A király halála sem fékezi a magyar nyomulást Tongán

A magyarokért rajongó tongai király halála ellenére sem marad el a nagyköveti szintű kapcsolatfelvétel Magyarország és az apró óceániai királyság között - tudta meg az [origo] a Külügyminisztériumtól. Magyarország táviratban fejezte ki részvétét a tongaiaknak az elhunyt uralkodó miatt, a magyar kormány pedig továbbra is úgy érzi, hogy van keresnivalója az egzotikus szigeteken.

Nem törte derékba Magyarország és az óceániai polinéz királyság, Tonga diplomáciai közeledését a távoli szigetcsoport királyának halála. A tongai uralkodó, a kivételes magyarszeretetéről ismert V. George Tupou vasárnap hunyt el váratlanul egy hongkongi kórházban, de a magyar kormány a király halála után is különleges szerepet szán Tongának a magyar külpolitikában - tudta meg az [origo] a Külügyminisztériumtól.

"V. Tupou tongai király halála természetesen nem befolyásolja kétoldalú diplomáciai kapcsolatainkat" - válaszolta kérdésünkre Szűcs Gabriella, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának főosztályvezető-helyettese. "A diplomáciai kapcsolatok ugyanis sosem személyekhez, hanem kölcsönös kapcsolatfejlesztési érdekekhez kötődnek" - tette hozzá.

Tonga az egyik legfontosabb

A magyar kormány tavaly kezdett látványosan érdeklődni az óceániai országok, köztük Tonga iránt, a két ország 2011. szeptember 23-án New Yorkban vette fel a diplomáciai kapcsolatot külügyminiszteri szinten. A kapcsolatfelvétel része volt annak a törekvésnek, hogy Magyarország bekerüljön az ENSZ legfontosabb döntéshozó testületébe, a Biztonsági Tanácsba (BT). Ehhez az ENSZ közgyűlésében kétharmados támogatást kellett volna szerezni, és mivel a közgyűlésen a világ minden országának egy-egy szavazata van, a magyar diplomaták a távoli Óceánia apró szigetállamait is megkörnyékezték a támogatásért (erről itt olvashat bővebben).

Magyarország tavaly az ENSZ BT-kampánnyal párhuzamosan hirdetett meg egy új globális külpolitikát, amelyben nem csak Európára és a nagyhatalmakra figyel, de a világ összes országával kapcsolatban akar állni. Ezért 2011 májusában a kormány rendeletet adott ki arról, hogy nagyköveti szintű kapcsolatot létesít 11 óceániai szigetcsoporttal. Nyár végén aztán a Külügyminisztérium az [origo]-val közölte, hogy mégsem utazik nagykövet minden szigetre, csak a négy legfontosabbnak tartott óceániai országgal lesz nagyköveti szintű kapcsolatunk. Ez a négy ország Tonga, Szamoa, Pápua-Új-Guinea és a Fidzsi-szigetek lesz.

A király volt a kapocs

Az, hogy Tongát kiemelten kezelték, V. Tupou halála előtt teljesen logikusnak tűnt, hiszen a tongai király állítólag látványosan szimpatizált a magyarokkal, és így nagy segítséget jelentett az egyébként nehezen elérhető régióban. V. Tupou már egyetemi tanulmányai alatt is behatóan tanulmányozta a magyar történelmet, és magyar származású udvari festője szerint rajongott a magyar történelmi filmekért, szerette a magyar konyhát, a tokaji bort, és kifejezetten érdekelték a magyar királyok történetei. A király magyarszeretetét a magyar diplomácia is kihasználta, ő volt a magyar érdekek fő szószólója az óceániai térségben a magyar BT-kampány során. A királyt tavaly a Magyarországért tett erőfeszítéseinek elismeréseként Schmitt Pál köztársasági elnök a Köztársasági Érdemrenddel is kitüntette Budapesten (V. George Tupou magyarszeretetéről és kitüntetéséről itt olvashat).

V. Tupou (b) Habsburg Györggyel (k) és Hóvári János helyettes államtitkárral Budapesten, 2011-ben

A király halálával ugyanakkor látszólag megszűnt a kapocs, amely Tongát és Magyarországot összekötötte. Ez azonban a Külügyminisztérium szerint nem áll a diplomáciai kapcsolatfelvétel útjába: "Nagykövetünk akkreditációját továbbra is tervezzük a Tongai Királyságra, hiszen azt változatlanul fennálló külpolitikai érdekeink motiválják" - írta az [origo]-nak a Külügyminisztérium. Azt nem részletezték, hogy pontosan mik ezek az érdekek, de korábbi minisztériumi háttérbeszélgetéseken elhangzott, hogy Magyarország a globális érdekérvényesítési képességének növelése érdekében keres kapcsolatokat Európán kívüli országokkal. Ebből ugyanakkor nem derül ki, hogy Tonga a király halála után miért maradt fontosabb, mint - mondjuk - Tuvalu vagy Nauru.

Még nem tudják, mikor

A nagyköveti szintű kapcsolatfelvétel az óceániai államokban nem jelenti külön nagykövetség létrehozását, Tongára, Szamoára, Pápua-Új-Guineába és Fidzsire Sikó Anna canberrai nagykövetet fogják akkreditálni. Ehhez a nagykövetnek legalább egyszer el kell utaznia az érintett országokba, hogy ott átadja megbízólevelét az ország államfőjének. Korábban a Külügyminisztérium illetékesei az [origo]-nak azt mondták, hogy a nagykövet akkor utazik majd az akkreditációra, amikor egyébként is dolga akad az érintett szigeteken, hogy így is spóroljanak az útiköltségen.

Az [origo] megkérdezte a Külügyminisztériumot, hogy V. Tupou gyászszertartása vagy a következő király koronázása nem számít-e olyan alkalomnak, amely aktuálissá teszi a nagykövet kiutazását és az akkreditációt. A minisztérium válaszából azonban kiderült, hogy még nem tervezik a nagyköveti látogatást Tongára, hiszen egyelőre csak a nagyköveti akkreditációhoz szükséges magyar belső eljárásnál tartanak. "Az agrément- [a diplomáciai képviselő fogadásába való beleegyezés] kérésre, majd ennek birtokában a nagyköveti megbízólevél átadására és az átutazásra csak ezt követően kerülhet sor. Az utazás ideje így jelenleg még nem tervezhető" - írták.

A tongai királyi palota

A magyarbarát király temetésén tehát nem lesz jelen magyar diplomata. Magyarország azonban nem hagyta teljesen említés nélkül V. Tupou halálát: a Külügyminisztérium szerint a diplomáciában szokásos módon, köztársasági elnöki táviratban fejezték ki részvétüket Tonga vezetésének és lakosságának.

Mit kell tudni Tongáról?

Tonga Óceánia utolsó hagyományos polinéz királysága, amely 170 apró szigetből áll, a szigetek akkora területen szóródnak szét, mint Japán. Valamivel több, mint 100 ezer lakosa van, de közülük sok dolgozik Új-Zélandon. A Szamoától délre található Tonga mélyen vallásos, keresztény ország, ahol a király a hűbéresei támogatásával uralkodik. A brit protektorátustól 1970-ben vált függetlenné. Tonga fő bevételi forrása a fejlődő turizmus, de a lakosság nagy része mezőgazdaságból, halászatból vagy külföldi munkákból él. Tonga és Magyarország kereskedelmi kapcsolatairól itt olvashat bővebben, az óceániai szigetekről szóló írásainkat pedig itt találja összegyűjtve.