszerei is. Minden egyes alkalommal, amikor ráálltak egy-egy témára, újabb és újabb érdeklődőket vonzottak az adott térségből, akik később leveleztek a céggel vagy informálták munkatársait. A közzétett levelek között például van egy, amely arra utal, hogy esetleg Jurij Csajka orosz főügyész is a Stratfor informátorai közé tartozik. Az internetre felkerült Stratfor-iratban nem szerepel Csajka neve, csak annyi, hogy az oroszországi hatalmi klánharcokat taglaló e-mail információforrása az RU101 kódnevű informátor, és az "információforrás leírása" pontban szerepel az a szó, hogy "főügyész". Az orosz főügyészség kedden tagadta Csajka érintettségét.

Informátorai naprakész információkkal látják el a társaságot. A hozzáadott érték a Startfornál az internetről és a levelezőktől kapott információk feldolgozását jelenti. Ezzel a Barron's 2001-es riportja szerint húsznál kicsivel több, a Time magazin 1999-es, Stratforról szóló cikke szerint húsz elemző foglalkozott, az al-Akhbar libanoni lap - amely együttműködik a WikiLeaksszel a stratforos e-mailek feldolgozásában - mostani száma már 130 állandó Stratfor-alkalmazottról ír.

Nagyfokú szervezettség

A libanoni lap a Stratfor e-mailjeit elemezve megállapította, hogy a társaság rendkívül precízen szervezi meg a tevékenységét. Az információcsere különböző bizalmassági fokozatú levelezőlistákon alapul, forrásaikra fontosságuk és megbízhatóságuk szerint nevek helyett betű-szám kombinációkkal hivatkoznak, és a fontosabb informátorok tevékenységét megfelelő fizetéssel is honorálják. A lap példaként említi a társaság legfontosabb közel-keleti forrását, akit csak ME1 kódnéven emlegetnek, és aki a lap szerint feltehetően a libanoni hadsereg egyik vezetője, akinek a lap által idézett fizetési lista szerint (pdf) tavaly októberben havi hatezer dollárra emelték járandóságát, és ezzel a harmadik legjobban fizetett Stratfor-informátor lett.

A kérdéses fizetési listán négy forrás szerepel csak kódnévvel (a Közel-Kelettel foglalkozó ME1, a Venezuelával foglalkozó Cyclone, illetve a közelebbről meg nem határozott ügyekkel foglalkozó IR2 és Tornado), a többiek teljes nevükkel láthatók, de közülük néhányra találomra rákeresve kiderül: ők hivatalosan is a Startfor alkalmazottai.

A WikiLeaks alapítója aggasztónak nevezte, hogy a Stratfor jó ügyekért küzdő csoportokat is megfigyelt. Friedman szerint azonban csak azt csinálták, amit minden geopolitikai elemzéseket közlő társaság megtesz: sok országban igyekeztek megbízható forrásokra szert tenni.

Amerikai eljárás Assange ellen

Kedden a WikiLeaks újabb leveleket is közölt a Stratfortól, ezek zömében olyan e-mailek, amelyek a WikiLeaksszel vagy annak vezetőjével, Julian Assange-dzsel foglalkoznak. Az egyikben például Fred Burton, a Stratfor alelnöke - korábban az amerikai külügyminisztérium diplomáciai biztonsági szolgálatának vezetője - azt írta a Julian Assange elleni amerikai eljárásra vonatkozó sajtótalálgatásról, hogy "lepecsételt vádirat van Assange ellen". A WikiLeaks vezetője jelenleg Nagy-Britanniában vár a bíróság döntésére, hogy kiadják-e Svédországnak, ahol nemi erőszak miatt folyik ellene eljárás.

A WikiLeaks az e-mailek közzétételéről szóló hétfői közleményében azt állítja, számos e-mail bizonyítja, hogy a Stratfor akciókat indított a WikiLeaks és annak alapítója ellen. A közlemény részletesen kitér arra, hány alkalommal került elő a levelezésben Assange vagy a Wikileaks neve (az ötmillió e-mailben összesen négyezerszer), és hogy a Stratfor-vezér George Friedman hogyan mérlegelte, miként húzhatna hasznot a WikiLeaks-féle kiszivárogtatásokból.